iltl t
i»f-
L E U C K A R T - K E S Z E G .
lapos keszegtol s inkább irodalomtorténeti szempontból érdekes.
Eredetileg P a l l a s irta le «sapa» név alatt orosz vizekbôl, keso
j 8 o6 — H e c k e l irta le «Abramis Schreibersii» néven a Dunából es
Mcírvából származó példányok után; de a midôn N c r d m a n n ut,an
u-yane fajt a Dnieszterbôl kapta, meggyôzôdôtt, hogy a dunai hal
elvel azonos s igy P a l l a s leírása és neve «sapa» az érvényes.
Nagysága, mint az elôbbié.
Elterjedés. P e t é n y i nem különböztette meg, H e c k e l sem em iti
magyar vizekbôl; én a kôvetkezô vizekbôl ismerem; Dtina, Dráva,
Kôrôs, Rába, Tisza és Zagyva folyókból s ùgy tudom, hogy a a a
toni halhasítók is megkülönböztetik.
a L E U C K A R T -K E S Z E G .
A b r am i s L e i i c k a r l i i , H e c k e l .
Fâjegyci: az alsósórényúszó valamennyi keszegé között a legkes-
kenyebb — 15 — 17 sugarù ; a fej hosszúkás, a száj csúcsbanyiló; a
kormányúszó szárnyfelei egyformák.
Sugárpaía: HS 3/ 10; AS 3/ ' 5- ' 7- stb. O P 46; FA y j - j z az
egészben.
H e c k e l szerint egész alakja hasonlít a dévérkeszegehez, szap
állása a lapos keszegéhez, a kormányúszó pedig odacsatolja a kovetkezô
— Blicca — nemhez.
Színe háta felól zóldes; egyébként az egész hal ezüstós; az úszok
kózül a hátsórény- és a kormányúszó sótéten szegett.
Flterjedés. H e c k e l mint ritkaságot a Brassó kórül folyo patakokból
s Bécsen alól a Dunából hozza fel; P e t é n y i nem említi; én nem
akadtam reá. ■ r -
Ezt a halat S i e b o l d egy külón nem, az Abramidopsis felalhtasara
használta fol s a súlyt tulajdonképen arra fektette, hogy a torokfogak
száma ingadozó, u. m. jobbra 5, balra 5 vagy 6. Ez az en erzekem
szerint nem elég erós alap, mert a torokfogak spáma- sokszorosan
ingadozó, nem uigadozik ellenben a koronák mmémüsége és bizonyos,
hogy az Abramidopsis fogkoronája szakasztott a keszegeie,
a mint ez S i e b o l d leírása szerint is kétségtelen.
707
A Z E Z Ü S T O S B A L IN .
Blicca ai'gyroleuca, H e c k e i ..
F o jeg je i : testalkata keszegszerü ; a. kormányúszó majdnem egyforma
szárnyú, — az alsó fél valamivel hosszabb, hossza egyenló a
hátúszósórény magasságával.
Sugúrpat: HS 3/8; HO 1 / 1 4 ; HA 2/8; AS 3 / 1 9— 21.
O P 4 )— 48. e a p/2— 6, a kormányúszót beleértve.
A balin külseje annyira csalékonyan keszegszerü, hogy biztos meghatározása
nagy gyakorlottságot kóvetel, teljes biztossággal csak a
nemi jegy alapján sikerül, hogy t. i. torokfoga kétsoros, szemben a
keszegekével, mely csak egysoros. A halászság is kôvetkezetesen
« keszegnek » mondja, csupán a Dráva fokán különbözteti meg « bálind »
név alatt; innen az itt alkalmazott nemi név, hozzátéve azt is, hogy a
«balin» névvel sok helyen a ragadozó ónt illetik.
Alak szerint nagyon kózelít a dévér keszeghez; a test legnagyobb magassága
csak háromszor fordúl meg az egész hosszúságban, a fej hossza
y ¡2 egészen 6-szor. A szem nagy. A homlokvonal oldalról tekintve az
íves orrtól majdnem egyenes vonalban emelkedik a nyakszirtig, innen
domborúbb ívben a hátsórényúszóig, a fej és hát kózt tehát e vonal
kissé nyerges. A hátsórényúszó kissé a test hosszának második felében
indúl s nem egészen kétszer oly magas, a milyen széles; végével
egy vonalban indul az alsósórényúszó; a hasúszószárnyak a test hosz-
szának elsó felébe esnek.
A héj, beleértve a hát választékát is, keszegszerü.
Szín szerint a hát barnás, kékesbe játszó, az oldalak aczélosak, a
a hasfelé ezüstósek; a két sórény és a kormányúszó szürkéskék ; az
úszószárnyak tövükön vórósesek ; a szemcsillag ezüstós, felsó felén
■egy zöld folt.
Im k : májusban.
Fogiisa : mint a keszegeké ; a halhasítók tanyáján mindig található.
Az ezüstös balín a Balaton «keszege» s a Fertó «jeges keszege»
folyókban és tavakban kózónséges ; szereti a csendes, homokos vagy
•agyagos fenekü vizet.
A keszegnél butább, kevésbbé óvatos hal.
Nálunk 25 — 30 cm. mellett ritkán egy kilogramm.
ii-frid
liíP
5’
«Ir
’ iüJi
;ióii'ir3 'i|
: ; til
i r i
ft'
I
f