í l'fi:
il f .. lì; ■'
fHi '■'ri
Ufi!;! ‘
288
Felszerelés szerint legôsibb gyalom — a körös-tarcsain kívül —
a bodrogk()zi és a tihanyi, mely utóbbival azonban majd csak a jeges-
halászatnál fogunk megismerkedni.
A Bodrogkciz gyalma (170. ábra) pálhás, galacséros.
Galacsérk()ve (Gì pogácsaalakú — innen helylyel-kíízzel riga/o/zz-
pogdcsa is ■— két kótó lyukkal; pálhája gyékényból vak) (Gr).
Az apacstól [B]* számítva, az elsó kó a csaikó iCs) ; kátája
[K) kózszólás szerint «segge»: torokrészén van a forokpdlha (T), mely
a tóbbinél nagyobb; a káta hónaljrészének neve s^tpi. (Sq); fara egyenesen
elvàgott, két csiicskén egy-egy kátakóvel (S), mely Szolnokon
«szebeszkó» nevet visel: — romlott,
«szepikó» {?).
A Velenczei tó gyalma — ott külónben
óregháló a neve — kéreg-
ból készült kerek parákkal és ólommal
van felszerelve, kátája hegyes,
szàrnyai minden harmadban egy ló-
g(')val (134. ábra. Lì vannak meg-
jelólve, hogy a kihúzás egyenletes
legyen.
A Balaton bérlóinek gyalma —
szintén oreghálónak mondják —
1 7 1 . ábra. Bikatutaj.
óriási, rendesen 600 m. hosszú, kátája hegyes, kátakóve nincsen, de
van póse, a melylyel már a 1 34. ábrán S alatt megismerkedtünk. Tor-
kát, vagyis a káta száját az u. n. bikalufaj {i y \. ábra) tartja nyitva.
Lásd 170. ábra T.
A Balatonon a bérlók által üzött halászat iparszerû. Az óriási
hálók már jobbadán külfóldiek, a tanyahúzás részben már géppel, az
L l. n. vasdaruval iKrahn) vagy legalább is a régibb szerkezetü «csigá-
val» tórténik.
A nagy szerszám azonban nem balatonvidéki, hanem tisza- és
körösmenti halászság kezében van, mely egyedül az, a ki a súlyos
szerszám kezelését tudja és kibirja.
Ám lássuk kózelebbról.
* A Bodrog mentén «berenala».
A Balaton nagy gyalmához — kózónségesen csak léhésnek mondják
— két járómü és tíz gyakorlott halász kell.
A nagyobbik vízi járómü éles orrú, lapos fenekü, de mély ¡árású
dereglye (472. ábra) macskdval ÍM] felszerelve.
Van rajta; fartóke [F], a kormányos helye ; pardsok padja [P], a
melyen azok a legények ülnek, a kik a háló fólét — paraját — keze-
lik ; hálópadjú\H], a hol a hálót ósszefágyják ; esiga [Cs], a melylyel a
húzííkótelet felcsavarják ; inasok padja (I), a melyen azok a legények
17 2 . Ábra. D é re g ly e .
17 3 . ábra. L ap tá r.
ülnek, a kik a háló ólmos inát gondozzák ; végre a derékon húzók
padja ÍDi, a kik kerítéskor evedznek.
Ennek a dereglyének a legénysége a kôvetkezô:
A kormányos, 2 derékonhúzó. 2 inas, 2 paras halászlegény.
A dereglyével jár a laptár, mely szerkezet szerint hasonlít a dereg-
lyéhez; de annál sokkal kisebb ( 173. ábra).
A laptárnak van fartókéje ip) ; /tíPi/a (L)^ a kifogott halak számára;
kóielek padja iKij, a melyen a húzókotelek karikába vannak
ósszefejve.
Tartozik hozzá három ember, u.m. a laptáros. a ki kormányoz, és
2 halászlegény. a ki evez.
H e r .m a n O. A m ag yar h alászat. ^9