[ 2 H ÍG V I Z E N .V A L Ó H A L Á S Z A T .
¡T'í ■
' 4' : ' >l
Jó helyre érkezve — a hol a patakban nagyobb kóvek hevernek,
a melyek között a víz átszorúl — a hálós víz ellenében beállítja a
hálót, még pedig oda, a hol a víznek legerósebb asodrása; a zurboló
vagy ¿’¿/7ví7é ' 20— 30 lépésnyit halad a parton, szintén víz ellenében,
azután begázol s hozzálát a zm-boláshoz vagy gübüléshez, mely abból
áll, hogy a padmaly, minden kó, gycíkér alá szurkál, döföget, hogy a
halat kizavaria. Evvel a nemes üzéssel természetesen fel is zavarja a
vizet, mi még inkább arra való, hogy a hal a lesben álló farkashálóba
a víz sodrával berohanjon s hegyes farkába beszorúljon.
7?
Ott, a hol Liszadékfa, vagy a kóvek kedvezó csoportosítása gya-
nítani engedi, hogy nagyobb halnak lesó és biívó helye van,' ott
külön is meghajtják a helyet. Ilyenkor a zurboló a helyen imfen, a
hálós azon túl foglal állást s elvégzik.
^ A halos ugy all a vízben, hogy a háló épen a lába kózé esik, sót
a lábát belólfelól érinti is ; ez azért van, hogy a berohanó halat meg-
érezze. mert ilyenkor — kivált mikor pisztránggal van dolga — qyor-
san meg kell markolni a háló íarkát, külónben a hal meg taláí fordulni
s villámsebesen szókik is.
Ez a halászati mód a pisztrángos patakok egyik mególóje,
mái azért is, mert a farkashálóval járó ember ellenórzése nagyon
bajos egy dolog. Orvul halászik s a mikor komájával kiindul, a háló
be van gyürve a tarisznyájába ; kezében a fejsze — azt gondolná az
ember, hogy a világ legártatlanabb dolgában jár el.
Patak mentén haladva, hamar kinézi a kávának alkalmatos bokor-
hajtást; rúdnak való is akad elég, gübülónek még inkább s rövidke
tíz percz alatt «fel van hányva a háló a kávára», indulhat a mesterség.
A bodrogközi halász — még a rangosabbja is, az, ki gyalmot
terít a kanyargó folyó partján — a hajtóhalászatot magához illó fog-
lalkozásnak tartja; de az
is igaz, hogy rangos ám
az ehhez való szerszámja
is, t. i. a bokorháíó.
A bokorháíó külónben
nem egyéb óriás
méretü farkashákínál, a
mennyiben szája kisebb
kapunak is beválik. A
háló (199. ábra) részei a
kôvetkezôk : R a rúdja, ■
mely kórülbelül 3 méter
hosszú ; K. a keresztfája ; .
L a lába; mert be állítva
úgy áll rajta az egész al-
kotmány, mint az ember
a maga lábán ; F a fa tk a ;
S a seggiköve, egy golyc)-
alakra kalapált - tördelt
hegyaljai trachyt kó, mely
199. ábra. Bokorháíó.
a hálófarok csúcsába van
bekótve s arra való, hogy ezt a részt folyton a folyó fenekén tartsa s
így a háló nyilt voltát megsegítse.
Tartozéka a bokorhálónak egynéhány derekas zm'bolórúd is.
A vele való halászatnál a ladik is szerepel, mert azon szállítják a
helyszínére, azon, állítják be ; a zurbolók pedig szintén ladikon
vannak.
A hol a folyómenti nagy ligetek a partot megkózelítik s a fák,
partomlás miatt, vagy külónben i s , beeresztik gyókérzetóket a