G fri
1 1 ' - : 'rife:'';
■ ', í i. 'I
.1 '.i: .
i ■ i'
' 1 [■:
>í ■il.úlí!'
nú-
■ vrr 11 :
: ú .'í life"'
ilií' |í::i4
'T' IG : ;
4'4 A
;,41 : fili;:':
® I ' f i i
r i i * ;1 '4
L i : ' ! « ' ' ,,
l ’ri riri 'ri; :
:
■
: : ' :•
'ririjUS;
1 ' '' ,• ‘ ' I' 4riU
[iifefeG'Gri
l -G : i
44
i : S i : fefe8
■ 'G ‘ ; ;:'ì44
fefl iGriGri ìfefefei
308 H IG V I Z E X VALÓ H A L A S Z A T .
A hálónak lényeg szerint ugyanazon berendezése mellett, az emel-
getés tekintetében azonban más az, mely a Sió mentén, pld. Simon-
tornya táján divik s ott «emelóháló» nevet visel.
E háló (194. ábra) részei a kôvetkezôk: a az abrincs, b a rúd bó-
ko/ira, helyesebben mankója, K a kotél.
Evvel a hálóval a halász oda mén a Sió partjára s beteszi a vízbe,
úgy, hogy a mankó a földön fekszik. A halász a mankót a lábával
leszoritja, kezeivel a kótelet megfeszíti — abban az irányban, a mint
rajzolva van — s igy emelgeti ki, illetôleg eresztgeti a vízbe a hálóját.*
A Duna mentén még egy más változattal is találkozunk, mely rendesen
halászó hajósok kezén van.
19 5 . ábra. .Ághegyháló.
Ez az ághegyháló (193. ábra) azáltal külónbózik a tóbbitól, hogy
elórészén a rúdtól véve — egy hálóból kötött káta — kózónségesen
zsák [73] van, melyet — víz ellenében a folyóba eresztve — a víz.
sodra felduzzaszt. Ez a háló sokszor 3— 6 méternyi rúdra van kótve,
hogy mély vízbe is leszorítható legyen, mit a halász úgy ér el, hogy víz.
mentén haladva, a hálót mind mélyebbre tolja, addig, a míg a víz
fenekét éri. Minthogy ilyeníormán a kiemelés nem lehet elég gyors,
a hal megérzi a veszedelmet s az, a mely vízmentén iparkodik szókni,
a kátába kerül, hol biztosan fogva van.
Ez három fóváltozata az ághegyhálónak, melylyel természetesen a
leírás nincsen kimen'tve; de a tóbbiról elég a megemlékezés is.
Ilyen a székely «emelgetóháló», melynek kávái nincsenek keresztbe
kótve, hanem egy keresztfához vannak erósítve, mely az emelórúd
Ó-Budan mankó helyett vasvilla van, mely a partba jár s a hálót megtartja.
EM E L O H A L A S Z A T . 309
végén szilárdan áll ; a halász felé álló két káva azonkívül még
tartómadzaggal is oda van kótve a rúdhoz, azért, mert a Kükülló vize
részben sebes s a hálót kónnyen elsodorná.
Ilyen továbbá a Latorcza mentí « lesziveszi», melynek hálója
kórülbelól 4 ^ méter s a melynek kávakózeiben — a rúdtól a háló
széléhez — madzagok feszülnek, az úgynevezett «nraklök», melyek
arra valók, hogy külónósen a nagyon hánykolódó óregponty ki ne
vethesse magát.
A háló neveire nézve érdekes tudnunk, hogy legrégibb elnevezése,
«vaal». nyilván onnan ered, hogy a halász sekély vizekben sokszor
messze begázol s mélyebb vizet érve, beteszi a hálót, rúdját
pedig a vállára támasztja; a «tesziveszi» a «hol beteszi, hol kiveszi»-
nek magyaros ósszevonása ; a Kórós-Tarcsán dívó «pók» a magyarember
észjárására nézve jellemzó hasonlat, mert a káva négy ága
úgy áll a, hálón, mint a pók hosszú lába a maga hálóján ; «rengó»
azért, mert vállon vive reng; «dobbantó» azért, mert a vízre eresztve
kissé dobbant; «csuhi» hangfestó név, mert gyorsan kiemelve «suhít» ;
a «komher» magyarúl így szólna «gyeride», mert a halász mindig
maga felé húzza; végre az «umbella« az ernyós virágtól — talán az
esó-és napernyó papos latin nevétól — ered stb., mert a háló némileg
ennek megfordított alakjához hasonlít is.
Mindezeknél a hálóknál a halász tisztán csak a
véletlenre bizza magát; de az élelmesebb nem egy
vidéken a csábításra is gondol ; a háló kózepébe rendesen
egy kis csomócska vörös posztót kót, hogy
ez a halat a hálóra csalja; néha csirkebél is szerepel.
Ez a próbálkozás azután átmenet a szdkoláshoz,
mely Szatmármegye némely pontján, más alakban
pedig a Balaton déli részén dívik ; de nem általános.
A Szatmárban dívó szákoláshoz kell egy babkaró,
mel-ynek egyik végén a halász egy kis lyukat fúr még
pedig keresztbe ; azután keres egy jó hosszú fiiszá-
lat s minél nagyobb gilisztát. Erre a füszálat a
giliszta testén, hosszában keresztül üti, a két végét
jobbról-balról a keresztlyukba dugja, úgy, hogy a
esali abrincsformára áll a babkaró felé ( 196 ábra, G).
196. ábra.
Szákolás Szatmárban.
ririL
i'î:.
; :;u
íri:
1 a . ,ri
' L
'riririri
.. I ■ 1 ■