dilüi
■îîïii.
ij !
ì unii
;ri mimmi
i t . - ,
I ilnitis
"líHiu " S i !
f e l fe ’ w iíl*
i.'l iSiiiiSiiftil
, V©
fe ;fe'
i
:Lr''ÍÍ|l i
822 M E S T E R S Z Ó T À R .
P o rh ó — H. O. — Acerina cernua L. Nagy-
Dobrony. A Borholy változata.
PoRONYÓ — Mátyusnál — porhanyó, losz-
ladozó értelmében : «A poroayóbb testi!
halak a pisztráng, if¡ú tsuka, posár, Ga-
lacza, kecsege, a fehér Halak.»
PORTZOGÓS TESTÜ — Miskolc^i Gáspár —
halak, annyi mint Vértesek = Ganoidei.
PÓTA — Balaton — az eresztó hálón a gyé-
Uényból kötött s a háló felsó inára alkalmazott
usztató. Az óregháló nehezebb részeinek
úsztatására használt fák is «póta»
nevet viselnek ; 1. Para stb.
PoTosz — Szirmay Andr. — Chondrostoma
nasus L. itt a Gasterosteus pungitiusra ráfogva.
P oTOZ — H . O . — Chondrostoma nasus L .
Kun-Szt-Márton ; nyilván egy a paduczczal.
P o to z n a k — Chondrostoma nasus L. K omádi
; nyilván egy a paduczczal.
P o t y k a — s o k h e l y e n a k i s e b b Cyprinus
carpio L.
P o t y k a — Ujfalvi-Szikszai xvi . sz. — cyprinus
; 1. Ponty.
PoTYÓLNi — Má t y u sn á l — a s z á r a z s tokf is t
d o r o n g o l á s s a l m e g p o rh a n y i t a n i .
P o z s á r — P. K . — Cyprinus Carpio L. ; némely
nem halász vidéken, a Squalius do-
btilával osszetévesztve. Az erdélyi részekben
tóbbnyire helyesen alkalmazzák ; Gal-
góczinál (1622) megvan ; Cyprinus hungaricus
H e c k . és P. K. Balaton.
P o z s á r h a r c s a . — P. K . — Silurus Glanis L.
Szatmár 1. Duna h.
P ó c z k ó s — T ápé — az a legény, a k¡ a kijáró
kótél póczkét beakasztja s kiakasztja.
PÖCZÖK — Algyó — az óregháló kijáró kótelén,
1. Peczek ; de itt a hálótíí nyelve is.
PÖCZÖK — Duna m. — a Czibiken az az
esztergályozott ellenzó fa, a melylyel a
kótelet kórülfogják ; a matakkal egyforma
a rendeltetése. Szolnokon egyértelmü a
Póssel.
PÖNDÖL (háló) — T.-Sz.-Szeged — 1. Ve tóháló.
PÓNDÓLÓzó — Szeged — a Pendclhálóval
járó halász ; 1. Vetóháló.
PÓNDÓRHÁLÓ — Szeged — 1. Vetóháló.
PÓRFA — Balaton, Velencze — a nagyobb
ladikok belsó szegóje.
PÓRGETTYÜ — Szeged — kis kolomp, melyet
a fenékhorog Uarójára kótnek s a mely
megszólal, mihelyt a hal valamely horgon
rajtavesztett.
PÖRSÖL — Szeged — a hálóba került harcsa,
farka suliogásával hasgatja a vizet.
Pós — általánosan — az a szalmacsutak v.
fonat, mely az óreg háló és gyalom alsó
inára alkalmazható s arra való, hogy iszapos
helyen az inat a bevágástól megóvja.
Eg y komáromi halász pós v. tucsak (csutak)-
nak mondta.
Prém — Komárom — 1 . Perem.
P r u z c su k a — Fáy-(é\e — szakácskónyv xvii.
század p. 85, 22 — «Czuka kit jbraq czuká-
nak hinak»' megkülönböztetve a kóvetkezó-
tól : «Czuka sós ki országunkban terem.» —
Ez tehát valami külfôldi hai lehetett.
P u k k a n tó — Kórós-Tarcsa — a hal iiszó-
hólyaga.
P uma h a r c s a — P. K . és Heckel — Silurus
Glanis L. var. Tisza, Szamos, Maros. Erról
állítják a halászok, hogy gyókerek alatt
él s csak szilvaéréskor jón ki.
Púp — Balaton — a part benyúló része ; 1.
Ór.
P u s z t ú l a j é g — mondja a balatoni óshalász
mikor a jég olvad.
PuTRA — P. K . — Phoxinus laevis Ag. Erdélyi
részekben a Cottus gobio is ; oláhos.
P u t t y o g a t ó — Algyó, Kopácsi, Tisza-Abád-
Szalók — I. Buttyogató és Kuttyogató ; de
itt a talpa ki van vájva, tehát legkózelebb
áll a Wolga-mellékihez.
P ü n k ó s t - k e s z e g — AbramisBrama L . a nagyja.
Balaton-Füred.
R
ra ak — Ujfalvi-Szikszai xvi. — Gamarus,
squillai cancer ; nyilván a Squilla mantis
tengeri rák, mely az Adria kórnyékén
eledel.
R aak LABAI— Ujfalvi-Szikszai xvi. sz.— chelse.
