Ì
■n h r
|y | | ©.
I'M
Ih !
UH i ! s >
■rai'h:
••‘VJ 53
774 M E S T E R S Z Ó T À R .
B o g n á r — Szeged — a ponty - és márna
sórényének elsô, fürészes csontsugara.
A nagyobb halat a bognárnál fogva vetik
ihanyra.
B o g y ó — Ipoly-Nyitra — a. kosztos horog
inán az a fácska, dugó, gyékény stb., mely
a vizen úszik" s megmozdúl, mikor a hal a
horgot rángatja ; 1. Pallóka, Pedzó, Picze,
Tutaj, Úszó.
B oín — Aspius rapax A g . Bodrogkoz.
B ó ko n y — Komárom — kónyókfa a ladik
belsejében, 1. Burgony ; nyilván a német
«Bogen»; a Fertó mellékén az evedzó
mankója ; SImontornyán ezenkivül az ághegyháló
rúdján levó mankó is, melynek
a halász nekiveti a lábát (ez a háló itt
Umbella).
B o ko r — Balaton — az egy szerszámhoz
tartozó halászok szóvetkezete ; a régi
«Mansio» ; 1. Czimboraság, Felekezet,
Hálóbokor, Kótés.
B o k o r h a l — Balaton-Füred — s e r e g e s e n
járó hal.
B o k o r h á l ó — Bodrogkoz — r ú d r a a lk a lma zot
t , f é lk ó r ó s s z á jú z s á k h á ló , m e l y v iz e l l e n
é b e n a p a t a k o k b a , kiv á l t b o k r o s h e l y e ken
h e á l l l t ta t lk , s a m e l y b e a h a lak a
z u r b o ló fá k k a l b e k e r g e t t e t n e k .
B o k o r s z á k — Nyelvór — 1. Bokorháló.
B o k r o s p a r t — általánosan — a hol a parton
bokrok nóvekednek. Alatta halas a viz.
B o l én — I. Balinkeszeg ; Gócsej ; szláv halnév
s a magyar Balín stb. innen ered.
B o l y in —' H. O. — 1. Balinkeszeg; Bodrog
mentén. Innen; Boin, Bain, Balin és Baing.
B óné — Szentes. — A Hosszúkecze vasas
¡na ; Kórós-Tarcsán ez turbuk-in ; sok
helyen a keczehálót egyszerüen bónénak
nevezik; 1. Bónéfa,,Kakasüló.
B óné fa — Körös-Tarcsa — a Hosszúkecze
fakerete ; ugyanígy a kuszakecze fája is ;
1. Kakasüló.
B ón é kó az, a m e l y a h o s s zú - é s k u s z a k e c z e
fá ján a k az a l j á r a a b ó n é p á n t t a l v an m e g e
r ó s i t v e . *
B ó n é p á n t , az a v a s , a m e l y a b ó n é k ó v e t
ta r t ja .*
B óné s — Szolnok — a hosszúkeczével és
fenékhoroggal járó kishalász.
B o r d á k — c o s tæ .
B o r d é l y — B. Szabó Dávid — Blicca argyroleuca
H e c k .
B o r h o l y — H. O. — Acerina cernua L.
Nagy-Dobrony.
B o r í t — Szeged — a háló, pld. ; jól, — rosszúl
borit, azaz : jól, — rosszúl fogódzik meg
benne a hal. Tiszafóldváron az áradás-
után álló vizekben megboritják a halat, az
az vesszós hálót (milyen csibék, libák
boritója) csapnak rá. H. O.
B o t i — Cottus gobio L. Frdóvidék, Olt mentí
vizek, 1. Bolos Kólónte.
B o t ló — Bó dva mentén — rúd, a végén
talpszerüen reászegezett bórdarabokkal
a halaknak a kóvek kózül és alól való
kiüzésére szolgáló szerszám, I. Gübü, Zur -
bolófa ; a bokor, varsa, vagy botlóháló
tartozéka, úgy a farszáké, farkashálóé is.
B o t ló h á ló — Kopácsi — I. Bokorszák és.
Botló.
B o t ló l n i — Bódva mentén — a botlóval
a halat a bokor- v. varsahálóba kergetni.
B o to s — Kopácsi — a halâszbokor fóem-
bere, általánosan kormányos.
B o to s ~ H. O. — 1. Botos Kölönte.
B o to s á s zn i — Fgyh.-OláhfaLu — Botos-
Kólóntét szigonyozni. Nem dónthetem el,
vajjon, a hal neve : Botos Kólónte, a szer -
számtól, mely botra járó, vagy a fejtól,
mely nagy = buta, ered-e. L. Butikó.
B o to s á s zó — Egyh.-Oláhfalu — az a szigony,
a melylyel a botos kólóntét szúrják
; de az a halâszember is; a ki evvel
a szerszámmal jár.
B o t o s h o r o g — Kis-Majtény — 1. Kosztoshorog.
B o to s k ó l ó n t e hal, Cottus gobio Cuv.*
B o to s k ó l ó n t e — Cottus gobio L. Erdóvidék,
Olt menti vizek, 1. Botos, Butikóhal.
B ó c s c só h á ló — Héjjasfalva, Ujszékety —
kávás, kanálhoz hasonló változata a farkas-
hálónak.
B ödön — Balaton — az egy fatórzsból vájt
lélekvesztó ladik.
