r -
■i' ü'
; I
i l i a
T i l "
i Í
790 MESTERSZÓTÀR.
Sil ira'
nására ; tehát kézzel s nem kerékkel hajtott
orsó.
G y a lom — tôrténeti hálóneni — h e t v e n ,
szá z m é t e r h o s s zú k e r í t ó ó r e g h á l ó , h o s s z a k
ô z e p é n min d ig z s á k k a l , a m e l y b e n a ha lak
n i e g fo g ó d z n a k ; l e g in k á b b t ó s á g o k b a n
d iv o t t é s d iv ik ma ¡s.
G y a lom — Janua 1729.
G y a lo m d e s z k a — Bodrogköz — ■■ Bécze.
G y a lo m po g á c s a — Bodrogköz ~ ^
gyalmon az allnra fúzótt, agyagból készült
s kiégetett súlyok, I. Galacsér.
G y a r g y a — P. K . — Peleáis cultratus L .
Tisza m.
G y á s z k e s z e g — Balaton — « f e k e t e k e s z e g -
faj» Tinca vulgaris C u v .
G y é k é n y e s háló — Balaton, ô sh a lâ s z a t —
a b a la ton i h a l á s z o k o r e g h á l ó j a , g y é k é n y ból
v a ló ú s z ó k k a l , m e l y e k a z o n o s a k a b o d ro
g k ö z i p á lh á k k a l .
G y é k é n y k o t ó — Tihany — i m. hosszú
spàrga, mindkét végén keresztfácska ; a
gyékénynek a kótóhelyen való összeszorl-
tására.
G y é rh á ló — Szeged — nagy zsákalakú háló,
melyet két ladik között használnak.
G y ö k e r e s f e n é k — általánosan — I. Atkás.
G y ö k e r e s p a r t — általánosan — a hol a
parton nóvekedó fák és bokrok viz felóli
gyokérzete kiüti magát. Halas hely.
G y ó k é r k a s z a — Hegykö, 1. Nyeselló.
G y ö n g y h a l — Grossinger — Blicca argyroleuca
H e c k .
Gyopség ^ Hegykö — -zsombékos hely.
G y u k s z é l — Fertö tava — viharos déliszél.
G y ü k e r e z é s — Keszthely — a halászásnak
sajátságos neme ; I. a szóvegben.
G y ü r ó c z é r n a — Szolnok — az, a m e l y l y e l
a há ló r é s z e i t ó s s z e v a r r j á k , v a g y i s a r éf -
ó lm o t me g c s in á l já k .
H
H aalo c s in a lo — Ujfalvi-Szikszai xvi. század
— reticularius.
H a b a r n i c z a — Ujfalvi-Szikszai x v i . sz. —
Polypus ; a régl Irók mindig a halakkal
együtt tárgyalták.
H a b i t a — Balaton, Siófok — az a nádtórek,
giz-gaz, a melyet a hullám a partra vet ;
tüzeló szer ; I. Habócsa, Katér, Katré.
H a bó c s a •— Keszthely — I. H a b i t a .
H a b ü t ó — Balaton-Füred — 1. Habvetó.
H a b v e tó — Balaton, tihanyi ôshalâszat —
a bódónhajó peremére erósitett rúdkeret,
mely a habot visszaveti.
H abzó viz — Balaton, ôshalâszat — a balatoni
óshalász csak habzó vizben, vagy
mindjárt a habzás után halászik, mert csóndes
vizben a hal lát és kitér.
H abzó v í z — általánosan — oly mozgásban
levó viz, mely fodros hullámokat vet és
tajtékzik.
H a g y á s — Bodrogköz — a varsánál, ilyen
alkalmazásban : egyhagyású, tóbb hagyású,
kisebb, nagyobb hagyású ; vonatkozik a
kávák mennyiségére és a közök nagyságára,
1. Egyhagyású.
H a ja s kó v ih a l — H. O. — Gobio fluviatilis
Cuv. Miskolcz, Sajó ; már a xvi. századbeli
szakácskónyvekben is.
H a ja t l a n kó v ih a l — H. O. — Cobitis barbatula
L. Miskolcz, Sajó ; már a xvii. század
szakácskónyveiben is.
H a jó — Velencze — egy embernek való
ladik, ládával, egy evezópaddal. Ezt a
«farán» állva rúddal «tolják».
H a jó hú zó — Fertö tava — azok a halászok,
a kik eveznek, vagyis a gúzsba akasztott
nagy evezóvel húznak ; I. Dal.
H a jó k a r ó — Hegykö — erós hegyes czölöp,
a melyet a tó fenekébe levernek, a
mikor a tó szinén húzzák ki a hálót, I.
«Karóra halászni».
H a jó t a t — B. Szabó Dávid — «Ótet a
hajó tatról le-taszltja» ; — 1. Tat , Taty ,Toty .
H a j t ó c sá k l y a , a melylyel a vezérrudat a
jég alatt lékról lékre hajtják.*
H a j t ó h a l á s z , a farszákkal, bokorhálóval
stb. járó.*
H a j t ó l é c z — Szeged — 1. Vezér.
H a j t ó l é k — Záhony — 1. Áglik.
H a j t ó l y u k — Bodrogköz — I . Áglik.
H a j t ó r ú d — Záhony — 1. Vezér.
H a j t o v á n y — Keszthely — a szák kerete ;
egyáltalában mindennemü hajlitott háló-
keret ; nem értve belé az ágast, melyhez
a hajtovány, mint nyelhez kótve van.
H a jv á r — P. K . Szatmár kórül — kaviár,
jelesen a csillagostok, Acipenser stellatus
ikrájából való.
