f t ,
to!
'il!
Íri ■ . ;;>:
/ :-
M
ft!: i
rapax A g ., Cyprinus aspius L i n . Egyedül
a Drávafokon Blicca argyroleuca L. Balin ;
1. Baing, Boin, Bálind stb.
B a l ín — H. O. — I. B a lin keszeg. G a l g ó -
c z i -n á l ( 1Ó22) me g v a n .
B á l in d — ¡zerzSknél H. O. — Duna cs Tisza
mentén Aspius rapax L. ; I. Balin keszeg.
B a l ín h á ló — Komárom — hetven méteres
húzóháló, három soros, t. i. a finom léhés
két tükórháló kózé van fogva. Az On —
Aspius rapax — fogásra használják.
B a l ín k e s z e g — H. O. — változataival együtt
legtóbbnyire Aspius rapax A g ., jelesen a
Dunamentén : Balin, Bálint, Bálind ; a
Bodi'ogkózóii ; Boin, Bolyin ; Szatmárban:
Baing; az Ipoly mellet Pólind. Synonym-
jei : Baksa, Csabak, Fenekeszeg, Nyil-
keszeg s fóleg Ön a Balatonnál stb. csak
a Drávafokon Blicca argyroleuca H. ; a
Bódvánál ellenben Squalius dobula L., 1.
Ezüstós Balin, erre alkalmazva Mohácson,
Battinán es Bellyén.
B á l in t — P. K. - - Aspius rapax L. , 1. Balin
keszeg.
B á l k o n y — Latorcza mentén — 1. B ó k o n v .
B a l i .in g — H. O. — Aspius rapax A g . Nagy-
Dobrony.
B a l s z á r n y — Bodrogkoz — a nagy gyalmon
a kátától balra esó liálófél.
B á l v á n y — Szeged — az állóbárka oidalait
alkotó vas'ag boritódeszkák.
B andár — H. O. — Lucioperca Volgensis
Cuv. Budapesten. Baján némely német
eredetü halász csak az ifjú kósüllót nevezi
Igy szalagos tarkaságáról (Band).
B a r a n g o l — Balaton — a hai, m ik o r mind
e n p o n to n , d e c s a k k e v é s k e rü l a h á ló b a ,
te h á t s z e r t e ¡ár .
B a r á t f . s z — K. — Aspro Zingel L. Tisza,
Duna m. Velenczei tó. Körös m.
B á rd — Szeged — a h alak f ó l t a g o l á s á r a v a ló
v á g ó s z e r s z ám .
B á r d k e s z e g — H. O. — Abramis Brama L.
a nagyja ; a bárd a szélességre czéloz.
Balaton-Füred.
B á r k a — általánosan — lyukasztott láda, a
halaknak eleven állapotban való tartására.
Alakja vidékek szerint változik. J e r n e y
1198-ból följegyezte : «De quolibet vivario
parvorum piscium vel maiorum. qui in
vivaria, vulgariter B a rk a vocatis soliti sunt
portari ad forum, duos meliores pisces
vivarii solvuntur», — F e j é r Cod. Dipl.
VIL , 2, 190. «vinaria piscium quæ vulgariter
Barka vocantur». 1288-ból.
B á r k a b a b a — Komárom — 1. Bóggó.
B á r k a r a k o d ó — Csanád, B a ja — a halász-
bárkák kikótóhelye.
B á r k á s — Agárd — az a legény, a ki a bárkát
a kikótóhóz hozza ; a partra való halászatkor
laptáros.
B á r k á so k — a xvi. század okirataiban ; minden
bizonynyal halkereskedók, 1. Fisér.
B á r k a sü t ó — Szolnok — fanyélbe erósitett
vas, a melylyel a bárka haltartó részének
lyukait kisütógetik.
B arn a c s í k — P. K. — Cobitis fos silis L.
(normalis). Szamos és Maros m.
B a r o k h á l ó — Budapest, G y ó r— 1. Ághegy háló.
B a r só k a — T. Sq. Horváth Zsigmond —
Balaton vidéke. Talán egy a Vai'sintával =
Acerina cernua L.
B a r t a f iú - - Heckel — Barbas Petényii ; eredet
nélkül ; nyilván Szatmármegye.
B a s z á r k e s z e g — H. O. — Abramis ballerus
L. juv. Komárom.
B a t o n y — Szeged — a horog inán az a vcko-
nyabb rész, a melyre a horog reá van
kótve : a német «Voi'fach»; — I. Cserke,
Horogmadzag, Patony, Péklc, Talpalló.
B eadás — Szeged — a hálóvetés elkezdése.
B e a k a s z t a n i — általánosan — az evezót a
húzóvánkus kolonczába, vagy a gúzsba.
B é c z e — Velencze — az a fácska, a melyre
a háló szemeit kótik, 1. Bércze, Bórcz,
Bórcze, Bórczfa, Gyalomdeszka, Hálókó-
tófa, Lapoczka.
B ed a g ad — általánosan — a repedés, pld. :
a hajón, ha vizbe teszik.
B ed ó n tó — Balaton-Füred — a jégalatti
halászatnál az a nagy lék, a melyen át a
hálót a jég alá eresztik ; I. Beeresztó lék,
Betevés, Betevóvék, Eresztólék.
B ed ó n tó i .é k s o r , a bedóntó és belsó saroklék
kózótt! léksor.*
B e e r e s z t ó l é k — Tószeg — 1. Bedóntó stb.
B e é r k e z i k -~ Keszthely — a feleháló, t. i.
mikor kihúzáskor az óregháló szárnyának
felehossza ki van húzva.
