fi!
rii
G|:
1ÜÍ
,1 «
592 T E R M E S Z E T H I S T O R I A .
3. A lazaczféléknél a hasúszószárny a hónaljùszó és alsósòrény
kózé a kózépre s a hátsorényúszó alá esik, azonkívül még egy kòvérsórényùszóra
is akadunk.
4. A csukaféléknél a hátsorényúszó egészen az alsósórényúszó
fòlébe van hátratolva.
3. A harcsaféléknek a hátsórényúszójok rendkívül kicsiny, ellenben
az alsósòrény roppant fejlett s hozzá a kormányúszóval majdnem
osszeolvadó.
6. A menyhalféléknélaz úszószerkezet minden része igen fejlett; a
hasúszószárnyak a hónalj tájára vannak tolva; a két hátsorényúszó
kozül a második úgy az alsósórényúszó is majdnem a kormányúszóig
terjed.
7. Az ángolnaféléknél a hasúszószárny hiányzik, a sórényúszók
ellenben a kormányúszóval osszeolvadva, a test egész farkrészét úgyszólván
beszegik.
Ezek volnának a legfôbb külónbségek, a melyek csoportokat jellemeznek.
Azoknál a csoportoknál (5., 6., 7.), a melyek sórényúszói nagy
terjedelmet óltenek, a farkrész nagyon meg van nyujtva s a mozgás
ehhez képest fôltünôen kigyózó. Ezek a csúszva-lopakodó rablóhalak.
A csukaféléknél az úszószerkezet ereje a farkrészre esik; ezek
iklandva-lôkô rablók.
A lazaczféléknél a testhez viszonyítva nagyon arányos ; ezek vlllanva
rabió halak.
A pontyféléknél a test tomege az úszószerkezethez képest nagy ;
ezek a keresgélô halak.
A sügérféléknél az úszószárnyak elóre vannak tolva s az úszósuga-
rak általában tüskés fegyverzetet alkotnak ; ezek a halak lesben állva
várják a prédát, fegyverzetok megóvja a nagy halak támadásától, ezek
tehát, úgyszólván, fegyveres útonállók.
Az úszószerkezet mellett fontos a halszáj szerkezete is ; a külónbség
az óblósségben, a nyilás irányában, a mozgékonyságban és végre
a fegyverzet minémüségében van kifejezve.
Az igazi rablóhalaknál az állkapcsok, sokszor a szájpadlás részei s
a nyelv Is fogakkal vannak tele ; a száj nyilása rendszerint igen óblos,
hogy az elóbb meglopott vagy megczélozott préda annál biztosabban
kerülhessen belé.
Némely halak szája fegyver nélkül való s csak a garatban akadunk
sajátságos fogakra; ezek egy részénél a száj csószerüen kitol-
ható.
Némelyeknek a szájok felfelé — homlok irányában — , másoké
lefelé — torok irányában — , ismét másoké épen csúcsba nyíhk,
tehát a préda megragadása külónbózó módon tórténik.
Fontos a szem állása is. Némelyek szemének látókóre inkább
fólfelé esik, másoké — a madarakra emlékeztetve — külön-külön
oldalt; de e mellett bizonyos távolságon kezdve elóre Is, csak fólfelé
nem. Ez az utóbbi szemállás, mely külónósen a pontyfélék sajátja, rendkívül
érdekes, azért, mert érthetóvé válik, hogy a hal fölött szabadon
lebegó, tehát egyébként kiválóan látható halászó madarat a hal nem
látja; látókóre t. i. fólfelé nem terjed, a hal tehát nem látja lebegó
ellenségét. Innen van az is, hogy ezek a lebegó rablók mindig merólegesen
csapnak le a prédára, mert oldalt kanyarodva, a hal látókorébe
kerülnének s a prédát biztosan elvesztenék. Innen van az is, hogy a
gém leséskor egészen kinyujtja hosszú nyakát, mert tudja, hogy a hal
a testét látja, tehát csak bizonyos távolságra kózeledik hozzá, ezt a
távolságot azután a vékony, kevésbbé fóltünó nyakkal iparkodik
legyózni. Kónnyen érthetô az is, hogy a szem látókórének külónbsége
nagy befolyással van a táplálék beszerzésére, tehát arra a hatásra,
a melyet a hal a természet hâztartâsâban gyakorol.
A színezetre nézve háta felól valamennyi hal sótétes színezetü s a
ragyogás vagy tarkaság csak az oldalokon fejlôdik ki ; a legtóbb hal
háta szín szerint a vízfenék iszapjának, illetôleg annak az iszap- és áza-
lékos -rétegnek felel meg, a melylyel a folyó és álló víz a feneket, a
íenék kóvét s egyebét bevonja; a mint ez az általános szín világosabb,
vagy sótétebb, úgy illeszkedik hozzá a hal színezete is. Ez a nevezetes
tulajdonság igen megnóveli a hal biztonságát ; de megkönnyiti táplálékának
megszerzését is, külónósen azokét a halakét, a melyek a lesve-
rablók kózé tartoznak.
Halaink alakoskodása — mimikrismus — tehát kevésbbé alaki,
mint inkább színbeli. Az alak szerint való alakoskodás vizeinkben csak
két halon fóltünóbb : a harcsán és a botos kólóntén.