■tap. T
T o r p e t o k — Szirmay- Andr. — Acipenser
Güldenstædtü Brandt ; ifjú.
T ö r z sö k HAL — P. K . Lota vulgaris Cuv.
Szatmár.
T ö v i sh a l — Acerina cernua L. ErdSvidék,
Olt vize.
T r a g l y a háló — Göcsej — alkalmasint az
ollóháló; nem láttam.
T s á k l y a — B . Szabó D á v id — hajótolásra
való szerszám ; I. Kormósrúd.
T sek é ly — Miskolczi Cá spá r — a patak, tó,
tenger csekélye, szélviz.
T s ö r g e t e g — B . Szabó D á v id — I. Zubogó,
Gübe.
T s u b o k l ó— B . Szabó D á v id — ; 1. Bugyka.
T u c s a k — Komárom — egy halász a post
nevezte igy ; nyilván a «csutak» elferdítése.
T ü kö r — B u d a p e s t— a kecsegehálónál az a
két óregszemú', vastagabb fonalból kótótt
háló, mely kózé a tulajdonképeni háló jón;
lásd ; Inléhés és Regyina.
T ü k ó r s z em ü háló — Komárom — a kocza-
(kecze) hálón az islingból kótótt óregszemü,
külsó és belsó háló ; I. Tükór.
T ü k ró s ponty — p. K . — Cyprinus Carpio
L. csak foltosan és igen nagy pénzekkel,
borítva, a Cuv ie r és B lo ch Cyprinus rex
Cyprinorum, és az Aggasiz Cyprinus carpio
macrolepidotus faja. Duna m.; 1. Ki rályponty.
T urb ék o ló fa és RÚD — B . Szabó D á v id —
1. Bugyka.
T u r b u k h á ló — Keszthely — tükrós keritó;
hálótest szerkezete olyan, mint a kecsege-
hálóé. Evvel bekerítik a nádüstókót s a
Biiklóval belériasztják a halat.
Turbukvas — Körös-Tarcsa — vascsévék (csó-
szeríí karikák), a melyek kivált a kecze
inára súlyozókiil tétetnek ; itt csak a hosszú
kecze divik.
T u r e h á n yn i — Csongrád — a fonala t , a z az
: a h á ló tü t fonal lal e l lá tni ; a fonal lal
me g h á n y t tü a zu tán a « l é h é s .»
T urha — B ih a r — a mocsarakban az el-
rothadt nóvényekból keletkezó iszap.
T ü s k é sh a l — Göcsej — Acerina cernua L.
¡tt hibásan vargahal is, mely utóbbi, mint
a Tinca viilg. Cuv. népies neve, helyes.
T ü s k é s p ik ó , Gasterosteus aculeatus B l .*
T ü s k e s u g a r a k — radi i s p in o s i . *
T ü z f ú jó — Hegykö — erós nádszálnak alsó
része, kb. egy méter hosszú, a melylyel
a tüzet fújják. A kunyhôban rendesen tóbb'
tüzfújó van s a halászok tóbben fujdogál-
nak, hogy a tüzet lángra lobbantsák.
Tüzó FONAL, a kis majtényi rácsán az, a
mely alá a kagylót bedtigják.*
Tüzó s z i g o n y az, a melynek ágai egymás
kózótt szemben állanak.*
T ú z s é r — Balaton, óshalászat — nagyobb
tégladarab, mely a gyékényes háló szárnyának
felehosszát jelezve, az alinra van
kótve.
T ü z s é r — Szeged — erós vastú, az eladott
halaknak ósszetüzésérc, 1. Ihany; Füzér.
T y i s z á g a — H. O. — Abramis brama L.
Nagy-Enyed, oláh befolyásnak engedó Ma-
ros-halászok ; a Mezóség oláhsága külónben
a Scardiniust nevezi Ptyiszágá-nak.
U, Ü
U d v a r — Tápé, óshalászat — a magy. vejsznél
a víz ellenében fólállitott rész ; a Eer-
tón a kürtó kapuján belól esó rész.
UszÓLÁP — Ecsedi láp — az Ingó lápról
leszak.sdt, szabadon úszó darabok.
U d v a r o s s z e m f o l t , az olyan kerek, sótétszínü
szinfolt, a melyet egy világosabb
vesz kórül ; emlékeztet a hold udvarára.*
U g r a t ó v e r é s , azok a nádfalazatok, a nie-
lyeket a Fertó halásza a Fertó vejsze
kapuja elé alkalmaz, hogy a pontyot té-
vedésbe ejtse, «megharagitsa» s a vejsze
feje felé ugrassa.*
U g r ó h á ló — Máramaros — formája az ág-
hegyhálóé, de kávája karvastagságú, hogy
a reá álló halászt elbirja. Evvel a «vivó»
halat, mikor tómegben van, leboritják s
a halász a kávára hág, hogy a halat a
hálóval a fenékhez szorítsa.
U j FIal — Kolozsvári szakácskónyv iSÿtS —
egyértelmü a friss hallal.
U jh a l — Fá y-{é\e kézirat — friss hal, ellenkezóje
a «szárazhal», vagyis szárított hal.
U j j a s s z á k — Du n a — három ágra és hosz-
szú nyélre feszített, sürü meritò háló,
apró halak fogására; egészben hasonlít a
Billegháló-hoz ; I. azt.