B ó g g ó — Szeged — az állóbárka orrán az
a faragott rész, mely egy bógó fejéhez
hasonlít.
BÓKE — P. K . — Leuciscus rutilus L. B a la -
toa 1. Büke ; nyilván a Bókle kopása s e
fajra való hibás alkalmazása.
M E S T E R S Z Ó T À R .
775
B ó k l e — H. O. P. K. — Alburnus lucidus
H e c k . Duna m., Komárom ; az utóbbi
helyen minden halász kôvetkezetesen rá-
mondta.
Bökle, Ökle egy tóból fakadt a német
Uklei és Ückelei ; továbbá tót Oklajka- és
cseh Auklei nevekkel.
B ókó s z ig o n y az, a melylyel csak oldalt
fólfelé lehet sziírni.*
B ó n c só — Szeged — a fenékhorog hosszában,
minden tizedik horog után kótótt,
kisebb sülyesztókó.
B ó r — cutis.
B ó r c z — Tihany — 1. Bécze.
B ó r c z e — Szeged — I. B é c z e .
B ó r c z f a — Agárd - I. Bécze.
B ö tö k — Balaton, ôshalâszat — az óregháló
mind a két húzókótelének hosszakôzepén
kótik a bótókót, hogy a húzás
egyenletességét biztosítsák ; ha az egyik
kótél már annyira van kihúzva, hogy a
bótke látszik, a másikon ellenben még nem,
akkor csak cmezt húzzák ; I. Ósszevárni.
B r án a — H. O. — Barbus fluviatilis A g .
B án fl-H u n ya d ; czigány halásztól való; nyilván
a márna változata.
B úb — Agárd — tóbb nádszálat ósszefoglalva,
bogot kótni.
B uc zó — Aspro, I. Magyar Buczó, Német
Buczó.*
Buczó — K. — Aspro vulgaris C. V . ; hibá-
san : Aspius rapax A g . Csongrádon ; P. K .
hibásan Linca vulgaris Cuv. Tiszafóldváron.
B u c zo k — r k . — Aspro vulgaris C. V.
Zala-Tapolcza.
B u c z ó k e s z e g — H. o . — Aspius rapax L.
Körös- Tarcsa.
B u f fo g a t ó — Kenesse — furkó alakú, kivájt
fejü szerszám, a halak beriasztására ; 1.
Bukló, Biifoló, Bufonó.
B u f o l ó — Tihany — 1. Buffogató, Bufonó.
B ú f o n ó — Tihany — 1. Buffogató.
B u g y g y a n ó v í z — általánosan — a folyók
nagy mélységeiból egyes pontokon felve-
tódó viz, mely a víz szinén forrongó mozgású.
B u g y k a — B . Szabó D . — helyesen hal-
hajtó rúdnak magyarázva, 1. Botló, Gübü,
Ztirbolófa.
B u g y k á zó — B . Szabó D á v id — 1. Bugyka.
B u jt ó h á ló— Kopácsi — I. Borító, Tapacs,
Tapogató.
B uk á ló — Balaton, Bo glá r táján - - I. Kor-
mósrúd,
B u k á ló h á ló — Göcsej— I. Borító és Púpos-
háló.
B u k ko l — Szeged — a hálóba került tok,
felbtikva vergôdik.
B u k ló — Balaton — somogyi part — 1.
Buffogató, Bùfolo, Búfonó.
B u k ló l é k a jeges vonón az ajtólék elótt —
a vonón belól — álló lék, a melyen buffo-
gatnak.*
B u k l ó l é k — Keszthely — a jég alatt való
halászatnál az ajtólék elótt áll a buklólék,
mely arra való, hogy kihúzáskor a Bukló-
val (Bufonó, Buffogató) belé csapdossanak,
tehát a halat a zsákba riaszszák.
B u k o r — Agárd — sürü nádüstók.
B u k o r s z á k — Szolnok — I. Bokorháló,
Bokorszák.
B u k ro z ó — Varbó, Ipoly mentén — 1. Bokorháló,
Bokorszák, Varsaháló (palócz).
B u l e s — Heckel — Perca fluviatilis L. Drá va -
f o k , 'B é l l y e ; de Sügér néven is ismerik.
B u n kó s fo g a k — denles clavati.*
B u r é t t ó — Keszthely — I. Boritó, Tapacs,
Tapogató.
B u r g o n y — Szeged — 1. Bókony.
B u r r o g — Komárom — a hajó, mikor a
hullámzó víz a fenekét üti.
B u r v á n y l i k — Komárom — a hal, mikor
vergódve hullámot vet.
B u s t y á l l ó — Kopácsi — I. Ághegyháló stb.
B uta — Mátyus — a harcsa elkerekitett
orráról.
B u t i k ó — Cottus gobio L . , Udvarhely megye
vizei (székely), talán nagy (buta) fejéról ;
külónben egy tóból való a Boti, Botos,
Botos Kólóntével.
B ú to ló f a — Ipoly mentén — I. Botló.
B u t t y k a h o r o g — B a ja — a Buttyogató tartozéka
; 1. azt ; külónben erós inon függó
kettós harcsahorog.
B u t t y k á z ó l y u k — Miskolcz — "a&y lék, a
melyen az órvóshálót leeresztik, de a
melyen át a B. rúddal a halat is kergetik ;
1. ezt.
B u t t y k á z ó r ú d — Miskolcz — az a rúd, a
V:
Its; ipíu ■
ñ
Î-."