■1 1
II
I '
I
;
■i
; ,
ü ,Ufi J
S ÍKVíz — Ecsedi láp — v í z tü k ó r , I. R ó n a .
S i l á n y k e s z e g , Abramis vetula H e c k .*
S ima h o r o g , s z a k a né lk ü l v a ló . *
S ima p a r t — általánosan — a hol sem om-
lás, sem gyókér nem akadékoskodik.
SiNGCSONT — u ln a .*
S in g é r — Ka rád — Perca fluviatilis L.
S i r e g — P. K . — Acipenser stellatus P a l l .
Eredete nincs.
S1RITTÔ — Füle — 1. Serittó és Viszáló.
SisÁK — Saród — a Siiim.
S lu f — Hegykö — a varsa vörcsöke ; a német
«Schlupf» kóicsónvétele.
SoDRONYPADUcz — Clioiidrostoma nasus L.
Erdóvidék, O l t v iz e .
SoDRÓ víz — általánosan — a folyók kanya-
rodóin 1 vlzfolyásnak az az oldala, mely
a partot rontja ; mindig a folyás kanyaro-
dójának külsó kerüléke.
S o r l é k — Szeged — a szeg- v. saroklékek
kózótt kijegelt lékek ; 1. Aglik.
S o r o s — Komárom — egysoros az óregháló,
háromsoros az, a melynek léhése két
tükórháló kózé van fogva.
S o r o s l é k — Tószeg — 1. H a j t ó l é k , Á g l ik .
S o r o s ólom — Tószeg, Szolnok — az ó r e g hálón
a r e n d e s s z ámú ó lm o z á s ; I. F a t t y ú ó
lom.
S o r o s v é k — Latorcza mentén — I. Á g l ik ,
S o r l é k , H a j t ó l é k .
S ósha l — sózott é s a l e v e g ó n s z á r í to t t hal.
A B a l a to n k ó rü l , a D u n a , T i s z a é s K ó r ó s
men t én d iv ik . A v iz át m á r a x i i . s z á z a d b a n
só z tá k : « l iu so n ib u s r e c e n t ib u s e t saisis»
1 19 8 - b a n , F e j é r C o d . D ip l . v u , 5, 1 7 5 .
S ó s HAL — Uj fa lv i - S z ik s z a i x v i . s z á z ad —
s a l s amen tum.
S ó s k á d — Balaton — az a k ád, a m e l y b e a
só z o t t ha lak b e r a k a tn a k , h o g y a s ó m e g szív
ja .
S o s v i z , s o s h a l n a k a z v i z e — Ujfalvi-Szikszai
XVI. sz. — Mu r í a .
SoYÁNY TÓ — Tata — az o ly an , a m e l y b e n
a hal n em hizik me g .
S ó z ó ASZTAL— Balaton — a m e l y e n a has i tot t
h a lak a t s ó z z á k ; h o s s z á b an , e g ym á s t ó l kis -
a r a s zn y i t á v o l s á g r a fö l s z ö g e z e t t k e s k e n y
l é c z e k k e l p á s z t á k r a v an fo lo s z tv a .
SÓFÓL — Saród ~ a f a r o s b á r k a , ny i lv án a
n éme t «S chi f f l» m a g y a r o s í t á s a .
SÓREG — K . — Acipenser stellatus P a l l . Miklosich
szerint az orosz sevrjuga.
SÓREG — Ujfalvi-Szikszai xvi. sz. — Sturio
secundus ; 1. a Kecsige-hez csatolt jegyzetei.
SÓREG TOK, Acipenser stellatus Pallas.*
S ó r é n y — Balaton-Füred — a hát úszószárnya,
p. dorsalis.
SÓRÉNYKÓz, a két hátsórényi'í halaknál az a
tér, a mely az elsó hátsórényt a másodiktól
elválasztja.*
SÓRÉNY-szÁRNYÚ — a komiányúszó, mikor
a hát- és alsó sórénnyel óssze van forradva,
pld. a gótehalaknál ; de bizonyos fokig
az ángolnánál és a harcsánál is.*
SÓRENYTARTÓ NYÚLVÁNYOK— OSSE illterspilia-
lia.*
SÓTÉT JÉG — Szolnok — mikor olyan vastag,
hogy alatta a hajtónidat nem látják s ór-
veszszót kénytelenek használni; I.Orvesszó.
SóvÉNY — általánosan — némelykor a folyó
egyes szakaszainak elrekeszlésérc háló helyett
fíízfából fonott sóvényt is használnak ;
1. Orháló ; Vészlés.
S p é k — Csepel sziget — a pendei- v. vetóháló
szétsugárzó zsinegei, a melyek azt
ósszehúzzák ; lásd külónben In, mert ugyan
e zsinegeket igy is nevezi a csepeli halásznép.
S p é l — Komárom — nyársforma fa, melylyel
a sátorgyékényt a rúdhoz tíizik.
S r á c z — P. K . — Acerina Schraitzer C.
S r á c z h a l — P. K . — Acerina Schraitzer Cuv.
S r é c z e r — P. K. — Acerina Schraitzer Cuv.
idegen eredetü, de el van terjedve.
S r é c z e r — Szinnai Andr. — Acerina Schraitzer
Cuv.
S t e n g e r — P. K . — Chondrostoma nasus A g .
Eredete nincs adva.
S ú d é r — Pet. K — Perca fluviatilis L. T isza
m.
S u g a — Székely-Keresztúr — a folyóban a
sekély, de sebes folyású helyek, hol a
viz a kavicson megsúg.
