- f t
.i l
f i « . t ' :
'fi a
i . i ’ -
:•! • I' ©■
666 A MAGYAR HALFAJOK.
valôban foglalkozunk is s e foglalatossâgban rejlik a kônyvben tár
gyalt szaknak tovafejlôdése is.
A leírások szerkesztésében azt a môdszert követtem, a melyet
H eckel kimivelt és Siebold méltán klasszikusnak ismert el. Az
ismertetô jegyek csoportositva vannak s igy a fajokat egymással össze-
hasonlítva, kitûnnek a külónbségek.
A midôn tehât bizonyos halat, a melyet meg akarunk határozni, elôbb
a rendszeres ósszeállítás segitségével valamelyik alrendbe, csalâdba
és nembe tartozónak Ismertünk meg, ezen a nyomon fôlkeressük az
idetartozó fajok leírásait s eldôntjük, hogy melyik fajjal van dolgunk.
Ha szemünk elég gyakorlott, ezek a meghatározások már a
fôjegyek alapján fognak sikerûlni, a leírás pedig már inkább csak
ellenôrzô lesz.
Példával magyarázva; elôbb meghatározzuk, hogy a kezünk
ben levô hal «csontoshal» ; ha szilványíedelékel tüskések, szájában
fogak érezhetôk, teste hosszúkás, oldalt lapított, héjja pedig érdes
tapintatú, akkor a hal «sügérféle» ; ha ezeken kívül e halnak két
hátsorényúszója van, melyet csak egy igen alacsony hártya köt össze,
fogai gerebenszerúek, a szilvány elôfedôje logacsos, a fedô tüskés,
pofája héjjas, nyelve sima, akkor a «sügér»-nemmel van dolgunk; és
ha végre az elsô hátsorényúszó végén egy nagy, sôtét, pàvaszemszerü
folt is van, az oldalakon 5— 9 sótétes pászta látható s a hónalj- és
hasúszószárnyak világos vörösek, akkor a hal a «csapó sügér».
Ezt a meghatározást azután ellenorzl és erósíti a tóbbi viszonynak a
vizsgálata és igazolása, tehát fóképen a sugárpat, az oldalpénpek száma,
a fejnek a testhez való aránya stb. stb.
A faj leírásának élén azok a fôjegyek állanak, a melyek a fajt a
rokonfajokhoz viszonyítva megkülönböztetik ; erre kóvetkezklk a su-
gárzat, az oldalpénz száma, a fejnek a testhez való aránya s a tóbbi
leírás.
A rovidítések magyarázata íme ez;
AS = alsósórényúszó sugárzata;
FA = a fejnek a testhez való aránya;
HA = a hasúszószárny sugárzata;
HO = a hónaljúszószárny sugárzata;
HS = a hátsórényúszó sugárzata;
HSi =: az elsó hátsórényúszó sugárzata.
HS^ = a második hátsórényúszó sugárzata;
O P = az oldalvonalon végig megszámlálható pénzek.
Minthogy az úszósugarak minémüségének kiismerése is a fontosabb
jegyek között foglal helyet, ezeknek feltüntetése nem tórtszám-
ban, hanem tórtszám formában tórténik, akként, hogy a sima sugarak,
illetóleg tüskék elól járnak s az osztott vagy tagolt sugarak utánok
kóvetkeznek, példáúl a csapó sügér sugárzata;
HSi 13 — 15/0 = az elsó hátsórényúszóban 1 3— 15 sima'Sugár
van, osztott sugár nincsen ;
HSj 1 / 14 = a második hátsórényúszóban egy sima és 14 osztott;
HO 0 / 14 = a hónaljúszószárnyban 14 osztott sugár stb. stb.
Az oldal pénzek számlálása nyeles tü segitségével az oldalvonalon
vagy annak táján — ha t. i. nincs kifejlódve — tórténik ; a fej arányát
jó, éleshegyü kórzóvel mérjük le akként, hogy az orr legkiál-
lóbb csúcsától a szilványfedelék leghátrábbra nyúló széléig mérve,
a kapottt mértéket az oldal kózépvonalán fólteszszük, számlálva, hányszor
fordúl meg a test hosszában.
A test hosspúsága az orr hegyétól a kormányúszó végéig terjed ;
magassága alatt azt értjük, a mi kózszólás szerint szélesség, t. i. oldalt
tekintve a halat az, am i a has és hátvonal kózé esik ; vastagsága az,
a mi a két oldal kózé esik.
A sórény és egyéb úspóknál a magasságot a sugarak hosszúsága szerint
értjük; a terjedelem, vagy spélesség ai, a melyet a sugárzat kifeszítve
alkot; más szavakkal; a magasságot adja a sugár, tóvétól
hegyéig mérve, a szélességet vagy terjedelmet a sugarak ósszessége
keresztbe mérve.
A torokfogak rendkívül fontos osztályozó jegyek s kívülról nem
vizsgálhatók ; fekvés szerint a szilványfedelék alá esnek s ha ezt fól-
emeljük, finom késsel kónnyen klvághatjuk, a nélkül, hogy a halat
ósszeroncsolnók. A kivágott torokfogat legjobb kifózni, a mikor egy
fogkefével és tú'vel kónnyen kitisztíthatjuk. A torokfogaknak a leírásban
való jelólése a két félre vonatkozik, a melyen el vannak helyezve
s ha e két félt úgy teszszük óssze, a mint az a 296. ábrán 3, 4 alatt
van, kivehetjük a külsó és belsó fogsorokat; balról jobbra haladva —
az irás értelmében —- a tó ponty fogzata így jegyezhetó i . i . 3 — 3. i . i ,