MESTERSZÓTÀR. 791
H a l — á l t a l á n o s a n — P is c is . S o k s z o ro s a n
a re n d , n em és faj t e k in te té b e n é r te lm e z ó ,
h a la k , s z á lk á s h a la k , h a lc s ik , m á rn a h a l
stb.
H a l — U j fa lv i- S z ik s z a i x v i . sz. — p is c is .
H a l a a s z — U j fa lv i- S z ik s z a i x v i . sz áz ad —
p is c a to r .
H a l a c s k a — U j fa lv i- S z ik s z a i x v i . sz. __
p is c ic u lu s .
H a l a k — P i s c e s , m in t o s z tá ly .
H a l a k fé s z k e — S z e r g é n y , V a sm e g y e ~ a
hol a hal — r é g e n t é n — a r é te k e n ivás-
k ó z b e n s e r e g b e v e r ó d ó t t .
H a l a k k i r á l y a — P . K . — A c i p e n s e r s t e l l a t
u s P a l l . E r e d e t e n in c s ; d e m in d e n e s e t r e
n é p ie s ; a c s i l la g a la k ù v é r t e k k iv á ló d is z e
a v a th a t ja k i r á ly ly á . A m a g y a r n é p esze-
¡á rá s á n a k te l je s e n m e g fe le ló .
H a l a n t é k c s o n t — I. V a k s z em c s o n t .*
H a l á r o s — K r e s z n e r i c s — a ki a h a la t e la d ja ;
h a lá s z o k n á l k ó z h a s z n á la tb a n v a n a « f is é r»
( F i s c h e r ) , n y i lv á n o n n a n , h o g y le g in k á b b
n ém e te k fo g la lk o z n a k h a lk e r e s k e d é s s e l ; 1.
F is é r .
H a l a r o s — U j fa lv i- S z ik s z a i x v . sz. — c e ta
r iu s , p is c a r iu s .
H a l a s f ó l d ■— M i s k o l c z i G á s p á r — s o k ha la t
te rm ó v id é k .
H a l a s k o f a — á l t a l á n o s a n — h a la t á rú ló asz-
s z o n y , ha á l la n d ó h e ly e n ez az á l la n d ó
k e r e s e tm ó d ja .
H a la s l e g é n y — B o d r o g k ö z — a la p tá r k o r m
á n y o s a . A la p tá ro n v a n t. i. a k i fo g o t t
h a la k h e ly e .
H a l a s t ó — á l ta lá n o s a n — a r é g i p is c in á n a k
az a n em e , a m e ly b e n v a ló b a n h a la t ta r to
t ta k ; a « p is c in a » t. i. s o k é r te lm ü v o lt
H a l a s t ó — M is k o lc z i G á s p á r — a fo ly ó
v iz s z a k a d é k a , az ú. n. m o r o t v a is.
H a l a s t ó — B . S z a b ó D á v i d — a tu la jd o n k
é p e n i p is c in a é r te lm é b e n .
H a l a s t o — U j fa lv i- S z ik s z a i x v i . sz. — p is c
in a , v iv a r ium p is c ium .
H a l a s t o v a l b a ñ o — U j fa lv i- S z ik s z a i x v i .
sz áz ad — p is c in a r i i is .
H a lá s z S z e g e d — e l le n t é tb e n a b é r lo
és k e r e s k e d ó f is é r r e l az, a ki az ó r e g h á ló v
a l já r .
H a l a s z — U j fa lv i- S z ik s z a i x v i . sz áz ad —
p is c a to r .
Halászat — Kresznerics — a halfogás mlve-
letének ósszessége.
Halászbíró — T. Sz. — ki a halászatot
vezeti. Balaton.
Halâszbokor — 1. Bokor.
Halászóbot — Máramaros, Visk — az eresz-
tóhálónak két apacsfája, I. Eresztóháló.
Halászcsér — Mezó-Túr— a Sterna hirundo
halá,szneve; a széki csértól — Clareóla —
való megkülónbóztetés.
Halászc sat t — általánosan — a bogkótés-
nck a halászoknál dívó neme.
Halászdereglye — Komárom — a legnagyobb
halászhajó.
Halászfa — Keszthely — 1. Vezér.
Halászfonal — Komárom — az, a melyból
a hálót kótik, 1. Léhés.
Halászfunt — Tihany — rúgós méróesz-
kóz ; I. Drótfunt.
Halászhatár — halas vizeken kózségek vagy
egyesek halászó teriiletének a határa.
Halászka — Sterna hirundo ; I. Halászcsér,
Küszvágó.
Halászkarám — Kirälyföldi — halászkunyhó.
Halászkó — Pinnyéd — nagy hálósúlyozó,
melyet akkor kótnek a hálóra, a mikor
mély vizben halásznak.
Halászlé — általánosan — halászatokon a
halâszember tápláléka ; külónben általánosan
a magyar konyha eledele ; leginkább
a pontyot, a harcsát és a kecsegét használják,
még pedig vegyesen ; a kishalász
keszegból is fózl ; járúléka! : sok hagyma
és kelló só mellett sok paprika.
Halászkunyhó — Tisza m. — állandó tanyázó
hely.
Halászmadár — KiráíyfóLdi — I. Halászcsér,
Küszvágó, Szerkó.
Halâszmester — Tata — a tómester alatt
állott s a halászási vezette.
Halászó — Janua 1729 — a ki halászik.
Halászó — Kresznerics — az, a ki a halat
fogja.
Halaszo hajo — Ujfalvi-Szikszai xvi. század
— scapha, oria.
Halászó háló — Kalotaszeg — I. Ághegyháló.
Halászi háló — Janua 1729 — halászó háló.
Halászó hely — xvi. század, Nádasdy T amás
leveleiben.
hr 'i
mi
7,1
í,:.