Pi
'i I.
344
A Tiszán kutatva, meglepett, hogy Szolnokon nem két-, hanem
háromágú szigonyra találtam, még pedig a háromágúnak kerító és
spúro alakjára. Ez a jelenség a szerszâmok néprajzi értékére nézve
igen tanulságos. A halászok váltig erosködtek, hogy szerszámjaik
magyarok, de én az ellenkezót állítottam, magyar-svábnak tekintettem
és fjyoztem is.
228. ábra. Szigonyok.
Szolnokon czéhes volt a halászság, a minek a központi telepeken
nyoma sincsen ; a megmaradt czéhkónyvból pedig kitünt, hogy a
szolnoki ^ halászság között régente csupa német név uralkodott,
pld.: Wieser, Krotz, Hessperger, Svajger, Rottenfuss s csak késôbben
vegyül kózéjók kevés magyarság is, mint: Farkas, Tóth, Szabó.
Sót a német és tót név ma is elófordúl, még pedig az apáról fiúra szálló
halászságnál, ezért háromágú ott a szigony. De az is igaz, hogy 1820-ig
menve vissza, a szolnoki németnevü halászság már magyar nyelven
vezette jegyzókónyveit, számadásait.
Ez a szolnoki háromágú szigonynak a megfejtése s az igazi magyar
'Y
szigony kétágú voltának bizonyítása.
A 228. ábrán (i ) Kórós-Tarcsáról való ilj
spigviy; kétágú törzsökös magyar forma, rendesen
igen hosszú nyelen ; sokszorosan télen
lékeken át vaktában való szúrásra használják ;
fóképen a Kórós órvényes helyein, a hol a halak
seregekbe veródve szoktak megfeküdni.
Ugyanezen ábra 2. száma Szolnokról való
háromágú spúró spigomi ábrázol ; hatalmas vas, a
lapban ellentétes állású, éles szakákkal. A 3. szin- K
tén Szolnokról való háromágú keiiló spigivir;
azért kerító, mert kózépsó ága a két szélsónél
róvidebb.
A 4. számú Tihanyból való ötös, mely azonban
eredetileg hetes szúró szigony volt. Mint
látjuk, ez a szigony merôben elüt a Keszthelyen
dívótól, mert nraka [ny] hosszú és kópúbe végzódik,
holott a keszthelyiek megerósítési módja
makkos. Ezzel a hatalmas vassal, mely 2 ' 3 — 3 méteres
nyelre van ráverve, az ívó csukát, pontyot
és harcsát szigonyozzák a szélvizekben, tehát
szemre.
A 229. ábrán lerajzolt hármas szúró szi- H-ias szúrászigo,,y.
gony Kraszna mentí ; Kis-Majtényból való, a hol a Kraszna az
Ecsedi lápba enyészik el.
Mesterszava a kóvetkezó: K , kópüje ; A, ága; V, visspája;
van nyele, rendesen 3 méteres; kópüjén spegepó lika.
Erós vas, a melylyel a Kraszna-halász leginkább a part alatt,
tehát padmalyos helyeken, vaktában szurkál.
Kis-Majtény igazi halászfészek, sok eredeti szerszámmal, a melyre
még rátalálunk; a bárkarakodó helyen, egy hatalmas füzesben, mindig