S u g á r k a r d o s , Pelecus cultratus L .*
S u g á r k e s z e g — H . O . — Alburnus bipunctatus
H e c k . Bódva mentén, Komjátiban.
SuGÁRKÓz, a halak sórényein és úszószár-
nyain feszitó csontos, vagy porczogós sugarak
kózótti hártya.*
M E S T E R S Z Ó T À R . 827
S u g á r z a t , az egyes úszókban foglalt, megszámlálható
sugarak.*
S ú g ó— Székelyfóld — sekélyebb viz, a melyben
szigonynyal halásznak ; 1. Suga.
Suhé — Calepinus — Everriculum alatt ; a
varsával való ósszevetés hibás, mert nyilván
a Csuhi; I. azt ; ugyanez tartozik a M.
Akadémia Nagy Szótárában elóforduló
Suhé szóra is ; 1. Ághegyháló.
S u j t á s o s — Balaton — «hosszában csikos a
kiisz» — Alburnus bipunctatus H.
S u j t á s o s k ü s z , Alburnus bipunctatus H e c k .*
SuNKA (balatoni) — Keszthely — füstóit hal.
SÚROs — Körös mentén — az a halászlegény,
Ui a hajót mosni tartozik.
SÜGER — F á y -íé le szakácskónyv, xvi i. század
— Perca fluviatilis L.
SÜGÉR — Perca — I. Csapó Sügér.*
SÜGÉR — K . — Perca fluviatilis L. Galgóczi-
nál (1622) megvan ; a Tisza némely pontján
nem ismerik e külónben K. nevet.
SÜGÉRFÉLÉK — Percoidei — mint család.*
SÜGRE ■— H .O . — Perca fluviatilis. L. Ipoly ;
Lázi, Nógrád megye ; de sügérnek is mondják
(palócz).
SÜL — P. K . — Lucioperca Sandra Cuv.
Kórós m. Szarvas kórül ; már tótos.
SÜLLÓ — Janua 1729 — Lucioperca Sandra
Cuv. Scombriis alatt felhozva.
SÜLLÓ — Lucioperca — 1. Fogas Sülló, Ko
Sülló.*
SÜLLÓ — K . — Lucioperca Sandra C. V.
Csupán a Balatonnál hiszik némelyek, hogy
külón faj s nem a hires fogas ifjú sarja.
A német Schill és Schiel névvel egy tóból
fakad. Galgóczinál (1622) megvan.
SÜLLÓ — Ujfalvi-Szikszai xvi. század — capito
squalus ; a latin meghatározás inkább
a fejes doniolykóra illik ; de késóbb még
egyszer van meg «Lucioperca Gessnero»
helyes meghatározással.
SÜLLYÉN — Kopácsi — «órzóvel felszerelt
szák», I. Téliszák.
S ü p p e d é k e s p a r t — általánosan — sáros-
part, helyenként sáros, iszaposan bemé-
lyedve.
S ü t n i v a l ó — Szeged — az a hal, a melyet
silányságánál fogva eladni vagy részbeadni
nem lehet (t. i. a nagybérlónek), a melyben
tehát a halâszbokor osztozkodik, ilyenformán
«fogtunk óleget, még sütnivaló !s
maradt».
SÜTÓ — H. O. — Squalius dobula H e c k .
Kolozsvár.
SÜTÓ h a l — Ujfalvi-Szikszai xvi. sz.
Laccia, Alosa, piscis lubricus ; ez megfelel
a mai fogalomnak, a mennyiben a halászok
a maradék halat siitónek mondják.
SÜVEGES-HÁLÓ — Máramaros, Visk — 1 . Farkasháló.
S y l l o — Marsilius — 1. Sülló.
Syi.o — Bloch — 1. Siilló.
Sz
S z a b a d í t a n i — Balaton, óshalászat — a kótél
lassú kieresztgetése.
S z a b ó — P. K. — H. O. — Pelecus cultratus
L. Alsó Duna, I. Szabóhal.
S z a b ó h a l — P. K . — H. O. — Pelecus cultratus
L. Alsó Duna. Lehet a has ollószerü
éléról, vagy az alak vékonyságáról.
S z á c s i r a — Nagy- Dobrony — kis háló, a
melyet a mcgmaszlagozotl hal kifogására
használnak ; 1. Szák.
SzÁD — Székely-fold — a varsának tólcsér
alakú bejárója.
SzAGGATÓ — Tih an y — az óregháló zsák-
jának legvége, mely, a csapdosásnak leginkább
kitéve, mindég szakadozott, czafatos.
SzAGOLÓ CSONT (rosta-csont) — os ethmoideum.*
S z á j — Varbó, Ipoly mentén — a varsáról,
1. Szád (palócz.)
SzÁJKARÓ, a szárny nélkül való varsáknál az
a karó, a melylyel letüzik.*
SzÁj-KÁVA, egyáltalában a hálók félkórós abroncsa,
a mely a hálót nyitva tartja.*
S z á j p a d l á s — palatum durum.*
S z á j p a d l á s - c s o n t o k — ossa palatina.*
SzÁJTÁTÓK — Cyclostomi — mint alrend.*
S z á k - h á l ó — Janua 172g.
S z á k , kanál alakú meritò háló ; van feje,
nyele és ágasa. Evvel hordják a fogott
halakat a bárkába s evvel szedik ki a prédát
a vejszéból. Egy a mereggyüvel ; 1.
azt és Szácsira, Tanyaszák. Miklosich szerint
a szláv sak, szerinte «Wurfnetz,» a
mi nem áll, mert ághegyháló ; a Wurfnetz
az amfiblesztron.