8 B E V E Z E T O .
I::i!
inkább csak javadalomnak tekinti és így tárgyalja is, hanem miivelo-
dési szempontból, mint nemkülönben ôsrégészeti és néprajzi vonat-
kozàsaiban is.
A P e t é n y i S a l a m o n százhetvenót halneve, kutatásaim folytán,
460-ra szaporodott; a màsnemü mesterszavak megkôzelitik az i8oo-at,
holott szótáraink egyremásra alig kétszáz halâszati mesterszót foglal-
nak magukban, a meghatározás tekintetében pedig vagy gyarlôk, vagy
épen adósok maradnak.
A kutatás eredményének foglalatja a kôvetkezô :
1 . A magyar népies halâszati eszközök sok tekintetben visszavâg-
nak ôsrégi idôkre, ezért ôsrégészeti és néprajzi szempontból szerfölött
becsesek.
2. A halászat a magyarságnak mindenesetre ôsfoglalkozàsa.
3. A magyar halászat virágzásának ideje a mohácsi vészt meg-
elôzô idôkre esik ; legrégibb okirataink már fejlett halászatról tesznek
tanuságot.
4. Igazi ôshalâszat már kevés ponton található.
3. A régi magyarember gondozta a halat.
6. A mai magyarember irtja a halat.
7. Leleményesség dolgàban a magyar halász ritkitja párját.
8. A magyar halászat fôléledése az okszerii tógazdaságtól függ.
9. Magyar halâszati irodalmat, az igazit, a népnyelv alkalmazâsa —
tehât fólkutatása — nélkül megkezdeni nem lehet.
10. A magyar halászat tôrténetét az élô népies halászat pontos
ismerete nélkül megirni nem lehet.
Ez e könyvnek rôvid torténete ; de van hozzàfûzni való is.
T udományos és ebbôl ki folyôlag oktató irodalmunknak e g y szaka
sem tünteti fel oly szembeszôkô môdon azt a nagy tévedést , a melybe
B u g â t P a l nyelvúj í tó iskolája esett , mint épen a mag y ar halászat
irodalma.
Es ez nagyon természetes is ; mert a hal nemcsak tàrgya a ter-
mészethistóriának, hanem tàrgya a nemzet egyik osfoglalkozásá-
nak is; nemcsak a természet, hanem az ember háztartása szempontjából
is fontos; itt tehát az élet és a tudomâny kôzvetetlenûl találkoz-
nak, egymásra szorúlnak. Itt az élet századokkal elozte meg a tudo-
mányt, hatalmas nyelvanyagot teremtett, a melylyel a tudománynak
M.‘fe
számolnia kell, ha voltaképeni hivatásának meg akar felelni, mely az
élô hatásban gyökerezik.
Halâszati újabb irodalmunknak az élettel való ósszehasonlításából,
egybevetésébol tanúljuk meg azt a nagy igazságot, hogy minden egyes
szó, a melyet szükség nélkül alkotunk, tágít az amúgy is széles árkon,
mely a tudomány és élet kôzôtt tátong, tehát csökkenti a tudomány
élô hatását ; mert a fölösleges az, a mit az élet vagy visszautasít, vagy
csak —. hogy úgy mondjam — zárt körben fogad el.
És mivel újabb halászati irodalmunk nem számolt az élettel s
fölösleges alkotásokhoz folyamodott ezért tévesztette el élô hatását.
Régibb íróink, kik a halászatot érintik, érezték az élet kóvetelé-
sét. B arót i S z a b ó D a v id « Paraszti Majorsága» tanubizonyság arra,
hogy az író fôlkereste a halászembereket, tólük szerezte szükséges
mesterszavait s így érte el a kôzérthetôséget ; F ö ld i J â n o s mûvén
is megérzik ez a tôrekvés ; sôt a szépirodalomnak is van ilyen
embere, K u t h y L a j o s , ki « Hazai rejtelmek» czimû «regényében», a
«Pusztai halászat» fejezetében oly leírásokat nyujt, a melyeken legott
megérzik, hogy az életbôl vannak meritve.
Uj a b b halâszati irodalmunk merôben szakitott ezekkel — nem
c sak az élettel , hanem avval is, a mit régibb irodalmunk nyujtott ; az
egyet len kapoc s , a mely az élethez és a régibb irodalomhoz füzi,
némely népies halnévnek alkalmazásából áll ; de az alkalmazâs
ingadozó-, sokszor ônk ény e s ; nem tôrekszik arra ■ a mire pedig a
tudomâny mivelése kôtelezi ,— hog y tudniillik a fogalmakat tisztàzza.
Az a túlság, a melybe B u g â t iskolája belészakadt, arra vitte az
írókat, hogy mindenütt «tabula rasa»-t képzeljenek, melynek betôl-
tése egyedül ràjok vàr; s ezt az ôrvényt nem kerülte ki az újabb halá-
szati irodalom sem. Nem tôrôdve az élô nyelvvel, sem avval, hogy
minden szavâval egy ôsfoglalkozàsba ütôdôtt, fölösleges alkotásokhoz
fogott s evvel lemondott arról, hogy megállapíthassa a nyelv szelle-
mében való alkotás tôrvényeit, azt, a miben a nyelv igazi hatalma rej-
lik, a mi nélkül élô, fejlesztô hatás még csak nem is képzelhetô.
Csak két példât hozok fôl.
A magyar vizekben a legismertebb halak kôzé tartozik a Pelecus
CLilfratus L., a melyre az újabb halâszati irodalom a «szobbàr» nevet
készitette.
»fff.;