ií íi i■)
i j[ j -j
i i I
662 A MAGYAR HALAK.
,,égy bajusz; a szilvány fedelék felsó széle táján egy fecskendólyuk;
a fej vértszerü lemezekkel borítva.
Faj; Szin-tok. Acipenser glaber H e c k .
Kecsege-tok. Acipenser ruthenus L.
*Gmelin-tok. Acipenser Ginelini F i t z .
Sóreg-tok. Acipenser stellatus P a l l .
Faj-tok. Acipenser schypa G ü l d .
Vágó-tok. Acpienser Güldenstádtii B r d t .
Viza-tok. Acipenser Huso L.
I I I . S Z Á J T Á T Ó H A L A K V . KORSZÁJÚAK. C YC LOSTOMI .
A test váza porczogós; a szilványok zacskóformák, minden szil-
ványzacskó külón nyilású ; csak egy orrnyilás ; a száj kerek szivo-
lapot alkot ; semmi páros úszsózárny, sem úszóhólyag ; a test nyulan ,
hengeres, meztelen.
1. C s a l á d ; /id/MroVc P e t r om y p o n t in i. Mind a két oldalon
hét kerek szilványnyilás ; a fogzat szaruszerü, kúpos.
I . Nem : Ingola. Petromypon. L. Nyerges emelkedésü hátsóreny-
úszó, mely a kormányúszóval egybeforrott; semmi alsósòrény.
Faj ; Vak Ingola. Pefromypon fluviatilis L.
Planer ingola. Petromypon Planen B l .
A F A JO K LFIRÁSA.
A midón kónyvem e szakaszáig értem, eszembe jutottak azok a szavak,
a melyeket a kónyv tórténetében mondottam s a melyek így
hangzanak ; « Fzt a konyvet nem irta tudós ember tudósok kielégítésére,
hanem irta egyszerü magyarember, magyaremberek okúlására,
általános múveltséggel bíró emberek tudásvágyának kielégítésére.»
F szavak kóteleznek arra, hogy itt bevezetésképen némelyeket
elmondjak.
Nemcsak magyarfôldôn, hanem világszerte, a legmüveltebb népek
kórében is bóven terem az «általános múveltséggel bíró embereknek»
külón fajtája, a kiknek a konyvekkel és a szakemberrel szemben
külón álláspontjuk van. A konyvekkel szemben a lehetetlenségig
kóvetelók ; minden, de minden meglegyen bennok ; a szakemberrel
szemben kóvetelésük az, hogy megrógzótt elóitéleteiket legyezgesse.
Fzek az emberek büszkek születésük helyére —■ ez erény; erós a hit
bennok, hogy a mi ott terem, az sehol másutt nem terem, vagy ha
már mégis, akkor az óvék legalább külónb — ez gyengeség; de
minthogy az óreg csósz ezt meg azt állította valamely természeti
jelenségról, hát ez szentírás ; ha pedig a szakember másképen nem csak
látja, hanem bizonyítja is ugyanezt a dolgot, azért a szaktudósnak
avval a csószszel szemben még sincsen igaza — ez elfogúltság.
Fz az elfogultság sokszor oly hatalmas, hogy országossá fajúl s a
szaktudás tekintélyének csorbításához vezet, a mi nem szolgálja meg
a kozmüvelódés érdekét.
Ilyen valóban országos elfogultság uralkodik példáúl a Balaton
«fogasa» és illetóleg «süllóje» tekintetében, a melyekról — külónósen
a müveltebbek — szinte megingathatatlan makacssággal azt vall-
ják, hogy két külónbózó fajból valók s egészen mások, mint a folyókban
éló «sülló».
'»Y