J
4
filfi:
¿
» '
j f '
T.Î
1ÍM
Gil
688 M A G Y A R P O N T Y .
A tóponty kedvezó kôrülmények kozott egy méteren felül nó meg
s 30 kilogramm súlyt érhet el.
Húsa a legjobbak kozé tartozik.
Ellerjedésc. H f x k e l magyar hildról Budapestról az Ördög-
árokból — s a Tiszából említi ; P e t é n y i a Duna, Vág, Kórós, Száva,
Dráva, Ipoly, Bodrog, Sajó folyókból és a Rákos patakból ismerte,
én még a Berettyó, a Borzsa, Kraszna, Latorcza, Olt, Rába, Szamos
folyókból, a Balaton és Fertó tavából és a Szernye folyós részeiból
jegyeztem fel.
A m a g y a r p o n t y .
Cyprinus liungaricus. Heckei..
Fójegyei: inkább hengeres, nyú]tott alak; a iej csúcsos; a test magassága
három és egy félszer, néha négyszer fordúl meg a hosszu-
ságban.
Sugúrpala: HS. 4/ 1 7— 20, AS 3/5 stb.
OP. 56— 39. 4‘ft— 5’ ^ kormányúszót beleértve.
Kor és nagyság szennt mindig nyujtott alakjával s ehhez képest
csekély testmagasságával tünik ki ; külónósen egész hátvonala az, mely
e halnak megadja faji bélyegét. A míg t. i. a tó-ponty hátvonala, oldalról
tekintve egyenletes domború ívben halad az orrtól a faik tóvéig,
addig a magyar pontynál az ív csak a hát elejére terjed, kevésbbé dom-
ború, a hátvonal majdnem egyenesen halad a hátsórényúszó alatt a
fark tóvéig.
Szeme a tópontyénál nagyobb, arány szerint átméróje a fej hoszszának
egy ótódét teszi ki.
A termetesebb, kóvér magyar ponty majdnem egészen hengeres
s ilyenkor a hát kezdete párnásan dagad a fej fólé.
Szín szerint háta szürkés vagy barnás zöld; a hátsórény- és kormányúszó
szürke; a tóbbi úszó sárgás, szürkén szegélyezve; a szemcsillag
violaszínü, a szembogár kcirül keskeny aranyos, karikával.
ív ik : mint fajrokona.
Fogása: mint fajrokonáé.
Ez a Fertó német halászságának tavi pontya, «Seekarpfen»,a Balaton
«pozsárja», a Dráva-fok «Tisza-pontya», mely életmód szennt
nem külónbózik a tó-pontytól s a magyar halászság túlnyomó részé-
A S Z É L E S K Á R Á S Z . 689
nél nem is mint külón faj, hanem mint fajta ismeretes; magam is azt
tartom róla.
A Fertóben a l o— 1 5 kilo súlyt éri el.
Húsa kevésbbé becsült, mert rendesen túlságosan kóvér és tóizü.
Flterjedés. H e c k e l a Fertóból, Balatonból, Tiszából és Dunából
hozza fel; P e t é n - y i még a Velenczei tóból említi s lejegyezte, hogy az,
a melyet az ercsii halász, H o r v á t h , Komáromon alúl fogott, 25 kilogrammot
nyomott.
A S Z É L E S K Á R Á S Z .
Carassius vulgaris, Nilsson.
I l l t ib i a , 9.
Fójegyei: a száj bajusztalan ; a fej hossza megüti a testmagassàg
felét ; a homlokvonal egyenes vagy kissé behajló ; a hát eleje a hàt-
ùszósórényig igen meredek ívben emelkedik; lapos, tenyérszerù'en
széles hai.
Sugárpata:H . S. 3/15 — 21 . HO 1 / 1 2— 13. H A 2 / 7— 8. AS 3/5— 7.
OP.- 31 — 36. F. A. 372, a kormányúszóval együtt.
A fej hossza 372-szer, néha még annyiszor sem fordúl meg a test
hosszában; a test magassága néha épen csak kétszer, legtöbbször
háromszor fordúl meg a hosszúságban, ezért a hal igen lapos és széles
kinézésü; a száj homlok felé nyiló, egészben kicsiny; a héj teljes,
nem terjed a fejre, pénzei nagyok s nagyon egymásra borúlók, úgy,
hogy szabadon álló részük félholdalakú ; a hátsórényúszó és az alsó
is fogacsos bognártüskével kezdódik ; az utóbbinak kórülbelól kózepére
esik a hátsórényúszónak vége. A kormányúszó félholdasan
kivágva, egyenlóen kétszárnyú. Az oldalvonaí majdnem egészen
egyenes.
Szín szerint a fej olajzóld, pofái rezessárgák, a szem csillaga
ezüstós, aranyos szegélylyel ; néha vörösrezes ; a hát sótét zóldesbarna,
az oldalak sárgarezesek, hasa fehéres, vöröses lehelettel ; a hónalj-
hasúszószárny és az alsósórényúszó vöröses; a tóbbi sárgásszürkén
szegve.
Ivik: májusban, juniusban; néha julius elejéig is.
Fogása: A rekesztó s külónósen a varsás halászat fó hala.
A széles kárász a tartózkodáshoz képest külónósen szín, de alak
H e r m a n O. A magyar halászat. 4 4
rfe! K.
'S
'iti
■ .i'!“
fe
17
. . i
...t„ T"