U m b e l l a ■— Sió mentén — latin eredetü ; 1.
Aghegyháló.
U s z a d é k fa — Esztergom — a mely vizzel
beivódva, a víz fenekére száll. «Senk-
holz. »
U s z a d é k o s f e n é k — Esztergom — a hol sok
beivódott s igy a fenékre sülyedt fa —
uszadékfa — hever.
Uszó — Miskolcz — I. Pedzó, Tutaj.
UszÓHOROG — B a ja — I. Lábóhorog.
UszÓKA — Erdóvidék, Olt mentén — 1. Tii -
taj, Pallóka ; a horogra vonatkozik.
U s zó su g a r a k — radii.*
U s z ó s z á r n y a k — pinnæ.*
U s z ó s z á r n y — Miskolczi G áspár — a melylyel
a hal úszik.
Ú s z ó s z á r n y a k — Tóth Pál, Bonnet forditásában
— pinnæ.
Ü l é s d e s z k a — Komárom — evezópad.
U l é s f a — T ih an y — a hajóban az ülésdeszka.
Ü l ó k e , a kullogó ülóhelye.*
Ü nhai . — H. o . — Alburnus lucidus H e c k ,
Bódva mentén, Komjáti-ban.
U tn i — Bódva — a szigonynyal, azaz : a hal
felé szúrni.
Üzó RÚD — Latorcza mentén — I. Vezér.
"Va a l — Vág mentén — «in Wa a g etiam pi-
scari possunt cuín tali instrumento, quod
vulgariter pan/ dicitur, quod uno pede
videlicet duci potest» egy izói-diki okiratból
kózli Na gy G yula a M. Nyelvór
VII. kót. 416. lapján. Nyilván az ághegyháló,
mely a Bodvánál szolgafára van támasztva,
a Sió némely részén a halász a
rúd végét a lábával támasztja meg, ott
pedig, a hol a vizbe begázol, hogy mélyebb
vizet érjen, a háló rúdját a vállára
támasztja ; innen a vaal és «quod uno
pede videliccet duci potest .»
V a d á s z k e s z e g — T . Sq. N átly — Szeged.
Aspius rapax L.
V ad a s zo halo — Ujfalvi-Szikszai xvi. század
— Cassis, plaga, mint «a tohoz tartozo
nevek» kózt felhozva.
V ad S ü l ló — H. O. — Lucioperca Volgensis
Cuv. Körös-Tarcsa.
VÁGÓ — Keszthely — I. Jegelló.
V ágó C s i k , Cobitis taenia L . *
VÁGÓ D u r b in c s Acerina cernua Lin.*
VÁGÓEVEDzó — Körös mentén — az az evezó,
a melyet gúzsba vagy szegbe akasztanak
1. Dal.
VÁGÓEVEDZós — Körös mentén az a három
legény, a ki a nagy — vágó — evezót
húzza.
VÁGÓHAL — Eoldi - R K . - Pelecus cultratus
L. ; Cobitis taenia L. erdélyi részek.
H. O.
VÁGÓ HAL — Jan ua i j 2í) — Cobitis tæ
nia L.
VÁGÓHAL — Szirmay Andr. — Pelecus cultratus
L.
V ago hal — Ujfalvi-Szikszai x v i . sz. —
cobites, acuto rostro Gesner, oxyrhyn-
chus ; nyilván a vágó csík.
VÁGÓHOROG — Tápé — két méternyi rúdra
rávert, nagy, szakáshorog ; a szigonynyal
megvágott nagyobb hal kiemelésére való ;
ezenkivül vannak kisebb, kurtább nyelü
vágóhorgok is, melyek arra valók, hogy
azt a nagyobb halat, a melyet a hálóból
a szákkal k¡ nem szedhetnek, evvel kihúz-
hassák.
VÁGÓ T o k , Acipenser Güldenstädtii B c d l.”
VÁGÓ TOK — p. K . — Acipenser Güldenstädtii
Brdt. Eredet nincs.
V á g ó v a s , a lápmetszó vágó része*
VÁGÓvÉG — Szeged — I. Belsó Csapó.
V a jd a — Kopácsi — a k¡ a hálót kihányja.
V a k c s i k — k. — Petromyzon fluviatiíis L .
V a k In g o l a , Petromyzon fluviatilis L . *
V a k s z em c so n t — os temporale.*
V á l a s z tó — Tata — deszkából ósszerovott
nagy, lapos vályú, mind két végén a fenékig
éró nyilással. A kifogott halat ebbe
dóntik be s osztáiyozzák ; 1. Szinleló.
VÁLLHÁM — Csongrád — I, Czibék ; kivévén
az ósbalatoni czibéket, mely más szerkezetü.
VÁNDOR A ló z a , Alosa vulgaris T r .
VÁNDORHAL — Tóth Pál, Bonnet forditásában
— mely sós és édes vízben elél s
ezeket idószakonként fólcserélgeti.
VÁNDOR t a n y a — Duna mentén — gyékény-
sátorral járó halászok lanyája, melyet majd
itt, majd ott iitnek fól ; 1. Piszkés.
VÁPA — Sq. Molnár Albert — Lacuna alatt,
vész értelmében ; 1. Vész. Miklosich szerint
a szláv vapa, mi kétséges, mert tótúl
à