f Î L V l Z E N VALÓ H A L Â S Z A T .
a pait.a, k, a (, j - , ábra F) felveszi, ,„M ,k ,d ,a oda kiiti a
b L L T f e t f l ’' ez a folyoba',’' a ' Îla pt' a ros pedig kissé "b’e"e»ngGed“i -'a ma>va "háló
ve«e. a eliô távoisápban a laptàrrta „ e . engedifovâbb "ekl a'
hatrtn levok rendbet, klitány.ák aTáltit. vir ,,.e„.é,r lapoa fvben , „ L
" nyaigaléapacs keresztko.eléhez
koti t. k „a r „ kotelet (K K) folyton eresz.ik addig, n„V a raita lé v i
y y-/ el nem erik ; a mikor a peczek megvan, beakasztják a Italo
p e r e „ u ; , e k p e c z e k , r u k â k a ip) s kört vágva - olyformán, mint a .
tan van ra|zolva ^ a parthoz érnek. Ez az óreghálóval való t a n y l
vetes lenyeget kepét ma,d megismerjük Rév-Komârom leírásábfl,
K E R I T O HAI -AS ZAT. O R E G H A L O . 2 3 3
onnan megludván azi is, hogy ilyen hálóhoz legalább is négy ember
kell.*
Az apostolok e «szagéné»-je kizárólagosan a partra való halászásra
szolgál.
Igen fontos, hogy ezt a hálót nem lehet akárhol kivetni ; dóntó,
a víz kelló mélységén kívül, a part alakulata és a folyó fenekének
tiszta volta ; és ezért a folyónak csak oly részeit nevezik tanyának,
a hol mindez megvan s ezek a pontok viselnek neveket is; holott a
hálóvetésre alkalmatlan részek általánosan csak «vi'zderék» nevet
viselnek — külön névvel nem dicsekednck.
Az oreghálónak felszerelése a víz természetéhez képest sokszorosan
módosúl. Sebesebb folyásokban mind a két apacshoz súlyozó kó
járúl, az apacskd ; a laptáros apacstól számítva az elsó kó pedig ilyenkor
nagyobb, hogy a hálónak ez a vége jobb vezetést kapjon ; ez a
csaílkó ( 13 3. ábra, Q). A rendes ólmozáson kívül ilyenkor/aZ/píí-
ólmot is vernek az ínra.
Ez az óreghálóval való tanyavetés menete.
De most lássuk a tóbbi szerszámot is, a mely e mívelet végre-
hajtásával kôzvetetlenûl, vagy bárcsak kózvetve is együtt jár.
A legfóbb — természetesen — a vízi járómü. Ez egy jó építésü,
fenyófából való, laposfenekü ladik, a kisebb — úgynevezett pis^kés —
* Lásd «Rév-Komárom» alatt a tanyavetés képét.
i f
r