R á á l lan i a szerszámra — Tih an y — egy a
bokorból kilépett tag helyét a kótelezett-
ségekkel együtt elfoglalni, elvállalni. A tiz
emberból álló bokor szerszáma ugyanis
minden év Szt. Gyórgy napján megbe-
csültetik; a fóósszeg tiz emberre van fel-
M E S T E R S Z O T A R . 82 3
osztva; pld. az egész szerszám 250 frtot
ér, esik egy tagra 25 frt, tehát az Idó-
kózben ráálló, a 25 frtot a kilépónek vagy
órókóseinek megfizeti.
R á c sa — általánosan — abroncsra alkalmazott
háló ; rákra való ; 50 cm. átmérótól
T’ 5 méterig (Komárom) ; sokszor merôben
lú'zfaháncsból kótve (Kis-Majtény).
RÁcsÁzó — Szeged — a rákot a rácsával fog-
dosó halász.
R á c sh á ló — Szeged — legerósebb és leg-
sürübb hálórész, a melybe a halal beszo-
ritják.
R á c z p e n d e l y -háló — Duna mentén — igen
nagy, kerek vetóháló, melyet azonban nem
vetnek, hanem lassan Uiterítve csónakrúl
lebocsátanak; szerkezete nagyban a vetó-
hálóé ; I. azt.
R a g adozó hal — Miskolczi Gáspár.
R a g ado zó ó n , Aspius rapax A a .*
R a g adozó k ü s z — P. K . — Aspius rapax L.
A Duna némely pontján.
R a g ado zó p o n t y — Szirmay A n d r .— Aspius
rapax A g .
R á h án yn i — Csö/td-rad — a hálótííre a fonalat.
R á k á s zó — Komárom, I. Rácsa.
R á k e r í t e n i — általánosan — a húzóháló nyargaló
apacscsával valamely pontra kört vágni
pld. a kótára (Balaton, látott hal).
R á k e r í t e n i — Tih an y — pld. a gardára;
úgy mondják, mint a vadász a lóvésról ;
rálótt a nyúira.
R á k - ka s — Székelyfóld — 1. Rácsa.
R á k l á b — Komárom — a vetó vagy pendelháló
zacskóinak szélét tartó kétágú róvid
fonal.
R á k l á b — Felsó-Rákos — a rokolyaháló kelló
kózepét, illetóleg csúcsát alkotó kétágú
fonalak, a melyek a pórázban egyesülnek.
R á k l á b z s i n e g , a marázsahálót a czótkény-
parához kótó zsineg.*
K k Km — Balaton — az eresztó hálónak elhe-
lyezését mondja, így : az eresztóhálót a
Balatonon keresztbe (az az szélmentében)
rakják.
R a kodó — Csanád — Igy : halászbárka-ra-
kodó, azaz : kikótóhely, pld. : Decsi ha-
lászbárka-rakodó, Tolnában Dé cs kózség
mellett.
R á k v a r s a — Székelyfóld — I. Rácsa.
R ámahá ló — Székely-Keresztúr— !. Regyina
és Tükórháló. Itt a vezetó v. marázsahálón
igy ; 1. Vezetóháló.
R á n c z i h á l ó — Székelyfóld — I. Bokorháló.
R á n t ó r ú d — Uj-Székely — a kózhálón a káta
V. segg igazgatására való.
R ap p i h óhé r — Perca fluviatilis — L. Varbó
(palócz). Sügérnek is mondják. Rappi hóhér
azért, mert régente egy rappi ember
ezt a halat ette, szálkája a torkán akadt
meg s az ember megfúlt. (Moháry Gyula
varbói plébánus tudósitása.)
RÁSPÓ — Agárd — 1. Bognár.
R á s pó h a l — H. O. — Aspro vulgaris L.
Szolnok.
RÉ — sok helyen — rév, gyakran tanyanév ¡s.
R é f — Szolnok — 1. Réfólom ; az apatinl sváb
halászoknál «zusammen reffeln» ; innen a
magyar is.
R é fó lom — Komárom, Budapest — az óreghálónak
vannak egyes darabjai, a melyek
leoldhatók, mikor a hálót a vízhez képest
róvidíteni, illetóleg hosszabbítani akarják;
az egyes daraboknak egymáshoz való tol-
dása a «Réfólom», I. R é f és Gyfíróczérna.
R e g y in a — Szeged — I. Tükórháló ; a latin
«rete» «retina.»
R e g y in á s t a po g a t ó — Algyó — kettós tükór
kózótt léhéssel felszerelt, négy kávás tapogató.
R e k e s z — Komárom, Budapest — a bárka
egyes osztályai.
R e k e s z — Ujfalvi-Szikszai xvi. század — a
szegye és vesz-szel együtt excipula.
R e k e s z t e n i — általánosan — vejszét, csik-
gátat állítani ; innen «rekeszteni mén.»
R e k e s z t e n i — Derczen — «rekeszteni mén»
itt azt jelenti, hogy lábót vagy rekesztést
vagy csikgátat megyen csinálni ; leginkább
tavaszkor.
R e k e s z t é s — Derczen — I. Lábó.
R e k e s z t ó h a lá s z , a czégés, vejszés, varsás
halász.*
R e k e s z t ó h a l á s z a t , a czégével, vejszével,
varsával úzótt halászat.*
R e k e s z t ó háló — Algyó, óshalászat — órháló
; 1. Órháló és Vészlés.
R e k e s z t ó j e g e s h a l á s z a t , a jegen, illetóleg
jég alatt íízótt rekesztó halászat.*
R e k k e n — Nádasdy Tamás lev. — a Lékán
*