Húsa fehér, finom, kitünó ízü, valóban becses táplálék, mely a
pisztrángé után elsó helyen áll.
Elterjedés. H e c k e l az erdélyi rész patakjaiból említi; P e t é n y i
a Poprád, Túrócz, Mútnyik Garam, Olt, 'Szlatina, Tiszovnik, felsó
Vág, s az Aranyos vizéból jegyezte fel ; én a Lucsivna, Vargyas vizét
csatolhatom az elóbbiekhez.
A D U N A I G A LÓ C Z A ,
Salmo Hucho, L in n é .
V I I I t ib ia , p .
Fójegyei: hosszúra nyúlt, hengeres alak ; a tej a test magasságán
á l ‘ft-részszel hosszabb; a test tórzse félhold alakú, apró fekete
szeplókkel tarkítva.
Sugárpata: HS. 3/10; HO 1 / 1 6 ; HA 1/8—9; AS. 4/8.
OP. 180— 200. F. A. 4V2, a kormányúszót beleértve.
A test magassága 6—7-szer fordúl meg a hosszaságban ; a száj
mélyen hasított s a felsó állkapocs a szem mógé ér ; zárt szájnál az
orr domborodása kissé túljár az alsó állkapcson ; az állkapcsok hátrafelé
hajló, egysoros, ritkán álló fogakkal fegyverzettek, a melyek
kózül a felsó állkapocs fogai a legkisebbek, de a legszámosabbak ; az
ekecsont elófelén íves sorban 4— 6 erós fog, a szájpad-csontokon egy
sor még erósebb fog ; a nyelven két oldalt 6— 8 horgas fog ; a hátvonal
igen laposíves ; a szilványrés igen nagy.
A hátsórényúszó kórülbelól a test felehosszában kezdódik s hátrafelé
lecsapott ; a meglehetósen magas és széles kóvérúszó kezdete
az alsósórényúszó kezdetével talál, mely a hátsórényúszóval egyforma
magasságú s hátra felé meredeken lecsapott ; a hasúszószárnyak a hátsórényúszó
végével találnak. A hé] penzei aprók, kissé hosszukásak,
az egész törzsön meglehetósen egyenlók; az oldalvonaí a háthoz
kozelebb halad.
Szín szerint a hátfél zóldesbe húzó sótétbarna s az oldalakba
enyészve, ott vórósló szürkébe megyen át ; a test hasfele ezüstós ;
a fej és test igen aprón szürkén és feketén pontozott. közben-közben
fellépnek a jellemzó félholdalakú szeplók.
ív ik : április, májusban.
Fogása: a nagy folyókban a hálós halászat tárgya, a felsó, tiszta-
vizü folyásokban a tüzfénynél ú'zótt éjjeli szigonyozás áldozata.
A dunai galócza a Duna vízhálózatának saját hala, s minthogy
nem tengerjáró, más hálózatokba nem is tévedhet el ; falánk, merész
rablóhal, mely a forgók, zúgok nagy kóvek s mindenféle alkalmas
tárgyak kórül megfekszik, hogy rácsaphasson prédájára; a mi él és
száján-torkán befér, azt meg is támadja, le is nyeli, legyen az hal,
rucza, vízi patkány vagy bármi ; a Duna mellékfolyóin messze felvonúl
; de a tulajdonképeni patakokba nem megyen, mert nem nyújtanak
falánkságának elegendó táplálékot s mikor megnó, elég vizet.
Mert tudnunk kell, hogy az egész családban ó nóvekedik legnagyobbra
s van példa reá, hogy 2 méterre is nóvekedett, súlya pedig kerek
50 kilogramm volt.
Húsa fehér, finom ; de a lazaczénak és pisztrángénak mögötte áll i
a folyó mentén fekvó nagyobb magyar városok halaspiaczának igen
keresett, értékes czikke.
Flterjedés. H e c k e l a Száva, Dráva, Duna, Maros és a Siul folyót
említi; P e t é n y i tüzetesebben nem jegyzett róla, de a Mura és Túrócz
fel van hozva; én az Olt, Gserna, Tisza vizét hozhatom fel, meg-
jegyezve, hogy a máramarosi halászság állítása szerint Máramaros-
Sziget Tiszahidjáig megyen, azontúl nem.
A L A Z A C Z P I S Z T R Á N G .
Trutta Salar, L in n é .
Fójegyei: a test magassága a fej hosszának majdnem megfelel, a
fej orrarésze hegyesedó ; az alsó állkapocs csúcsosodva felhajló végü ;
az ekecsont elólapja mindig fogatlan.
Sugárpata: HS. 3—4/9— i i ; HO. 1/13 ; HA. 1/8; AS. 3/7— 8.
OP. 1 20— 130, F. A. y f — yUí a kormányúszóval együtt.
A test magassága 5— 6-szor ismétlódik a hosszaságban, vastagsága
a magasságnak kórülbelül fele ; a száj mélyre hasított, fogas, a
fogak mind hátrafelé irányúlnak ; a szájpadcsontokon végig egy sor
erós fog ; az ekecsont szárrészén hasonlóképen, az utóbbiak azonban
a korosabbaknál kihullának ; a nyelv széle fogas. A hátsórényúszó
kissé a test elsó felére is nyomul, magasságánál szélesebb, hátrafelé
i: \
li