■■fii
i f f . 286 H IG V I Z EN VALO H A L A S Z A T .
aztán nekivetkoznek s gázolva vetik a hálót, gázolva kerítenek vele s
ki is gázolnak a partra. Pedig nem mívelik ám ezeket akkor, a mikor
a nyári nap heve megmelegíti a vizeket; csinálják tavaszkor és ószszel
is; kékül az orruk, az ujjaikból kimarad a vér. Osszesorvad ez
a háló 3 méternyire ¡s, a mikor már nem is kerítenek, hanem nyakig
begázolva, alámerítik a hálót s lapjával emelik ki.
«Szegény embernek való az csak» — mondta Simon uram, a ki
valami negyven éve, hogy ott lakik a Balatonfó partszakadékának
egyik barlangjában s el se vágyik onnan ; kíízséghez nem tartozik,
adót nem fizet, szabad ember — a pákászvilág utolsó maradványa.
A «pis^ke-, piszlicgárháló»-íéle elnevezések ily kisebbszerü szagé-
nák gunyolódó nevei.
A G Y A L O M .
A ré g i diktüon.
A gyalom vagy gralomháló ismertetó jele az, hogy kálá¡a van ;
azaz hossza kózepén egy zsdk¡a, a mibe a hal beszorúl. A gyalomháló
tehát nemcsak bekeríti és beborítja, hanem meg is fogja a halat.
i'4;
169. ábra. Gya lomh á ló.
A gyalomnak van két egyforma szárnya, két egyforma apacsa,
mert a kihúzásnak mindig a kózépre t. a kátára kell tórténnie. Hossza
K E R I T O H A L A S Z A T . G Y A LOM . 287
140-tól 600 méterig változik. Berendezése, a kátán kívül, az óreghálóé.
Van apacscsa (169. ábra A), van palája — pálha vagy para
is — [ P] ; van kettós ina (/) ; ezen van kó' iK) vagy galacsér is.
Az itt tárgyak Kcírós-Tarcsáról való; kküntetik pedig fából való
hengeres palái is és a bronszkoriakra emlékeztetó kóvei.
17 0 . ábra. Bod rogközi gyalom.
A kátás gyalom a legrégibb hálók kózé tartozik, de annál a kórül-
ménynél fogva, hogy jól fogja a halat, egyike a legfejlettebbeknek
is ; kivált a nagy bérlók kedvelik. Berendezése szerint azonban csak
tavakra, vagy igen lassú vizekre szolgál ; s innen van az, hogy már a
régi okiratokban is a tóval kapcsolatban fordúl eló a neve igy; gyalom,
gyalmosló, gyalmoló.
nt
ll h