' p
it >
llîl ftJt
fll
I Ì.IÌJ
mvi '■■vx
I j
y V y V
'i:: ;
.'\i U j
Ài ; . '
A M
■ì ;M ,
"ì il ' i
• ■Tri-'-ï 'Í
A A ñ
i ç . p ;
m j
M'A-'
w
n
'm - :
146 A MA G Y A R N É P I E S H A I .Á S Z S Z E R S Z ÁM
vonatkozik, anélkül, hogy a berlini szigonyok alak szerint tipuszok
volnának.
Az ôsrégészeti anyagokkal vak) egybevetés az élô magyar népies
halászszerszámokra nézve a kôvetkezô tanuságokat szolgáltatja:
1 . A hálósúlyok, úgy a fenékhorog súlyai is, sok esetben össze-
vágnak azokkal, a melyek magyar præhistorikus helyeken találtatnak
s a bronzkorszaknak tulajdoníttatnak.
2. A magyar kovácsok készitette horgok szintén a bronszkorra
emlékeztetnek.
3. Az egyágú szigony, alak és megerósítés szerint bronszkori ; a
magyar nyakló-szigony szerkezete még ôsibb.
4. A keszthelyi háromágú szigony megerósítés szerint bronszkori.
3. A magyar központi halásztelepeken dívó nádvágók megerósítés
szerint bronszkoriak.
6. Az elveszett fenékhorgok fólkeresésére való fentôk vagy kat-
kák visszavágnak a legrégibb czóUípépítmények korába, avval a
külonbséggel, hogy a magyar fentôk óriási nagyságúak.
A néprajzi anyagokkal 9 való egybévetés ellenben a kôvetkezô
tanuságokat adja:
1. A magyar vejsze ázsiai jellemú ; emlékeztet — kivált kapuja —
még a japáni u. n. Yeri-re i s ; 9 külônôsen a Fertón dívó u. n. kürtó;
2. Az Olt és Berettyó mentén dívó vetóháló azonos avval, mely
a Kaspitengeren ma ¡s dívik ; d
3. Az oroszok, finnek és lappoktól a Fehértengeren üzött jég-
alatti halászat rokon a magyarral ; -*3
4- A muszka toknak a (Acipenser Sturio) Kaspitengeren dívó
fogása azonos a magyar vizafogással ; 9
3. A Wolga-torkolatban dívó harcsa-fogás azonos a ma g y a r r a l ; 9
6. Bizonyos magyar nádvágó szerszâmok alak szerint tiszta ázsiaiak.
Ezeken kívül egyáltalában kimondható, hogy a magyar népies
halászat, szerszámainak alakja szerint merôben elüt a nyugot-európai
1] Itt a néprajzot nem cmbertani, hanem csak a szerszámra vonatkozó rokonság értelmé-
hen veszem.
2] Anitl. Bericht über die intern. Fischerei-Ansstcll. in Berlin. Berlin 1881 II. p. 227.
5] Amtl. Ber. über die intern. Fischerei-Ausstel i. Berlin 1881 p. 165.(1 1 .)
4] U . o . p . 1 5 5 . (I I. )
5] U. o. p. 162. (II.)
6] U. o. p. 82. (II.)
ÓS1 E1.EME1. 147
népekétôl, a mennyire t. i. ez utóbbiaknak népies halász-elemei Isme-
retesek ; s vannak oly sajàtlagos elemei Is, a melyek eddig más helyek-
rôl nem kerültek. Ilyenek azok a magyar hálónemek, a melyeken
a súlyozás, kô vagy tégla helyett, a ló, vagy ritkàbban a marha alsó
szárcsontjából készül ; a magyar szigony, mely mindig kétágú s kôrom-
szerüen szakás; a lâpokon dívó csikhalászat egyetemesen.
Az ósszehasonlító tárgyalásnak ez a módja itt van alkalmazva
legelószór, noha megjegyzendó, hogy kis részletekre, például a hal-
peczekre, mások is alkalmazták, a mint ez az általános ôstorténelmi
részbôl ki is tünik; de rendszeresen és kôvetkezetesen keresztülvive
sehol sincsen. A mennyiben a halászatról van szó, az ôsrégészeti irodalom
inkább arra hajlott, hogy a torténelem elótti idôkbôl származó
anyagot a most élô «vad» népekével vesse egybe, tehát a régi multak
kezdetlegességét állítsa szembe a jelen kezdetlegességeivel.*
Noha ennek az iránynak jogosultságát teljesen elvitatni bajos, még
is bizonyos, hogy érték szerint csak csekély eredményt mutathat fól ;
s ez természetes is.
A régi korszakok maradványai mindenesetre az emberiség kisebb-
részeinek általános mûvelôdési íokár<)l tesznek tanubizony-
ságot s egyszersmind magukon viselik bélyegét a viszonyok osszessé-
gének, a melyek kózótt az ember élt; ósfoglalkozásoknál tehát az
egymás fíílébe temetkezo nemzedékek mívelódési maradványai sokszorosan
okozatos ôsszefüggésben is vannak, épen úgy, mint a fóldkéregnek
egymást borító vagy áttcíró rétegei, a bennok rejlô szerves
maradványokkal együtt.
Ez a hasonlat annyira találó, hogy a részletesebb klfejtést is
megérdemli.
A fóldtan tudománya egy adott ponton meghatározza az elérhetó
réteget s azután kérdést intéz a fóld felületéhez vagy mélységéhez :
hol található ugyanazon réteg
A kutatások során nyert feleletekból, a felkutatott egynemü réteg-
nek egész színtájait fóljegyezi térképein s így haladva deríti ki a
szerkezetet ; így állapítja meg a rétegek képezte korszakokat.
Az ôstorténelmi kutatás hasonlóképen ; meghatározza a lelethelyek
’ Igy tette R a u C h. «Prehistoric Fishing» 1884.
IO *
i 1 9 :
l i , 9 ' "
L
í i 9'