vrr
IG
632 TERMÉSZETHISTÓRIA.
és a piros vér 2° R. vízben — a megtermékenyítés nap)ától szá-
n,ítva — 81 nap mulva, 4 °R . vízben 49 nap mulva, 6 °R . vízben
31 nap — , 8 °R . vízben 23 nap — . végre io “ R. vízben fe^nap
mulva tünnek fel. A kibiivàs 2°-nál iÓ5,4°-nál 103, 6 -nál 73, 8 -nál
47, io°-nál 32 nap alatt kóvetkezik be a megtermékenyítés napjától
számítva.
A pontyféléknél a fejlôdés, a megtermékenyítéstól a kibúvásig
számítva, i 2 — 1 3° R. hómérsékletú vízben 6— i o nap alatt esik meg ;
melegebb vízben még hamarább.
A fejlódésben eddig ismeretes külónbségek kózül legyen itt a
tok-féle halaké és az ingoláé megérintve. A tok-féléknél. mmt tudjuk,
az ikra nem átlátszó ; ezenkívül az ikra sárgája nem oszlik kétfele s a
barázdálás is ehhez képest nem a termószemre szorul, hanem az egész
ikrasárgára terjed; de egyenetlen, a mennyiben az ikra felso polu-
sán gyorsabban halad. A keló hal elsó alakja kanálalakú s 5 — 10 nap
alatt érik meg kikelésre ; a kibrivó halacska tápláló-zacskót visel. A barázdálódás
az ingolánál is az egész szikgolyóra terjed, mely elóbb ket,
azután négy félle oszlik ; ezentúl a felsó rész gyorsabban barázdáló-
dik ; a kikeló ingola sima felületü bunkós alak, mely egészen fereg-
szerünek tünik fól és hosszasan fejlôdik ; sótaz álczaéletnek egy nemén
esik át, mely okozta, hogy a fejletlen ingola nemcsak külón faj,
hanem külón nem alatt szerepelt még hires tudósok irataiban is *.
Rokontermészetü halaknál a keverék fajok keletkezése is lehet-
ségesj kivált azoknál, a melyek seregben ívnak. Nálunk a ponty-kárász
és kárász-ponty nem is igen ritka s úgy támad, a mint a kárász him
a ponty ikráját — vagy megfordítva —■ termékenyíti ; leginkább a
nagy tóságokból kerül.
A tudományban Ismeretesek még a dévér és a kele, az ezüstös balin
és a veresszárnyú konczér, a küsz és a domolykó, a küsz és a kele,
a márna és a paducz keverékei ; a mesterséges haltenyésztés pedig a
lazacz-féle halak korcsosítását — kivált újabb idóben — rendszeresen
üzi.
A halak novekedésére érvényes szabályt megállapítani nem lehet,
* C u v i e r , A m m o c o e t c s b r a n c h i a l i s n é v a la t t ¡ r ta le ; a¿ 6 r é v é n k e rü l t az i r o d a lom b a ;
m e gm a r a d t i8 j 6 - i g , a mid ó n M ü l l e r A g o s t a t é v e d é s t kimutat ta .
mert a nóvekedés azokhoz az élet-, illetôleg táplálékviszonyokhoz
alkalmazkodik, a melyek között a hal él ; általánosan csak annyit lehet
kimondani, hogy kedvezó táplálkozási viszonyok között a hal egy év
alatt oly nagyságot érhet el, a melyhez külónben tóbb év szükséges.
A legjobban elhelyezett tenyésztett pontynál — DuBiscH-féle eljárás
mellett — a két éves ponty nóvekedése a kóvetkezó : ha félkilós és
egy hektárra 400 darab jut, akkor a nóvekedés tavasztól ószig 7g vagy
'L ré s z ; de ha csak 200 jut egy hektárra, akkor a testsúly megkétsze-
rezódik vagyis i kilogrammra rúg. A Duna halászai szerint a csuka
nagy vízállás mellett az elsó évben i kilo, a másodikban iq vagy
2 kilo ; kitünó tavakban a nóvekedés a második évben 3 kilóig terjedhet.
A mi az ivarí éreftséget illeti, bizonyos, hogy nincsen a hal nagy-
ságához kótve, mert külónben nagyra nóvekedó halfajok kis példá-
nyainál is teljes ivarérettséget tapasztalhatunk, a mennyiben t. i. ívás
idején a him teje kiszókken s a nóstény ikrája fejlett. Altalánosságban
ki lehet mondani, hogy a him korábban s átlag 2 éves korában, a
nóstény késôbben, átlag a 3-dik évében éri el ivarérettségét — mindig
a természetben és átlag kedvezó viszonyt értve.
A h a l a k k o r a , helyesebben az a kor, a melyet elérhetnek,
nehezen határozható meg. A természetben a halat ezer veszedelem
kórnyékezi és ritka az, a mely élete természetes végét éri el; ha pedig
eléri, ember nem kisérte, mert nem is kisérhette élete utain, nem
vehette számba az éveket. Mindazok a számok, a melyeket u. n.
tapasztalt halászok bemondanak s a melyek 8— 1 5 év között inga-
doznak, csak a puszta fóltevésen alapúlnak. A 1 5 kilogrammos csukának,
az Ligyanily súlyú pontynak, a nagy ritkán bár, de megtermó
10— 12 kilogrammos pisztrângnak, a 10 métermázsáig is nóvekedó
vizának mindenesetre tóbb évet kell engednünk. A régi krónikás
iratokban akadunk 300 esztendós pontyokra, «267» esztendós csu-
kákra, a mi mese is, hiba is ; mert ime a mi régi M iskolczi Gá s -
PÁR-unk felemlíti, hogy «Krisztus Urunk születése után 14 17 . esztendôben
Sueviának Heilbrona nevü városánál levó halas-tóból fogatott
volt ki egy igen nagy csuka, kinek a felsó állán volt általvonva egy
sárgaréz gyürü, a melyre görögül ez volt írva : Én vagyok az a hal, ki
■a Méltóságos II. Fridrik által legelószór vettettem ebbe a tóba
4