; '-i , N
építményesek hasonló szerszám jával egy rangban áll ; és hever ottan
még a kuttyogató, buttyogató vagy puttyogató is «csikóláb» formára
kifaragva; s bár milyen legyen az ô egyszerüsége, a halászfurfangok
között mégis ezt illeti meg a legelsó hely.
Ez a szerszám rendesen ott van a lélekvesztóben ; a tóbbi alkalmi
ú. m. a kuszakecze csontos.inával, a hosszúkecze farkakóvével, a marázsaháló,
kerító-. mét-, gyérháló, a szárnyasvarsa, a picze és a tapogató.
Es Igaz, még egy! Mikor az a fenekes Szeged néhai várhelyén
kikót s kirakodik halával, odaveti kódmónét a tat mógé s a ködmön
estében hangot csal ki a czók-mókból : a «pórgettyü» szólal meg,
eszünkbe juttatva a kolomp szava után induló nyájat.
K u tty o g a tó halász. T isz a .
Hat vajjon mit keres az a kolomp halâszember. szerszámja kózt?
Mikor a fenékhorgot elvetette, kikarózza a partra s a hajlékony karó
hegyébe kóti a kis kolompot vagyis halásznyelven «pórgettyüt» ; s
mikor a harcsa a horgon rajtavesztett, bizony rángatja az inat, az ín
a karot, a karo a pórgettyüt — a pórgettyü szava pedig a halászt,
ki ott hasal a part füvében, bízva abba, a mit a mai világ kocza-
magyarsága «ónjelzónek» nevezne.
^ A horoggal járó kishalász a legjobb harcsahalász ; — derék harcsát
fogni, az neki szenvedélye; s ezért alig is lesi a nyári áradás jelent-
kezését, hogy a kuttyogatóval vízre szállhasson.
A halászás e módjában rejlik a halászmesterség andalító eleme.
Mikor Tiszán, Dunán a nyári áradat bekóvetkezik, indúl a harcsa
s a hány kishalász csak van, az aikonyat a vizen találja; fe! van
készülve az erós kuttyogató horoggal, a kuttyogatóval. apró keszeggel,
kecskebékával s várja az éjszakának bekovetkezését, mert —
kivált a szegedi —- azt tartja a harcsáról, hogy még a holdvilágot sem
szereti, «a sotétség vezeti nagy éczczakán. »
Tehát csak a gónczólszekér meg a fiastyúk szelid fényénél foly a
kuttyogatás.
A halász fólhalazza vagy megbékázza kettós horgát s beereszti a
víz mélyébe, elóveszi a kuttyogatót. talpával megüti a vizet — a csob-
banás és a «kuty» elhangzik.
Innen is kuty-kuty — amonnan is, mindenfelól is szól, akár a tüzes-
hasú béka méla «unk» szólama; s ez oly andalító, mint a kis ószi-
tücsók pirregése enyhe ószi éjszakán.