I rii'
i! is
282
más, mint földdel telt kasoknak az elsülyesztése, úgy, hogy minden
kas egy derék karónál fogva kiemelhetô.
Természetes dolog, hogy ilyen helyen semminémú hálóval bol-
dogulni nem lehet, mert menthetetlenül elakad.
A hal hamar észreveszi a hely nyugodalmas voltát, ott felgyüle-
kezik, tartózkodik, halásznyelven «tanyázik».
Igy marad ez akadóíorcsig, i. i. késó oszig, a midón a kasokat
felszedik s azután a helyet meghalászszák; elóbb azonban gondoskod-
nak, hogy a tanyázó hal a helyet el ne hagyhassa.
Erre vah) az órháló vagy rácshaló, a Bodrogon pedig a vészlés.
Az akad()n alúl és felül t. i. egy a fenékig éró erós hálóval áikoiik a
vizet egész szélességében; ez az órháh), mert òrzi a halat; vagy
vesszóból kötött sóvényt, mely azonban a vizet átbocsátia, vonnak a
folyón át, a mi azután vcs-iés. a régi «pesies», mely nem a vesszótól,
hanem a halas róvq-tól ered.
A K E C S EGE I lALÓ.
A kecsege/iáló úgy szerkezetére, mint a vele való halászat tekintetében
igen lényeges külónbségek et mutat; de azért mééggiis határozot-
166. ábra K ec seg e liá ló .
tan kerítóháló. Lássuk a szerkezetét ( 166. ábra). Rendesen 70 m.
hosszú, 2 m. széles, még pedig mind a két végén s kózepén is egyformán
ennyi. Fóle(P) parás, ina (/) ólmos, apacscsa (A) kííves-talpas
és apacsúros ; de már teste más. Van t. i. inlehesc [II), finom fonal-
ból k()tótt háló, a melyben a hal megfogódzik ; ez az inléhés pedig
két liikdriiáló kozé van véve (P) ; a háló tehát háromsoros.
A tükórháló — a Tisza mentén «regyina» — a latin «retina» —
erós islégból való; szemei igen nagyok s mind a két oldal úgy van
igazítva, hogy az innensó és túlsó szemek lehetóleg találjanak egymással,
mert ez a háló fogósságának lényeges fóltétele.
Ez a háló kiváló módon a turakodó halra van szerkesztve és leginkább
a kecsegének szánva, mely épen oly becses eledel, a milyen
furakodó — már orránál íogva is — az ó természete.
A kecsege, háló kózé kerülve, menekülni iparkodik s nekirohan
orrával az inléhésnek, mely enged s evvel arra készti a halat, hogy
még jobban furakodjék. Az inléhés,
finomságánál fogva, mindinkább
enged s természetesen ki-
tolúl a tükcírháló nagy szemén
is, ekképen az inléhésból valóságos
zacskót készít.
Mihelyt a kecsege annyira ki-
tolta az inléhést, hogy hónalj-
szárnya a zacskóban van ; el van
fogva, mert a szárnya belékerül a
zacskóba s ott, mint valami szigonynak
16 7 . ábra. K ec se g e -fo g ás .
a szakája, a szemekbe bonyolódik, belehorgolódik. a mint
ezt a 167. ábra mutatja.
Itt K a kecsege, a mint furakodik ; / a zacskószerüen kitólt
inléhés, a hol már a hónaljszárny bonyohídását is láthatjuk : T a
tükórháló.
A hálók háromsoros rendszere még más szerszámnál is dívik, a
mint ezt a csoportok során látni fogjuk; lényege mindig a zacskó, a
melyet a hal furakodással maga készít, a mely lurakodás a veszede-
lemmel fokozódva, csak arra való, hogy az áldozatot annál biztosabban
a halász kezébe juttassa.
Épen ilyen a szerkezete a balinhalónak is, avval az egy külónb-
séggel, hogy úgy az inléhés, mint a tükórhálók szemei is nagyobbak,
s a míg a kecsegeháló a mélységben is szolgál, addig a balinhálo
' i
if
im.; II.Mp.
■8
..fi:!, i
4 ' :i
fri