n T - ^ T T ^
i 4 '
: Í ! f '
til
1 i
í , .. '.1 •l'"
;; 1
¡ . T
k ' i l
i , .... A M A G Y A R H A L A S Z A T M U L T JA .
AZ E LH E L Y E Z K ED E S .
A megállapított sorrendhez képest mindenekelôtt az elhelyezkedés
kérdése dôntendô el. .
A kutató szeme rögtön észreveszi, hogy valahol csak Magyar-
orszàgon az elôhegyseg vegsô hullâmot vet s az erdôsegek aljat a
televényfôld váltja fel, legott reá talál a fôldmivelô magyarra. És valahol
csak ebben az országban nagyobb folyó hömpölyögteti víztóme-
megét, tóságok terjengenek, legfeltünôbben pedig ott, a hol tôbb
folyó egymásba szakad, ott van a halászó magyarság Is.
A hol pedig ezek a viszonyok leginkább ki vannak fejlôdve, ott
a magyarság legtisztább, legerósebb.
Az a számtalan vihar, a mely a nemzetet egy ezredév lefolyàsa
alatt érte, ezen az elhelyezkedésen nem birt vàltoztatni.
Ez elhelyezkedés — mondhatni — tôrvényének csak egy látszó-
lagos kivétele van, a Székelység, mely a hegység lakójának van
elfogadva.
De ennek dereka is annyi nyilt, részben sik tért foglal, a meny-
nyit a fóldfelület egyáltalában megenged, t. i. Gyergyó, Csik, Három-
szék a Maros és Aranyos nyilt medenczéit; hozzá határozottan
ôshalâsz.
Sôt az erdélyi rész fomedenczéjében, az u. n. Mezóségen, a hol
ma az oláhságnak nagy elterjedése van, a halas helyek nevei e tôrvény
mellett vallanak, mert magyarok, u. m.: Czege, Gyeke, Katona,
Nagy-Czég, Kis-Czég, Méhes, Mezó-Záh, Tóhát stb., a mely nevek
kózül három magyar halászmesterszótól ered, a negyedik a népies
vizi terminologlában kózkeletü.
Az ellentétes jelenség az, hogy minél mélyebbre hatunk a hegy-
ségbe, annál ritkább a magyar elem.
Némely ponton a határvonal rendkívül éles; így Beregben, hol
a hegység lábánál elterüló Szernye mocsárvilágát magyarság halászsza,
televényét magyarság túrja, holott a hegységgel nyomban beköszönt
a kisorosz elem.
Ezekkel együtt járnak bizonyos tanúságok, a melyeket régi okirataink
nyujtanak. Ez okiratok szerint a királyok adományozását, még
pedig Igen sürün, a halâszati jog is képezte. És a hol a latin okirat
pontosságra, szabatosságra fektetett súlyt, mindig a népies magyar
halászmesterszóval él, a mi világosan arra mutat, hogy a halászat már
akkor is a magyar nép foglalkozásai kózé tartozott.
E mesterszavak súlya még azáltal Is nóvekedlk, hogy a magyar
halász száján ma Is élnek s oly szerszámokra vagy halászási mó-
dokra vonatkoznak, a melyek egyáltalában a legrégibbek kózé tartoznak.
Ilyen kôrülmények között fölteheti-e akár az avatott tórténetíró,
akár az embertan és néprajz mívelóje, hogy aránylag róvid idô
alatt, az elhelyezkedés és terület-megtartás nehéz küzdelmei között,
egy sátoros, lovas, csak harczolnl tudó nép átváltozzék fóldmívelóvé ;
tanyát vessen és húzzon, állítson czégét, vejszét; kózkeletet tudjon
adni mesterszavainak ; szóval, csak úgy hirtelen átugorhasson mozgó,
hadakozó állapotának ellenkezójébe ?
Mindazok a tanúságok, a melyeket az emberrôl szóló tudomány
nyújt, a dolog természete, sôt a foldgömbön most folyó fajharczok
s a nyomukban járó átalakúlások. csak egyet bizonyítanak s ez az,
hogy ilyen szerves átalakúlások, még a legkedvezóbb viszonyok
között is nem egy, hanem csak sok század szüleményei lehetnek ;
sôt bizonyítják még azt is, hogy nem egy szerves átalakításnak áldo-
zatúl esik az adott elem, a mint ezt Amerika pusztúló óslakossága s a
már teljesen kihalt Tasmánia oly megrendító módon bizonyítja nap-
jainkban is; s bizonyítja a felásott òsi temetkezési helyek sokasága,
mely a magyarral egykorú népeknek már csak hamvát nyújtja a búvár
felé.
Sôt arra, hogy a halászat a magyarsággal együtt járt, van még egy
más bizonyítékunk is, a mely eddig szilárdan áll, s ez az, hogy a halászat
a Drávánál találta határát s egyetlen egy tôrténeti adat sem
ismeretes, mely a Dráván túl halastavat vagy halászatot említene.*
Tanui vagyunk ma is ép oly sajátságos, mint bizonyító erejü
jelenségeknek.
Gtt, a hol a nemzetiségi és nyelvhatárok képzódnek, a halászó
helyet a magyarság tartja megszállva; így a Dráva torkolatánál.
Gtt, a hol a németség, svábság vetette meg a lábát a halászó
* F e k e t e Z s igm o n d b a r á tom e d d i g h i á b a ku t a to t t i lyen a d a t után, é p e n ú g y , mint én.
■■ri';
pi if' Í; :
ii' T:
5 ''''
; '■
:fel
m
tí...
iliíil
; :
ii.:
■; '
Ifu
ill;. EAÍ-
..I
i i-'; ■
!’■ ; i ■