"-(t
- J í
fl ■l
"’T P "
!!
Í
il Ji
t i r
i i l i l a i;
é
I
t i
3Ï.:
i l !
' li
: ì ’
u, LÜ r=i„|
’ ■ f f
720 A L E A N Y K O N C Z E R .
A test legnagyobb magassága p/^-szev ismétlodik a hai egész hosszában,
a fej hossza ellenben óVj-szor, innen a nyúlt alak; a fej homlok-
része szélesedó és ives-boltozatos ; a szem kicsiny ; a száj hasonlóképen
s a kissé duzzadó orrész valamivel túljár az alsó állkapcson, de
a száj azért még mindég csúcsba nyiló; zuga az orrnyilás vonalával
talál.
A hátsórényúszó a test felehosszában kezdódik s 'ft-del magasabb,
mint a milyen széles, lágy sugarai végükón négy ágra foszlók;
az alsósorényúszó szembetünóen az elóbbinek vége mogótt kezdódik,
hosszánál kevéssel szélesebb, de azért a hátsórényúszónál keskenyebb.
A pénzek nagyok, durvák ; a legnagyobbak a test elsó felén az oldal-
vonal fólòtt találhatók s ezeknek àtméqóje megüti a szemnek másfél
átmérójét.
A tejes halnál az ívás kózeledtével a felület sajátságos kinóvése-
ket hajt; külónósen a fej felsó része és a hátfél elóbb kocsonyás, len-
csealakú domborodásokat mutat, a melyek lassan csúcsosodnak; a
fejen rendesen két soruk áll, az oldalvonaí fólótt el vannak szórva, az
alatt igen ritkák ; apróbbak a hátsórény és kormányúszó fóbb sugár-
zatán is támadnak. ívás után ezek a kinóvések elenyésznek.
Szín szerint a hal az ivarélet tünetei szerint változik. Télen a hát
halavány-zóldesbarna, az oldalak kékesek, a has felé ezüstosok, a mellrész
tejfehér ; a fej teteje a hátnál sótétebb, a szemcsillag vílágossárga,
feketés pontokkal ; a hátsorényúszó olyan, mint a hát, a hónaljúszószárny
színtelen, a tobbi úszó tóvin vóroses; a kormányúszó kózepén
halvány, szélén sótétebb vorós. Márczius vége felé, a midón a kinóvések
indúlnak, a hát sótétedik, a fej teteje violaszínbe játszik s az
orr felé kékesvórósbe enyészik ; a pofák és a héj gyóngyház színeket
ragyogtatnak ; a hátsórényúszó vége vérvóróssé válik ; a hasúszószárnyak
és az alsósórényúszó vége vórosessé válik ; a hasúszószárnyak és
az alsósórényúszó élénk narancsszínt óltenek s a kormányúszó sárgás-
vôrôssé változik. Az ívás után a színek elhalványodnak.
Ivik : áprilisban.
Fogása: a hálós halászat becsesebb járuléka.
A leány-konczér eddigi tapasztalatok szerint kizárólagosan folyóvízi
hal s ott a folyósabb helyeken kis seregben tartózkodva, rovarokkal,
de halivadékkal is táplálkozik; úgy látszik, hogy otthonosabb a
F E J E S D O M O L Y K Ó . ~ 2 l
folyók hegykozi részében, hol a nép az ághegyhálóval halássza, ívás
idejen pedig a tejest kitapogatja, mert a kinóvések miatt nem siklik.
Nálunk az egy kilogrammos nem ritka.
Husa, noha szálkás, jóizü és helyen-kózón — a hol nemesebb hal
nem igen van — keresett piaczi czikk.
Flterjedés. H e c k e l a Dunából és nagyobb mellékfolyólból említi
; P e t é n y i nem jegyezte fel; én a Dunából — Gyór — a Vág,
Garam és Szamos felsóbb folyásából ismerem.
A F E J E S d o m o l y k ó .
Squalius dobula, L in n é .*
V ] tábla, 22.
Fójegyei: íe]e nagy, felülról tekintve széles; a száj öblös, noha
zuga az orrnyilás végével egy vonalba esik, - csúcsbanyiló; a test
kevéssé ósszenyomott, kissé hengeres; a héj pénzei nagyok, erósek;
a hátsórényúszó - a fedeléktól s az oldalvonalon számítva - a tizen^
hatodik penz taján kezdódik ; a hasúszószárny és az alsósórényúszó
világos vörös.
Sugárpata: HS. 3/8, HO. 1 /14; HA 1/8; AS. 3/8.
O. P. 44 46. F. A. a kormányúszót beleértve.
A külónben nem kónnyen meghatározható «fehérhalak» illetóleg
«keszegek» között ezt a fajt fejes volta és gömbölyü háta nagyol
kitünteti.
A test legnagyobb magassága kózel, vagy épen ötször fordúl
meg hosszasagában ; a legnagyobb szélessége vagy vastagsága a magasság
felét kózelíti meg. A száj kissé torokfelé metszett, de csúcsbanyiló.
A homlok- és hátvonal együttvéve a hátsórényúszóig egyenletes,
nem nagyon domború ívet alkot, a melynek a has vonak is a has^
úszószárnyakig megfelel.
^ A hátsórényúszó egy kicsit a test hosszának második felébe esik,
szélességénél magasabb, vágása igen kis mértékben íves; az alsósórényúszó
jóval az elóbbi mögött kezdôdik, ennél alacsonyabb s ész-
revehetóen íves vágású ; a hasúszószárnyak a hátsórény elé esnek ; a
* Heckel nyomán egy a LiNNÉ-féle Cyprinus dobula fajjal. S iebold szerint helye-
sebb a Squalius cephalus L.
H e km a n o . a m a g y a r h a l á s z a t .
IH..
C-.I
! i Ciri