S ì
■;;íi r'
'I;: f
elôtt is nevezetes kereseti ág volt. Hozzá lehet tenni, hogy Szeged
neve rokon a Szegjé-vel, t. i. czégével, mire fekvésénél fogva kiválóan
alkalmas Is.
Lendiiletet vett a halászat Szegeden IV. B é l a király adománya
révén — 1247-ben — , a mikor Tápét és a C s u p o r család vártavát,
azaz a városba beszogellô holt Tiszát kapta; s innen származik az,
hogy a XV. században L a jo s — a nagy — király idejében Szegednek
4000 halásza volt.9 Egyáltalában a halászság Szegednek mindenkor
jelleget. kölcsönözött ; igy a hires porlazadasban nem kevesebb mmt
3000 szegedi halász volt r é s z e s ; sot a xvi. században )i3)2-ben),
a hanyatlás idején is még mindig 700 halász vett részt az úgynevezett
« T ó th M ih á l y hadjáratában».
A halászatot megtórte a hal-adó, a melyet Z s i g m o n d király
1397-ben kóvetelt, mely a folyóban fogott halaknak egy harmadát, a
mocsarakban fogottakéknak felét foglalta le a királyi kamarának.
Azonkívül a szegedi hal, kivált a xvii. században — 1 6 5 7 - 5 9 —
80 és 85-bór kamarai nyugtatványok szerint — mint királyi újévi
ajándék is szerepelt.
Nevezetes, hogy a czéhnek a szegedi halászok között semmi
nyoma ; a halászat szabad ipar volt.
E kitérés után fólveszszük ismét az idórend fonalát.
A sümegi conventnek 1437-ben kelt levele 9 Bezeche vára kórül
a kôvetkezô halasokat említi, melyek alkalmasint vejsze-halászatok
voltak, mert túlnyomóan álló vizek s az egyiknél a vejsze fellsmer-
hetó, Ll. m. Werecze wy^e; a többi halas Im ez: Elyesneteche
alkalmasint a szláv he tece — nem folyik — Holth draua, Apathy-
neteche, Oetkoezneteche, Zigethneteche.
E r z s é b e t királynénak 1438-ban kelt s a komáromiakhoz intézett
levele9 vizafogóról emlékezik «lacuna vulgo Zegge». Ez Ismét bizo-
nyiték arra, hogy a vizát is czégével fogták.
1] V a r g a i, h. helyesen jegyzi meg, hogy az az állítás, mely szerint Szegednek akkoron
4 0 ,0 00 halásza volt, túlzott és csak S z e r d a h e l y i tollhibájából ered. (Celebr. Hnng. Urb.
et Oppid. Chron). Annyi bizonyos, hogy minden adat és kórülmény arra vali, hogy akkoron
Szeged összes lakossága alig lehetett ennyi. De számos iró beleszeretett e túlzásba s untig
elóáll vele.
2] IsTVÁNFFY. Historia etc. V.
5] Cod. Dipl. X. 7. p. 885.
4] Cod. Dipl. X. I . p. 1 41 .
A váczi káptalan i448-ban9 feljelenti szentmártonszállási L a jo s
J a k a b hatalmaskodását a P a l ó c z i a k fehéregyházl birtokán, mondván,
hogy fegyveres emberekkel a Kewrus (Körös) folyó halasaira rátórt,
onnan huszonnégy tele hordó halat fogott ki s besózva elvitte. A kár
ezer aranyforintnál tóbbre rug.
A magyar nemzet — voltaképen korona — legfényesebb korszaka
H o l l ó s M á t y á s országlására esik, kit igazságosnak valí a nép s mint
kevés királynak széles e világon, neki valóban oly emléket szerzett,
mely állandóbb az ércznél ; ez az emlék: «Meghalt M á t y á s , oda
az igazság!» S ha élt valaha király, kiról népe a szeretet mythosait
koltótte, úgy ó, M á t y á s az.
A halászatról is vannak emlékeink ; igaz, hogy nem részletesek, de
fényesek, s ha a pórság az igazságosságért klvánja vissza a népszerü
király dieso korát, a magyar halász- is teheti intézkedéseiért.
B o n f i n i u s , ama kor tórténetírója, megírta, hogy M á t y á s király
mindenféle muvészeket, fóldmivelóket hozatott az országba, melyek-
kel Visegrádon többek között halastavakat és vivariumokat építtetett ;
mi kitünô nemzetgazdasági érzékre valí.
E korból szemtanuk fóljegyzései adnak hírt Magyarország halakban
való gazdagságáról, olyanról, a minóre a mai kor gyermeke már
gondolni sem mer, a mely azonban nem mese, oly korban, a midón a
folyók áradásának gát nem állotta útját, a rétség fólséges ívóhelyeket
s a kikelt ivadéknak megerôsôdésre alkalmat adott.
A halak e bôségérôl emlékezik meg G a l e o t t i , ki a folyókról
szólva, írja, hogy a hal oly bóségben van, hogy a víznek egy harmad-
részét teszi s hogy a halász sohasem húzta ki üresen a hálóját, mindig
nagy prèda volt benne.9
Ugyanó mondja, hogy a fehérhúsú csuka — alkalmasint a süllô.
Lucioperca Sandra L. — ember nagyságra no. 9
O láh M i k l ó s , kiról már szólottunk, azt mondja a Tisza, Dráva,
Száva, Temes, Fertó és Balaton halászatáról, hogy a folyók áradása
idején megbüzhodik a levegó a künnrekedt s elpusztúlt haltól s egy
1 ] H a a n és Z S IL IN S Z K Y ; Békésm. oki. târ. 1877. II, p. 58.
2] De dictis et factis Mathioe regis Cap. VII.
5] U. o. Cap. VI. é s ScHWENDTNER Script. R e g . Hung. II. p. 1 7 1 .
U, Ty y!'i:i
-T •■-U;;;:::
Á Í L U : : ¡T k : | |
il 'TMíiT:
:Ee ; í t í "
•TTE flùi- EE :E:/';T
El?'
G'
^ ' uE'ET
'A
E'É
:E:'
MIÌ
LÎili
f:;
fPS
■■ E f|i
: ■ jt iii i |J!Î
1 . Lfijij
r
i
E ili
:
:EEEE:î -"H 9 iE: lui
' M
ijif'] A
■■ 9 J
: i l
El,
' * IÍ „ l.l- j_
• - ^ i - i ' }
ihlilL