H)
!
lift*
ip t '
Si?
I
'i.
! ; I
•fil fi- ’
,4 : fi. fi
ü f i f i i
fi: ii-fi' ’
.G G
f!
|i Ifi
iifiji!
t
fil
■f n
i ;!ii
j
■fi"
G fil
L"
i:‘fi
■
'ifi
-■ - G
II 'i - 'ri
'îji
i
fi'l■
fil : fi--H
fi-:«
I
690 KÖ V I K Á R Á S Z .
szeri,« is szeurbelünôen változik. Nagy, erôsen benott mocsa.ak
vészeiben kurta, széles s szinezete sotéten fùstos, csak az oldala a so
részén rezesen àttetszô ; tisztább, külônôsen folyo vtzekben, ho
àgakban, torkolatokban az oldalak néha ezDstossé derulnek s « alak
kevésbbé tenye,-es; de bajusztalansàga és a sôrenyuszokban talalhato
bognártüske kônnyen felisnierhetôvé teszik.
A széles kárász leginkább «ocsárhal, mely meg a mas hahm mar
holt vízben is ¡61 találja magát s az év nagy részét a v t z feneken iszap-
túrással tolti, csak tavaszszal és nyáron át kozeht a v,z szinehez is, ogy
seregesen vejszékbe, varsákba kerüljön. Elete igen kemeny s a szarazra
dobva, órákon á t i s elél; kemény telekben, a mtdon a avak
teliesen befagynak s eleven víz hiánya miatt mmden hal pusztul a
kárász még jól érzi magát. ívása soká,g tari s a szelvizekben na„y
csapkolódással tôrténik. _
Ritkán éri el az egy kilo súlyt; a félkilós nem épen ritka
Húsa szegény ember tápláléka, noha mások is megbecsuihetnek,
mert külónósen szabad tüz parázsán nyárson sütve, tiszta izu, ]0 eledel
; a r é g i magyar konyhában szerhal volt. ■ a,
Elteriedés. H e c k e l a Fertóból, Balatonból, a budapesti g f e
árokból és .Erdélyból. hozza fel; P e t é k v , a Vág mellett elólordulo
álló vizekból, a Velenczei tóból s a Dunament, tosagokbol eniht,,
én a Berettyó. Bódva, Bo,-zsa, Dráva, Ipoly, Kraszna, Latorcza, Olt,
Rába, Sajó, Szamos, Tisza, Zagyva folyók mentéról, » Mo]/ '“ "!?"
mocsárból. a Szernye és Ecsedi láp mocsara.ból, veszeibol es lap-
kutaiból ismerem s egyáltalában az elóhegységen kezdve lefele ba,o-
san képzelhetô némileg állandó természetü mocsaras viz, a melybe a
kárász be ne jutna, mint tudjuk, leginkább a barangoló madarak u,|an.
A K Ö V 1 K Á R Á S Z .
Carassius Gibelio, Nilsson.
bajusztalan; a fej hossza állandóan tóbb a testmagassag
f e l é n é l ; a h á t eleje lapos ívben emelkedó. , p . »
Sugárxta: H. S. H. O, 1 / 1 2; AS. i / í 6. stb. F. A.
’ Ahkj’a az elóbbi fajéhoz képest nyujtottabb ; a hát ive kevesbbe
F A T T Y Ú K Á R Á S Z . 6 9 I
boltozatos ; a test aránylag kevésbbé lapos és vastagabb is ; de azért
a hal mégis széles-lapos benyomást tesz, A hal magassága kétszer for-
-dúl mega hosszúságban. A száj határozottan homlokfelé nyiló; a fark
kormányúszója kevésbbé mélyen kivágva, mint a széles kárászé.
Szín szerint a hát feketés zöld, kékes lehelettel; a has barnás
sárga, aranyos ragyogású ; az úszószárnyak tövükön vórósesbarnák, a
tóbbi úszó füstós fekete ; a szemcsillag zóldes fekete.
Ivik : mint fajrokona.
Fogása: mint a fajrokonáé.
Fíéimódja hasonló a tópontyéhoz. B e n e c k e a német halak legújabb
ósszeállításában ezt a fajt csak változatnak veszi s én, megvallom,
ezt helyesnek tartom, mert bizonyos, hogy a széles és kövi kárász
között, mindenre nézve átmenetek vannak s azok egy és ugyanazon
helyról is kimutathatók. A halásznép sem különbözteti meg.
Flterjedés. H e c k e l a budapesti Ordógárokból, a Fertóból, a
Zalából és Brassó vidékéról említi; P e t é n y i az alsó-magyarországi
■állóvizek legkózónségesebb halának mondja s felhozza a Duna, Tisza,
Maros, Szamos, Dráva, Száva, Mura, Vág, Rába mentéról; a Rákos
mellól a Gyógyrét és Merzse mocsarakból, a PooMANiczKY-ak Rá-
kos-Kereszturon fekvó halastavából. H e c k e l említett helyei kiváló
figyelmet érdemelnek, mert folyó vizek is, s biztos tény, hogy a folyó-
vizekben éló fajok az állóvizekben élókhóz képest mindig nyújtottabb
alakúak, a mi az úszással járó erókifejtés módosító eredménye.
Jegypef. S i e b o l d is csak a széles kárász fajváltozatának nézi és
-én osztozom felfogásában.
*A F A T T Y U K Á R Á S Z .
Carassius Moles, Agassiz.
F o je g je i: A fej hossza a testmagassàg felével majdnem egyenló ; a
homlok domború ; a hátvonal a nyakszirttól a hátsórényúszóig lapos
ívben emelkedik.
Sugárpata: H. S. 3/15 — 1 7 ; HO. 1 / 1 2 ; AS. 3/5— 6.
OP. 3 1— 33. F .A. 3V.— 4-
E fajjal szemben teljesen helyes S i e b o l d folfogása, hogy az a tób-
:blvel, mint: oblongus, humilis stb. semmi egyéb, mint a kózónsé-
44*
,'Á
m
; 1
i^'
:-i.
ftj':
I .
/,- :-Í ■