A Z Ó K O R H A L Á S Z A T A .
kôrôs-tarcsai mai, s a Szihalom, Tüzkoves és egyéb ôskon telepek
ôsi kôveinek.
Megtudjuk e képbôl, hogy az ó-egyiptomi hálónak nem volt
apacscsa; mindkét vége korczba volt szedve s gyanítható, hogy
csendes vizben, víz mentében folyt a kerités.
Mielôtt a halászbokorra térnénk, ismerkedjünk meg a bekeritett
■halakkal, melyek H e c k e l szerint a kôvetkezôk:
1. Monnyrus oxyrrhynchus, G e o f f r .
2. — cyprinoides, L i n n é .
T _ f
4. Chromis mlotica, G l v .
3. Lates mloticus, G l v .
6. Distichodus mloticus, M l l e .
7. Citharinus Geoffroyi, G l v .
8. Synodontis Arabi, G l v .
9. .— se irai us, Rüpp.
1 0 . Clarias Hasselquisiii, G l v .
1 1 . Teiraodon Laliacca, G l v .
Az az ôsszevissza úszkálás értésünkre adja, hogy ez az érdekes
társaság már érzi a veszedelmet.
É s most fordùl|Link a nemes ó-egyiptomi «halász-bokorhoz»,
v a g y — balatonlasan — felekezethez.
Az ó-egyiptomi halâszbokor eszerint nyolczas volt, s a magyai
halászbokrokból meritett ismereteinket helyreszólítva, az ó-egylptomit
eképen hatârozhatjuk meg:
1. Halâszmester vagy nagygazda,
2. Parâslegény.
3. Fattyù laptáros.
4. Laptáros.
3—8. Elsô és kozépsô halâszlegények.
A mint ebben a bokorban a nagygazda, botjára támaszkodva, a
letartást végzi, azonképen végzi ezt, a tanyaszàkra támaszkodva, a
komáromi halâszmester ma Is ; s a mint a négyezer éves képen szemléljük
a húzókoteleknek való nekidülést és serénykedést, azonképen
szemlélhetjük azt ma is, a mi bokrainknàl.
De az ô-egyiptomi halâszképek evvel még nincsenek kimen'tve,
AZ Ó K O R H A L Á S Z A T A . G
hátra van még egy sorozat, a mely a hallal való elbánást tudatja
velünk.
A 26. ábra a nagy halak szállítás-módját Ismerteti meg. Két halász
az ihanyra vetett prédát rúdra íúzte s vállon viszi ; a két szélsô
hal Bagrus Bajad, a kôzbülsô, szerintem, Teiraodon Lahacca.
A 27. képen a halszállítás vállra vetett horgosfán járja; elôl,
ihanyra vetve, két Chromis függ, hátul egy edény lôg, telve kisebb
28. á b r a . H a l d s z e d é n y e k a Kurdi le l e t b ô l .
halakkal, a melyeknek fejel az edény szélén tul kiemelkednek. Ezek
az edények szerintem azonosak azokkal a sajátságos, keresztberóvott,
vederszerü bronsz edényekkel, melyek a magyar nemzeti muzeum-
ban ôriztetnek, (28. ábra, i és 2) s az u. n. kurdi leletbôl valók.
iP /A
■tr