7 16 P I R O S S Z E M U K E L E .
.L„
sin: ‘S «1-
Bü
iig rt
11
iri'Saiifiír
rni
SLigarának felel meg; a hasúszószárnyak a hátsórényúszó elótt állanak;
a kormányúszó egyenló szárnyú, mélyen kivágott. A héj legnagyobb
pénzei egy szemátmérónél kisebbek.
Szín szerint a hal tartózkodás és évszak szerint változik. Tavaszkor,
ívás idején a háta szíirkés fekete, áttetszó rezessárga csillámmal,
az oldalakon rezesebb; a fej és a fedelékek aranyosak, a has ezüstós
; a szemcsillag sárga, felsó része egy sótét folttal ; a hátsórény- és
kormányúszó kékesszürke, ibolyásba játszó, a tóbbi úszó vörösbe
húzó. Ószfelé a színek elhalványodnak.
ív ik : H e c k e l szerint április — B e n e c k e szerint május— junius
hónapokban ; ez mindçnesetre a tavasz minóségétól függ.
Fogása: rendszerint a hálós halászat járulékhala.
Az ónos jász a tiszta hüvös vizet szereti s nem igen kózelít a parthoz
; kis társaságban járva állandóan a víz felsó rétegeiben, kózel a
színhez tartózkodik s leginkább rovarfélékkel él; rovarcsalival felszerelt
horogra kónnyen keríthetó.
Fajtája: Az aranyos jásp. H e c k e l ósszehasonlító vizsgálata szerint,
melyhez újabban B e n e c k e is csatlakozik, a kerti tavak egyik
legkiválóbb dísze, az aranyos jász — Goldorfe — csak színfajtája
az ónos jásznak, épen úgy mint az arany czompó a kózónséges
nyálkás czompóé. Az egész hal kissé vörösesbe húzó aranyszínü
-és már azért is ajánlkozik kerti tavakba, mert mindig látható, nem
igen száll alá. Nálunk Gró f M i g a z z y V i l m o s Aranyos-Maróton
nagy szerencsével tenyészti s az 1883. évi országos kiállításon valóban
óriási darabokat mutatott be ; ha a szín pompájával csak eléri
a kózónségesen ismert aranyhalat, nagyságával tízszeresen is legyózi.
Flterjedés. H e c k e l a Tisza, Cserna, Szamos és Maros vizéból
hozza fel; P e t é n y i még a Mura és Dráva folyókat jegyezi fel; én a
Borzsa, Duna, Körös, Latorcza folyókat sorolhatom ide.
• A p i r o s s z e m ú k e l e .
Scardinius erythrophthalmus, Bonaparte.
V . tábla 20.
Fójegyei: a test zömök, magas ; héjja kemény, erósen odaforrott,
nagy pénzekból alakúl ; a hasúszószárnyakon túl a has éles, kemény,
P I R O S S Z E M Ú K E L E .
7 '7 ■Î M nÚ
ormós pénzekkel vértezett; a száj homlokfelé nyiló, kicsiny; zuga
csak az orrnyilások vonaláig ér; néhány úszó mindig haragos-
- vérvórós.
Sugárpata: H. S . 2/8; HO. 1 / 1 3 ; HA. 2/8; AS. 3/10.
O. P. 40 45. F. A. 5V3— 7/2, a kormányúszót beleértve.
A pirosszemü kele, mint faj sokszoros eltéréseket mutat, a melyek
úgy az arányokra, mint a színezetre is vonatkoznak s részben ivar-
külónbségekben, részben a tartózkodás változatosságában gyókereznek.
Magában az a kórülmény, hogy én huszonnégy magyar. népies
nevét gyüjtóttem óssze s a németség is valami tizenötön szólítgatja,
bizonysága a sokszoros elváltozásnak. A fójegyek, a melyeket felállí-
tottam, állandók s ha ezekhez még a torokfogakat hozzáveszszük —
lásd 296-dik ábra 5 — akkor a fajban nem tévedhetünk.
A test magasságának aránya változó ; vfeeknél y/,-szer, ifjaknál
4-szer is megfordúl a hosszaságban, sót vén ikrásoknál néha csak háromszor
— ez azután a nép kárászkeszege — ; a fej legnagyobb magassága
talál hosszaságával ; a száj homlokfelé nyiló, kicsiny ; a hátvonal
domború ívben emelkedik, néha púposságig domborodik. A hátsórényúszó
sokkal kôzelebb áll a kormányúszóhoz, mint az orr hegyé-
hez; a hugygyó a hátsórényúszó vonala mógé esik; a kormányúszó
egyenló szárnyú; az oldalvonaí a hasvonallal párosan fut s kôzelebb
áll ehhez, mint a hát vonalához. A héj pénzei kemények, suga-
rasak.
Színe, ha tiszta folyó vízból való, a kóvetkezó: háta aczélfényü,
feketés; oldalai.sárgarezesek, hasa tája ezüstós; a hasszárny és az
alsósórényúszó, ritkábban a hátsósórényúszó is haragos-vérvórós, a
kormányúszó a végén olyan — mintha vérbe mártották volna; a
hónaljúszószárny sárgás, ritkábban vöröses; a szemcsillag narancs-
sárga, vörös foltokkal, néha felsó felén mintegy vérrel beszürve; —
mocsaras vízben a háta zóldesfekete, az oldalak sárgarezesen átragyo-
gók, a has felé világosabbak ; a hátsórény- és kormányúszó zóldesfekete,
vérvóróssel ■ elegyítve ; a hasszárny és alsósórényúszó sótét
vérvórósek ; ifjú példányoknál e színezetnek csak halavány kezdetét
látjuk.
Ivik : április, május hónapokban.
Fogása: rendszerint a rekesztó halászat járulékhala.
’ i i -
Gil
■ 'te
■i til
"■I 1.,
MFiríi