ili
W»ti
:
•Tf‘ "
Hit-
I t i . ,
iili
ili IH
„ 1
ig
a
/ q8 M E S T E R S Z Ó T À R .
I nó — Nádasdy Tamás lev. — a pisztráng
fogásról szólva; a horog inàtói, tehát a
pisztrànghorog egészsze.
I n t a k a ró — Szolnok — gyékény, a melylyel
nagy hoségben a háló ólmos inát beta-
karják.
I n t e s — Tihany — ha a bokornak valamely
tagja hanyag, részeges, házsártos, cziva-
kodó, Insta stb. háromszor intik meg s ha
nem fog rajta, felmondanak neki ; a ki a
helyébe lép, «rááll a szerszámra» 1. Rá-
állani.
I n s z ed ó — Csongrád — az a legény, k¡ a
hálónak a vízból való kiszedésekor s a
hajóba vaiò betakarításkor az alint felszo-
degeti és rendberakja.
iN TÁBLA — Duna men t én — az a p e r em e s
d e s z k a , a m e l y e n a f e n é k h o r g o t k ih á n y á s r a
e i r e n d e z ik .
IsLÉG — Szeged — 1. Isling és Islik. ,
ISLiK — Komárom — 1. Isling.
IsLiNG (néha Islik), minden erósebb zsineg,
a melylyel pld. a háló az inakhoz, v. fake-
retckhez van kötve. Nyilván a schlinge
szótól ered. L. Lajfánt.
IsLiNGTÍi — Komárom — o l y a n mint a hálótú,
c s a k h o g y a fo n a lh o z k é p e s t n a g y o b b : 1.
Ál l i tó t í í .
IspiTA — Komárom — a h a lb á r k á n a k külön
r e k e s z e , m e l y b e a m e g b á g y a d t halat r a k ják
.
I st á p — Balaton - - 1. Apacs. A balatoni
óshalászok nem ismerik az apacsot ; a Bod-
rogközön a szárnyasvarsa feszitó karója
és horgászbot is.
ISTÁPKÜ — Balaton-Füred — az istáptól szá-
mitva az elsó nagyobb kó ; 1. Csattkó.
IszÁK — Csongrád — I. Szák.
I s z a po s f e n é k — á l t a l á n o s an — ñ n om, mé ly
s á r r a l b o r i to t i v íz fen é k .
I s z k á b a — általánosan — vaskapocs, a ladik
oldal és fenékdeszkáinak egymáshoz való
erósitésére ; eszkába is.
Ivadék — Tata — a p r ó k a p o n t y o k , a m e l y e k
e t a k o l tó t a v a k b ó l , hol az ik r á b ó l kike l -
tek , a n e v e n d é k t a v a k b a e r e s z t e n e k .
I v a d é k r a való — Calend. oec. 1721 — ponty,
azaz szaporitásra alkalmatos ; 1. Anyaponty.
ívÁsú — Agárd — pld. ; idei Ivású, tavali
ivású ponty, azaz ; mely ezidén v. a múlt
évben kelt ki az ikrábúl.
ívNi — általánosan — a halak ikrázása, párzása.
IVATNi — T. Sz- — 1. Ivni.
ivÓHELY — általánosan — a hol a halak ivni
szoktak. —
JÁ C Z — Squalius dobula L . Varbó (p a ló c z ) .
J a k e s c k e — Marsilius, Bloch — 1. Jász keszeg.
J ankó — Bó dva mentén — tréfásan az apacs ;
ha pld. sekély vízben az apacs akadozik,
azt mondják : «kotor a Jankó».
JÁR — Agárd — pld. ; felhós idóben nem
jár a hal ; 1. Haljárás.
J á r ó k o t é l — Karád — 1. Bejáró k.
JÁROMCSONT — os jugulare.*
JÁSZ — H. O. — határozottan Squalius dobula
L. Berettyó-Ujfalu.
JÁ S Z — Idus, 1. Ónos Jász.*
J á s z k e s z e g — Janua 1729 — Idus melanotus
H e c k .
J á s z k e s z e g — P. K. — Squalius dobula L .
Komáromban kôvetkezetesen alkalmazva H.
O. P. K. Ercsiben Idus melanotus H e c k .
is ; hibásan Aspius rapax Cuv. Bódva. H.
C . ; T. Sq. Szeged. Squalius dobula L.
J a s z k e s z e g — Ujfalvi-Szikszai xvi. száz
ad— «phoxinus lenis»; csak ráfogás, mert
az A r i s t ó t e l e s oó^tvo; hala nem határozható
meg. Az Crbis pictusban (1708) thy-
mallusnak mondva.
JÁszpADUCz — H. O. — Abramis melanops
, H e c k . , Szendró, Bódva.
J á s z p o n t y — P. K. — Squalius dobula L.
JÁTSZIK — a hal a verófényen ; de a horoggal
is.
J avallani — Balaton-Fiired — halászó helyról
mondják, igy : «jónak javallt helyen
ereszti a hálót ; másnap reggel fólfeji.»
J áz — Squalius dobula L. Bodrogkóz.
J e g e l l ó — Hegykó — nagy vésó, melylyel
a kürtóben a jeget kivésik, hogy a fogott
halat kimerhessék.
J e g e l l ó — Balaton — az a halász, ki a lékeket
vágja.
