!!(
I'i 11 3
ri:
ifi
;î1 ■
: r
3: -i
i* i'
i’ l ):j, •
■i j'I'Î
r ir iTi
:--ri3 "
: - À :
’ '■ u! '
. 3 !
' î
Í
l 3
4 16 A MA G Y A R H A L À S Z É L E T .
Külônos, hogy legnagyobb elterjedést ért el :
Az alfoldon halászlegény vagyok én,
Tisza pai'tjan kis kunyhôban Iakom én . . .
kezdetü dal, mely — gondolom — B e r n â t GAZsi-tôl való. Egyedül
Komárom és Tihany áll még valahogyan nòta és szokás dolgában ;
de itt is sok már a toredék majd megismerkedünk vele.
A piaczon való árulást rendesen az asszony végzi — a halâsz-
mesterné — , mely annyira áll a halaskofától. mint halászura a «fisér-
tol». A kofa és a fisér mindig csak másodkézból árúl.
A mcsterné takarosan kióltózkódik, lehér kótót kót és nem-
igen kínál, mert rendes vevoi vannak.
De kiàll ám a mester is, mikor «beüt a szóróncse» s akkora
viza, tok, vagy harcsa került a hálóba, a mely csak feltagolva kelhet
el. Ilyenkor a mester is fehér kôtôt kót, feltùri az ingujjat és tagol
nagy ünérzettel és nagy fontoskodâssal.
Szóval az igazi magyar halász tisztességtudó. igazán jóravaló
magyarember, a kit meg lehet és meg ¡s kell becsülni. '
A hozzávaló társadalmi elemben mindig megvolt a külon «becsü-
letje», mert hát a kékbeliek kózt olyan ó, mint a hadseregben a
tüzér: már mestersége után is tóbb az 6 «tudománya» s még ott is, a
hol nem volt soha czéhes, mindig külón helye volt a kivonulásokban.
Ettól a típusztól lényegesen elüt a székely halâszember. Nemcsak
hogy hirét tudja a «halak királyának», melynek gyémántos korona
csillog a fején, mely az Olt folyónak órvényeiben tanyáz, természetes,
ama vadregényes szorosban, mely Felsó- és Alsó-Rákos kózt fekszik.
A halak királya akkora, hogy az embert csak aigy elnyeli; de a székely
halász nemcsak ezt tudja, hanem mindent is tud, a mit csak
kérdez az ember. Eleven képzeló tehetsége a pisztrângnak, pérhal-
nak oly sokaságát teremti belé a patakokba, hogy maga is elbánuil,
mikor úgy fordúl a sor, hogy üres tarisnyával tér viszsza ó is, az Is, a
kit azokra a csodahelyekre elvezetett.
De az is igaz, hogy furfang dolgában a világnak talán legelsó
halásza; hiszen bizonyos, hogy a kakastollból készült mesterséges legyet
ó már ósi soron ismeri s alkalmazza; ó dolgozik a dugával, a méreg-
füvel és az oltott mészszel — mindinkább a saját kárára. Legnagyobb
érdeme az, hogy megórizte mai napiglan a czége legósibb formáját.
A M A G Y A R H A L Â S Z EM B E R . 4 >'
Ez a magyar haiászembernek általános jellemzése s a képet az
telózl be legszebben, liogy rendkívül szereti mesterségét s mmt
mondtuk, bíiszke reá. Ó sohasem panaszkodlk, hogy a halászat mes-
terséve kemény mimkával ¡ár; baja az, hogy a hal erósen elfogryott; s
ha varikl, a magyar halász az, a k¡ teljes joggal vissza ktvanhaqa a
.régi jó ¡dóket. ; men a midón ezt a sovárgást - ¡ogosultsag tekintetében
— másoknál számtalan esetben megczáfolja az az igazsag,
mely a multak tórténetéból szól felénk, neki épen a ma,gyar halászat
multja, torténete ad igazat.
No de lássuk a magyar halászembert úgy, a mmt beszedkozben
méf" az idegennel szemben is viselkedik. A midón kutatásom T.hanyba
v i t i ott egy árva lélek ismerósóm sem volt; egy sornyi ajanlast,
ef-y’ szónyi útbaigazítást sem vittem magammal s mégis czélt értem.
A X IX . század egyik legnagyobb vívmánya, a vasút, letett a
szántódi állomáson ; egy mezítlábú árvagyerek felkapta táskamat es
indúltunk a szántódi révhez. Itt van az átkelés, a Balaton legkes enyebb
részén, épen a tihanyi «Láb» irányában.
A révház nagy, de elhanyagolt korcsmaépület. Betertem. b a
mint tudakozódom, hogy van-e révész, a ki átszállítana, a korcsmarosné
odaszólt egy kis gyerek felé, h og y .
— Gyerek. csinálj füstót!
A gyerek kiszaladt, a partfelóli gyepesen hirtelenül óssrekapart
mindenféle giz-gazt s meggyujtotta ; természetes, hogy az ego burjan-
ból sürü, gomolygó füst szállott ég felé. Ennek láttara a tihany.
parton levó révész nyomban a vízre ereszkedett s atjott.
Nappai a füst, éjjel a túz lángja szólítja át a révészt. Ez e ta,on
ósidóktól fogva a jeladás módja. , , , . . 0 i. 1 •
Átszállva, a «Láb» tágas gyepesén kiterített oreghalok fogadtak,
de halâszember nem volt a helyszinén. mert delre jart az 1 o, a
halástság pcdiv csak reggel és estve található a hákitento helyeken,
de an n yÚ ó g r in k.vettem, hogy a -L á b . a fóhely. Atkeltem tehat a
hevyen a kis félóránylra fekvó városkába, mely, mintha oda volna
ra.msttva a hegy oldalához, részben vakolatlan kóházaival, kokenlériivel
sajátságos benyomást gyakorol ; legfelül az osregi apatsag,
messze tekintó kéttornyos templomával. ^
Ott a templom táján húztam ki az idót késó délutánig, nem birva
37
Herman O. A m a g y a r halászat.
tit.
4 :
Tí: 3
I III
í M
!3 m L -