! î l i f
m Ir
ììì:
( l i
ì’t «
iti
il
li ,:U JÁI
1 ;
1
loB A MA G Y A R H A L A S Z A T M U L T JA .
duna! halàszaton ezer vizát is fognak.9 A viza szerinte tizenkét lábnyi-
nál is nagyobbra nö.9
Ezekböl a képekbol csak keveset von le az igazság, a mely a
halak életviszonyaiból meriti itéletét. Nyilvánvaló ugyanis, hogy O l á h
M i k l ó s a halak e nagy tomegeit ívás Idején látta; erre mutat az
áradás folemlítése, s ekkor a szabad folyókban, egyes területeken
valóban úgy van a dolog.
Erdekes tudnunk, hogy M á t y á s király Igen szerette az «aszalt»
pisztrángot; megtudjuk pedig ezt K a z a y A l b e r t levelébol, melyet
testvérbátyjához, JÁNOshoz intézett s a melyben e halakat a király
számára kéri : «Insuper etiam rogamus, quod querere faciatis pisztráng
et eadem velltis assafas dirigere regi nostro, quia ipse multum diliget
eas assatas. » E levél 1462-ben kelt. 9
Ezek alkalmasint füstölt pisztrángok voltak.
H y p o l i t , 1. E I e r c u l e s ferrara! herczegnek a ha, kit M á t y á s
király esztergomi érsekké tett, codexei szerint halasok voltak :
Gúta, Nándor és Nazwad. A vizák besózva is kerültek forgalomba
s B e a t r i x királyné egy izben 21 darabot 103 aranyon vett meg. Az
érsekség jövedelme lialakból 1488-ban 186 arany volt.9
Ugyane codexek szerint az egri püspöknek kovetkezô halasai
voltak; Tiszaszög, Tiszakürt, Tiszahalászi s az Egerben. Jelesen az elsô
három helyen a Tisza partvizének mesterséges elrekesztése által
készült halasok voltak, melyekben tóbbnyire kecsegét tenyésztettek.
A besózott halak hordója 13 — 16 aranyon kelt. De 1302-ben
már csak 49 arany, 1503-ban 90 arany, 1307-ben csak 13 arany
folyt be halakért.9
A mohácsi vész után vége van a halászatra vonatkozó okiratok
szakadatlan sorának, melyet itt nem is kimerítóen ismertünk meg.
A török uralom elgázolt mindent s a késóbbi korban meghanyat-
lott a halászat Iránti érzék; csak egyes pontokon villan fel még a
régi hajlam.
Ilyen villanás az a vonzó emlék, a mely N á d a s d y T a m á s nádor-
1] Hangaria. Cap. IV. V. BÉi., Adparatus p. 6, 8.
2] B él M. Adparatus p. 55.
5 ] M a j l á t h B é la e r e d e t i o kmá n y a i köz t .
4] Századok 1870. V. 286.
5] Századok. 1870 VI. p. 564.
O K Í R A T O S T O R T E N E T . 109
nak feleségével folytatott levelezése alakjában maradott a nemzetre,
a mely egy igazi magyar házaspár fólséges kedélyének valóságos
mintája s minden ép kedélyü és szívu ember számára valóságos élvezet.
Szeretet, tisztelet, gyóngédség, figyelem s a nó részérôl az a gon-
doskodás, a melyre csak a magyar «feleség» termett, az mind benne
van abban a levelezésben.
A gazdaság természetesen szintén helyet foglal a levelekben s az
országos dolgokban fáradozó férfi mindig talál idót, hogy ezekról is
irjon ; éltepárja mindig azon van, hogy a távolban is ellássa urát minden
jóval, így hallal is, mely N á d a s d y é k gazdaságában fóhelyet foglal
el. Am lássuk !
N á d a s d y TAMÁsné Sárvárról 1542-ben azt irja urának : Az áóG
halat elküldtem Kdnek ez embertül, az ki ez levelet viszi. Nem tudom
ha elevenen vihetik K d n e k . 9
Kóvihal alkalmasint a tarka süllô. Lucioperca Volgensis, Pallas.
Ugyanó írja 1 546-ban : «Továbbá megszolgalom Kdnek az tokot,
ebéden jól lakánk vele, mely tokba, ha ett Kd, isten adja egészsé-
gére.» 9 Ez az Acipenser schypa Gm.
A magyar halászat tór ténetére nézve fontos N á d a s d y TAMÁsnak
1 349 decz. 10-én kelt levele. Ebben azt irja fele ségének L é k á ró l ,9
hogy a tó mívét a mester vezetése alatt jó haladásban találta s továbbí
ottmaradását így okolja me g : «mert az rekkenek felállatásán, ki az
tónak fómunkája, mast vagyunk.»
Majd ki fog tünni, hogy itt oly tó készült, melyben a pisztrángot
rendszeresen tenyésztették. A «rekkenek» sürü, gereblyeszerü alkot-
mányok, a melyek a tó zsilipjébe illesztve, a halak elillanását gátol-
ták; valószinüleg a német «Rechen» kaptájára készült mesterszó,,
noha tekintetbe jóhet a «rekesztés» is, a mint a vejsze és czége fel-
állítását általánosságban kifejezni szokták ; elvégre ezek Is gereblye-
szerüek.
Ismét N á d a s d y TAMÁsné 15 38-ban 9 Sárvárról irja urának; «Az
tengeri hal dolgából nem menthetem magamat, mert bizony méltó
vagyok az biintetésre» — tovább «tengeri rákról» is szól.
1] N ádasdi T amás levelezése 1882. p. 73.
2] U. o. p. 7Ó.
5] U. o. p. 2.
4] n á d a s d i T amás levelezése p. l o i .
"i,
id
y- i!’í!
t f t
«! I
íljiU ^
:|?!
lú
%
t
[ íip
ÍIL “■
11 - !D íi :,t ,d
l i
«. h i
¡. I
:: qtfi au,,- '
1 : Mí
HE
: 'V v
i
i u : i ::
i i i í