J e g e l l ó k ó — H. C . — 1. Kószakócza. *
M E S T E R S Z Ó T À R .
J e g e l n i - Balaton — a halászáshoz szükséges
léket vágni.
J eg e sg y a lom az, a melyet a jég alatt kivet-
nek.*
J e g e s h a l á s z a t , a jég alatt üzött halászat.*
J e g e s k e s z e g - h . O. - Blicca argyroleuca
H e c k . Hegykó, Fertótava.
J e g e s v o n ó , a gyalommal a jég alatt üzött
halászathoz szükséges lékek osszessége.*
JÉGFÚRÓHAL - p. K . - Cobitis toinia L,
Tisza.
J é g p a t k ó — Balaton — négy kormü, fél-
kengyel alakú szerszám, melyet a halászok
az eicsuszás megakadáiyozására a talpuk
alá kötnek.
JÉGR E v a ló s z e r s z á m — Tihany — a jég
alatti halászathoz tartozó szerszám összes-
sége ; ellenkezój'c a hígvízre való.
JÉGRIADÁS — Baiatoli — I. Riadás.
J e l e s póta - Keszthely - az eresztó hálón
az elsó pótát minden mester más-más alakban
koti, hogy hálóját felismerhesse.
J o b b s z á r n y ^ Bodrogköz ~ a nagy gyalmon
a kátától jobbra esó hálófél.
J óhal — Komárom — az értékes hal, mint :
ponty, sülló, harcsa, menyhal stb. A régi
szer- vagy köteleshal.
J o v e v é n y p o n t y hal, Cyprinus auratus A u c t .*
JÔVEVÉNY-POTYKA ^ Szabó D á v id - nyilván
aranyhal, Cyprinus auratus, auct. ; a hoz-
zàfüzôtt monda után azonban delfín is.
J ú vN i — X VI I I . század - 1. Ivni.
K
K aaka — Ujfalvi-Szikszai xvi. század — Jun-
cus.
K a ba k — általánosan — a lopótok kurla-
nyakú fajtája ; használják cslktóknek és
sokszorosan úsztatónak pld. a fenékhorgá-
szatnál, a lábóhorgon ; néha kobak is.
K a c s — Körös-Tarcsa — az evezó nyelén
levó fogantyú ; 1. Bódé stb.
K a c s a o r r — Szeged — a viza, tok, söreg,
kecsege vagyis a tokfélék orra.
K a c z é r — Balaton, általánosan — karcsú
nádcsóva, melyet téli idôben az eresztó-
hálóra ór helyett jelnek kötnek. A kaczér
a zajió jégnek kônnyen enged, innen az
elnevezés.
7 9 9
k á f a — Hegykó — 1. Apacs.
K a k a sü ló — Kopácsi — a kecze fája, 1.
Bónéfa.
K a lánháló - Sepsi-Uzon — I. Bócscsóháló,
Cllóháló.
K alauz — Bodrogköz — az, a ki a hal vacz-
kát tudja.
K a l i c z k a — Balaton-Fured — 1. Vejsze.
K a l l a n t y ú - Szolnok - 1. Kolomp, Húzóvánkus,
Kaloda.
K aloda Keszthely — a bödön hajó húzó-
vánkusa ; van húzó- és keresztszege ; 1.
Húzószeg, Keresztszeg.
K a l l ó s z í j _ Kis-Majtény — 1. Cziklend.
K a l ló zn i — Kis-Majtény — 1. Cziklendeni
K ampó — Varbó, Ipoly mentén — a szigony-
ról, melynek egyes ágát a palócz kampó-
nak mondja (palócz). A Bodrogközön a
keresó, I. Gébics.
K ampó s fo g a k — dentes raptatorii,*
K amsa — Szolnok — 1. Gébics.
K analas fo g a k — dentes cochleariformos.*
K an c sa — Tápé — 1. Gébics, Gemics, G e mes,
Gamó, Kampó.
K á n d ró — tóban éló hal. Székelyfóld, talán
Perca fluviatilis L. , melynek oláh neve tavas
helyeken Kosztros.
K ánva — Szentes, körösi halászok — 1. Káva,
Hajtovány.
K ap — a hal a horoghoz, vagy a horog után.
K a p a r á s zh á ló — Turahát — I. Varsaháló.
K a p a ró (háló) — Bodrogköz — k Varsaháló.
K a p a ró s z á k — Szolnok — 1. Varsaháló.
K a póhal — Komárom — a nagy hal (viza,
harcsa) mellett kifogott apróbb halak, a
melyekben a legénység részén kívül osz-
tozik,
K a r i c s — H. C. — Carassius vulgaris N i l s .
Dàzi, Nógrád megye (palócz).
K a r ik a ~ Hegykó, Saród — |. Csiga, Villafa ;
szerkezet szerint az elóbbivel egyezik.
K a r i k a k e s z e g - H. O. - Leuciscus rutilus
L. juv. Komárom. Tulajdonképpen Abra-
mis sapa P a l l .
K a r i s n y a - Kis-Majtény - a rácsa kerete ;
I. Kasornya, Káva, Hajtovány.
K a r ó r a ha lá s zni - Hegykó - mikor nem
a partra húzzák ki a hálót, hanem a tó
szinén a hajóba, mely a levert karóhoz
van kötve.
ÍTOlíl’^
i iá,