M E S T E R S Z Ó T À R .
■Be f a l n i - Szeged — a hal befalja a horgot ;
tudta vagy nem tudta befalni.
B e f e l é ha lá s zni - Balaton ~ a part felól
a tó kózepe felé halászni.
B eha l á s zn i — Balaton — a tilosba.
B e l i t k i v e t n i - Ujfalvi-Szikszai x v i . sz. -
venterare, exenterare.
B e j á r ó k ó t é l - Komárom - ha az óreghálóval
úgy halásznak, hogy partra húzzáÍ
l<i, akkor a bejáró kótelet a parton haladó
laptáros a farhámmal tartja.
•Bék ahal - szerzóknél - Cottus gobio L .
halászemberektól nem hallottam.
B e k a p ja — általánosan — a hal a prédáját.
B e k a pó - Fgyházas-Oláhfalu - a tollaslior-
gon a tollal fólszerelt horog maga.
B é k a t ó r - Szoboszló, M. Nyelvór - a kes-
kenylevelu gyékény, Typha angustifolia L.
jobb hatászszatyrok kótésére való.
B e k e s z e g e l - Szeged - a halászó czigány
a faliiba ; de csak akkor így, ha fogott is
keszeget.
B e ko p p a n t ja - Miskolczi Gáspár - a hal a
prédát s csak azután nyeli le.
B e l s ó csapó — Balaton, tihanyi ôshalâszat—
az evedzó szárának az a fele, mely a húzó-
pánt és a toll kózótt van.
B e l só f e d e l é k — praaopcrculum.*
B e l sô k ô (kú) — Szeged a fenékhorognál a
lolyóba szolgáló véghez kótótt nagyobb kó.
B e l só s z á r n y c s o n t — os pterygoideum internum,*
B e l só s z e g l i k — Balaton, ôshalâszat — az
a két szeglik, mely a Bedóntóhóz legkózelebb
esik : I. Szeglik, Fordítóvék.
B emondani — Komárom, Keszthely — a gyü-
lést ; czéhszó : a mestereket meghivni.
B é r c z e — Komárom — |. Bécze stb.
B e r e k —. p , ¡z , — ¡3 Balaton kórül elóforduló
mocsaras helyek is, mint az Umbra
canina termóhelyei.
B e r e n a f a _ Bodrogkoz. Petrahó - I. Apacs.
B e r e n y e f a - Bodrogkóz ~ I- Apacs.
B e r i a s z t a n . - Knthy - a szókó halat a
hálóba visszariasztani, vagy rudakkal a háló
felé terelni.
B e t a k a r í t a n i - Balaton - a hálót szánkón
v. ladikon hazavinni.
B e t é v e s - Agárd ~ I. Bedóntó.
•B e t e v ó v é k — Latorcza mentén — I. Bedóntó.
7 7 3
Bevenni — Tápé — a halat a szákkal a hálóból,
pld. : «akkora harcsát fogtam, hogy
be nem vehettem a szákkal, vágó horo-
köllött hozzá. i>
Bevetó — Zenta - I. Pendelyháló.
Bevonúl - Agárd - a csuka és a ponty a
nad kozé, azaz : a sik vizekból oda megyen
Bikkely - R k . - «sárgásfehér hal, mely
— A g n e l l i szerint — kárász és keszeg
kózt áll. » Szerintem Scardinius erythrophthat-
mus Bon. mocsaras vízból, hol a kárászt jellemzó
színt fólveszi. H. O.
Biczke — Szentes — hegyes vasalású, néha
csak kihegyezett erós, karószcrú bot, a
melyre a laptáros hálóhúzáskor támasz-
kodik ; I. Biszke, Szolgabot, Szolgapálcza.
Bika — Saród — 1. Apacs.
Bikatutaj — Balaton — gyékényból kótótt
nagy úsztató, az óregháló nehéz részeinek
úsztatására.
B i l le gh á ló - záh on y - hosszú hegybe
kifutó, kanálszerü meritò háló, a melyet
billegetve alámerítenek és felhúznak ; I.
Villik, Villing.
Bí ró — Tihany — a halászarticulusban any-
nyi mint kormányos.
Biszke - Szeged - 1. Biczke.
Bl inczke — Velencze — az a fácska, melyre
a horgot használat után reátekerik.
B obálik _ Grossinger - nyilván a Bihar
videki «Bobály», Umbra canina Ma r s ; I.
Bobály, Pótz és Peczehal.
Bobály — Károli J . — Umbra canina Mars.
Komádi Sárrét, Bihar, KovÁcs János, debreczeni
tanár gyLÍjtése. Oláhos.
Bo c sko r va r sa - Erdóvidék, Olt mentén —
vékony vesszóból kótótt halfogó, hasonló
a régi egérfogókhoz. A kóvekkel elrekesztett
folyórészekben a hagyott kózókbe állítják
; a czége tartozéka.
Bódé — Kopácsi — az evedzó mankója ; I.
Bódva, Bókony, Gomb. Kacs, Kamat,
Mankó.
Bodorkeszeg - P. K. - H. O. Scardinius
erythrophthalmus Bon. Duna m. ; biztosan
Komárom.
Bodorhinár - Szolnok - Utricularia vulgaris
; a tanyahelyeken tisztogatják.
Bódva - Petrahó - az evedzó mankója,
íg y : «letörött az evedzó bódvája» 1. Bódé.
: P 7;.|
(' , ' i
ft' ■ © I
■■ 1 i l
f r
‘ f ■