t f
$■
fi.
j
î :
I t
; 1 Î '
126 A MAGYAR HALASZAT MULTJA.
Az ôkle —• Alburnus lucidus — bökle alakja Komárom táján él s
hogy G a l g ó c z i bevette a halétkek sorába, ez legvilágosabban bizo-
nyitja, hogy ez eredetileg nem lehetett a Rhodeus amarus neve, mert
a kis, keserû lialacska nem vált volna be a BARCSAi -ak vagy B e t h -
LEN-ek asztalâra.
Méltó társa a G a l g ó c z y iratának a
Fay-féle kéffrai,
mely elôl szintén csonka. Szakàcsi tudomâny ez is, mely alkalmasint
XVII-ik századból való s kétségkivül a G a l g ó c z i Is t v á n félével
egy forrásból van men'tve ; helyesirâsa tokéletesebb; több benne a
kôvetkezô:
Halra vaio edes suffa. — Hal ikrabol vaio fank. — Posar szaraz olaios level
avagy szivult posar. — Czompo halat fozni. — Viza olajos level. — Semlyeng
rantva. — Menyhal egressel. — Karasz az mely apro jo sobannis. — Pisztráng
soban hidegen. — Kövi hai akar mellyk tele ratva. — Orsófark ratva. — Ketsege
sütve nyarson. — Ingolna igy is elnek vele. — tngolnanak az fózese. - - Ingol-
nat frissen fii modon sütni. — Retke, süllô, kilencz szemu hai. — Egleben vaio
retkeben mi kel. — Süllöt jó fôzni soban. — Kilenczszemü halat fózni. — Lazaczot
ha fózni akarod. — Zöld lé halhoz. — C s ik sütve nyarson vagy rostelyon. —
C s ik tormavai.
Uj halnév benne a retke és a kilenczszemü hal ; a v betüt nem
helyettesiti ¿¿-val, a / betüt helyesen használja, úgy a gy betüt is pld.:
«Gzuka sarga len^yæl level», «Gzuka olayos level . . . hejaban»,
«Gzuka stokfis modgyara», «Tok sütve levet alaja», «Szaraz tok
szekfûves level», «Viza gyümöltsös level».
A cs betüt azonban A-nek irja s az ékezetre alig fordit némi gon-
dot ; a Gsik kivétel.
A használható, kitünoen magyaros hangzású halnevek az eredeti
helyesirás szerint im ezek :
I. Ingolna, 2. Ballyn, 3. Csik, 4. Cpiika, 3. Czo/npo, 6. Devei
Kes^egh, 7. Dörgets, 8. Galócza, 9. Harcza, i o. Héjas kövihal, i i . Hé-
iatlan kövihal, 12. Karasz, 13. Ketsege, 14. Kilencz szeinü hal,
13. Konczhal, 16. Kophal, 17. Lagacz, 18. Lepenyhal, 19. Menynal,
20. Ökle, 2 \ . 0 n, 22. Orsófark, 2 y Paducz, 2 y Pisztráng, 2 y Ponty,
A MAGYAR KONYHA ÉS A TUDOMÁNY. 127
2Ó. Posar, 27. Retke, 28. Senilyeng, 29. Sülíó, 30. Süger, 3 , . Tok,
32. Vga.
A ponty, nyilván tollhibából «ponyt» ; ingolna helyett egyszer
«mgola» áll és bizonyos, hogy az ángolnát érti, mert a Petromyzon
nála igen találóan «kilenczszemü hal.»
A pAY-féle kéziratban elszámlált ételekkel a XVII-ik században
divott halas étkek száma kétszáz tizenkettóre emelkedik.
A letke, ugy látszik, tárgyra nézve egy a galóczával ; a név szárma-
zására nézve német eredetü: Rötel, Röteli, Rötele, mely a szá-
szok száján kerülhetett Erdélybe ; s minthogy a szász kozbeszéd
az c es o között nem tesz külónbséget, a nevet Refel-nek ejthette,
mit a magyar szakács retke-ve magyarositott ; a német név különben
a galócza fajrokonáé, a Salmo umbla-é, mely magyar vizekben
nem terem.
Más szabású íérfíú K e s z e i J á n o s uram, kinek az a nagy szerencse
jutott, hogy B o r n e m i s z a A n n a nemzetes fejedelemasszony számára
szakácskónyvet teremtsen. Ez kiszólítja a kedélyeskedést. Szinte érzi
az ember, mily nagyon is fontosnak találta Ô kigyelme, hogy nemzetes
Asszonya fejedelmi háztartásához illó forrásból merítsen ; s vajjon
melyik lehetett illóbb annál, mint a melyet «az Meinczi Elector feó
szakácsa,» az érdemes M a r c u s R u m p o l d u s szerzett és «az felséges
Római Gsászár privilegiuma általa» urunk születése után az
1604-dik esztendôben ki is adott.
A mainczi választófejedelem foszakácsa, róma i császári privilegium
alatt, c sak tôkélet es müvet adhatot t ki ; és min thogy germán lelke
már akkoron is az ismeretes «alaposságra» hajlott, iparkodot t is,
hog y minden megfozhetónek a megfózését, minden megsüthetónek
a megsütését annak módja rendje szerint pertraktáljon, a mi azután
K e s z e i J á n o s ô kigyelmére nem kicsiny hatással lehetett.
Me g a d j a M a r c u s R u m p o l d u s az utasítást, mikép kellessék többek
kozott a vad ló, a mac skamajom, a tengeri kutya , a tóvises
disznó, a sas, a gém, a godény , sot mé g a strucz húsát is az e lec to-
ralis g y omo r számára izletesen elkészíteni; de sót utasítást ad arra is,
«mmt kell nagy Bankétákat csinálni minden rendüeknek. »
ÁT' .
t e é :
■ I r i d i ,
"È V riíGU:!
Ll»
uIí; •
•i
E
: L ; ‘ r-
:d; r-'
■riU -ii.
'.I >
í'i ( ri
■ U'-l
L T i
■rii:
t ‘
n'iri
■; *
1
Ti'
íi