■ rill i:!?!'
A
nyitva, illetôleg kinyujtva maradjon ; ezek a forok- vagy monykôvek és
a káící-, seggi-, vagy S'epikdvek.
Hozzájárúlnak ezekhez kivételképpen azok a súlyok, a melyek a
hálónak bizonyos részét jelezik, hogy a halász megtudja róluk, vajjon
a háló egyenletesen jon-e ki a vizbôl. Ezek a hgserköpek.
Â'Mîl
4. ib r a , - ô s k o r i hdlôkovek, . , Szihalomrol ; z. U g y an o n n an ; 3. Sz en .es ; 4. SzilnUom ; Pécsvidéke
6. T ó s z e g ; 7. Ó -E g y ip tom ; S. K o rö s -T a r c s a : Tu rb uk va s (újkori).
Az ôsrégészeti kôvekrôl tudnunk kell, hogy kétfélék vannak, u.m.
1. Halászsúlyok ;
2. Takácssúlyok.
A halaszsLilyoknal a felismerés a kopás alapján tôrténik, mert a
hálónak a halasvizek iszapos, homokos, kavicsos fenekén való von-
szolasa a kovet, mely újkorában rendszerint kupalakú és szegletes,
HÁLÓ- ÉS FEKÉKHOROGSÚLYOK. 163
cseppformara koptatja; holott a takácskó leginkább a lyukán kopik
és tóréseket, csorbításokat mutat.
Ezek után rátérhetünk a kóvek tárgyalására, még pedig tisztán
azon az alapon, a melyet egyfelôl a magyar Nemzeti Múzeum kitünô
Asrégészeti gyú'jteménye, néhány más járúlékkal, és evvel szemben az
az anyag nyújt, a mely a mai magyar halászság szerszámján található.
A mennyiben itt-ott más anyagnak a belevonása elkerülhetetlen,
az a maga helyén meg lesz mondva.
A 44. ábrán bemutatott sorozatban az i. ábra kúpalakú, kerek,
a 2. ábra kupalakú szógletes hálókóvet mutat, még pedig új, használatlan
korában, holott a és 4. ábra a használat folytán csöppformáraelkopott
hálóko. Legott feltünik, hogy a lyukak, a melyeknél
fogva a kotes tôrténik, kikopást nem mutatnak, a mi onnan van, hogy
a vizben a kopas más tôrvény szerint tôrténik; mert a kô súlya, s így
hatása a madzagra, lényegesen meg van változtatva.
A 7. ábia szintén kopott hálókóvet mutat, a mely az ó-egyiptomi
halászbokoi lásd 25. ábra hálóján látható után van kirajzolva s
■egyáltalában a 4. számú ósrégészetinek — 3zíhalom — megfelel.
A 6. ábra torok- vagy monyko ; ez arra való volt, hogy a háló
kátáját — zsákját — nyitva tartsa; holott az 5. ábra oly kóvet mutat,
a mely lapos-íves formájával megzavarhatna, ha — mint ki fog
tünni — az élô halászat galacsér kove nem nyújtana kellô felvllá-
g-osítást.
Folytassuk egyelôre az ôsrégészeti sorozatot. A 43. ábrán az
1. szamu rajz egy kiváló alakú, használatlan hálókó, alkalmasint kavicsos
medrekre való, erre mutat kiszélesítése ott, a hol a ko a kopás-
nak leginkább ki van téve. A 2. számú kô már u. n. galacsér, a
melylyel az élok kozott majd megismerkedünk; a 3. számú golyó-
alakú káta- vagy seggi-ko, míg a 4. számú a fur/mk-kovek kózé
tartozik. Mindezek az alakok — a mint késôbben látni fogjuk —
■a folyó vagy egyáltalában halasviz fenekének természetéhez vannak
alkalmazva s részben igazi súlyozók, részben feszítók vagyis káta-
kovek.
Az 5. és 6. számú kóvek azok kózé tartoznak, a melyek az ós-
régészeknél az «orsóko» elnevezés alatt járatosak, némelyek szerint
azonban a nyilak súlyozására is szolgálhattak. Annyi bizonyos, hogy az
Airi'