■Ih Ì-"MM
■"h feriqa!:
jfi i " -ft.ft:
y ■
820 M E S T E R S Z Ó T À R .
¡án c s a k a k k o r , a midón l e v a k a r t a t o t t ; a
halon héj .
PÉNZES — H. O. — Thymallus vexillifer A g .
Egyházas- Oidhfalu.
P én z e s p é r , Thymallus vexillifer A g . *
P é n z e s p i s z t r á n g — Ken es sey— k é t e s e r e -
d e t í i , d e jól j e l l em z ó — Thrinallus vexillifer.
A g .
P énzü — Balaton-Fured — k i s e b b , n a g y o b b
pik k e ly t í .
P ÉR — Thymallus, I. P é n z e s P é r . *
P e r e c z b e s z ed i — B . S^abó D á v id t e s t é t
az A n g o ln a .
P e r e m , — Balaton, Velencze — a n a g y o b b
la d ik o k k ü l s ó s z e g ó j e .
P e r g e l ó d i k — Saród — a p o n t y í v á sk o r ,
aza z r a k á s o n fo r o g .
PÉRHAL — Kenessey H. O. — Thymallus vexillifer
A g . Szilágyság és Székelyfóld.
P e r s e g a s á r — Tószeg — m ik o r a hal az
i s z a p o t tú r ja s ez b u b o r é k o t hány.
P e r s l i — H . o . — Perca fluviatilis L . a ma g
y a r s v á b s á g « B a r s c h l ¡ » - j e , Szeged.
P e s s e g i — B lo c h — e l r o n to t t K e s z e g e 1.
d é v é r k e s z e g .
P e s zm e g — P. K . — e g y é r t e lm ü a « K e s z e g g
e l » ; k i s e b b t e r j e d e l em b e n az Alburnus
n em r e a lk a lma z v a .
P e s zm e t k e h a l — P. K . — Alburnus lucidus
H e c k . — Tiszqfoldvár.
P e t e l i k a c s — m ik r o p y l e .
P e t e n y e — Heckel — Chondrostoma nasus L .
E r e d e t e nincs a d v a .
P e t é n y i m á r n a , Barbus Peténydi H e c k .*
P e t ik e h a l — H. O. — Rhodeus amarus L.
Pinnyéd, G y ó r me l le t t .
P . c sa v á g ó — K . — Cobitis taenia L.
P i c z e — Szeged — á l t a lá n o s an az e g é s z k o s z tos
h o r g o t n e v e z ik ig y , a p i c z e a z o n b an
e g y a p e d z ó v e l , p a l ló v a l é s tu ta j ja l , a mint
ezt a s z e g e d i p i c z é s e k ki is f e je z ik . P i -
cz ézni t e h á t e g y a p e d z e n i v e l .
P ic z É zN i , — Szeged — h o r g á s zn i .
P i c z É z ó — Szeged — az ä h a lá s z , a ki a
k o s z t o s h o r o g g a l já r .
P i k ó — Casterosteus, 1. T ü s k é s P i k ó . *
P ikó — H. O. — Acerina cernua L . Körös-
Tarcsa.
P1LICZKE — Szolnok-Doboka — ké zi k é t k o z háló.
P i l l a n g ó — Balaton-Fürcd — a hal levakart
egyes pikkelye, 1. Pénz.
P . . APA — Körös-Tarcsa — a farhám matakja.
P . . AFEDÉL — H . O . — Abramis Brama L.
B ó dva mentén igy is.
P . . A FÉSÜ — Acerina cernua L. Kenderes, K is -
ujszállás, a Tisza kiontéseiben.
P . . ANYALÓ — H . O . — Cobitis taenia L.
Nagy-Dobrony.
P . . ARÁGÓ — P . K . — Cobitis taenia L. Szatmár.
H. O. Velencze.
P . . a r e s z e l ó — H. O. — Cobitis taenia L.
Berettyó-Ujfalu.
P . . AVÁGÓ — K . Cobitis taema L.
P . . a v á gó h a l — P. K . — Acerina cernua L.
Tisza-Fóldváron a szúrósság révén ósszeté-
vesztve a Cobitis taenia-val, I. e.
PÍPÁL — Doroszló, Mosztonga vize — a hal,
mikor közel a vízszínéhez a levegóvel érintkezó
vizet kopótyúzza. Az u. n. dögvizek-
ben gyakran teszi ; 1. Szopákol.
P ipo lah a ló — Györ — a «Nyelvór» szerint
a tok fogásához való ; szerkezete a laptoló
hálóé, léhése azonban islingból van kötve,
1. Vizaháló.
P i r i t y h á l ó — Szeged — 10— 12 m. hosszú
háló, egy a kétkózhálóval, de Szegeden
lószárcsontokkal fölszerelve.
P i ro s k a — P. K . — Leuciscus rutilus L.
Tolna.
P i r o s k a k e s z e g — T . Sq. N átly — Szeged.
Scardinius erythrophthalmus L.
P i r o s l ó k e s z e g — H. O. Scardinius erythrophthalmus
L. Szeged.
P i r o s s z em l in g — Szirmay Andr. — Salmo
umbla L. a magyar vizekre csak ráfogva.
P i r o s s z em ü k e l e , Scardinius e throphthal-
mus B o n .*
P i r o s s z á r n y ú k o n c z é r — P. K . — Scardinius
erythrophthalmus B o n . Balaton (a Sió
torkolatánál és mentében P. sz. góndér q
a «konczér» szót ott egy halász sem
tudta H. O.)
P i r o s s z á r n y ú p o n t y . — P. K . — Leuciscus
rutilus L.
P i s z e (?) — p . K . — Alburnus lucidus H e c k .
(a kérdójelet Petényi alkalmazta).
P i s z eh a l — P. K . — Alburnus lucidus H e c k „
Du n a m.
s
i "
f e ......... I
M E S T E R S Z Ó T À R . 82
P i s z K E — H. O. ~ Alburnus lucidus H e c k .
Du n a m.
PiSZKE, egyáltalában bot-, karó-, rúd-forma
szerszámnál a fóldbe szolgáló, akár vasalt,
akár csak faragott hegy.*
PiszLiczÁRHÁLÓ - Szeged - kisebb az óreg-
hálónál (100— 120 m.); de ugyanoly szerkezetü.
P i s z k é s — Komárom — kisebb kerltóhálóval
járó halász-, I. Piszkés háló.
PISZKÉS-BÁRKA — Komárom — kis halászatnál
szerepló bárka ; 1. Farosbárka.
P i s z k é sh á ló — Komárom — az óregliálónál
kisebb, de egyazon berendezésú ; rende-
sen csak négy ember szerszámja. Úgy látszik,
hogy a neve a «piszkálással» egy tóból
fakadt ; egy vén halász így magya-
rázta : «hát az csak olyan háló, a mivel a
szegény embór nem is kerít, mert csak
úgy p iszk á la vizekben» ; 1. PiüszUe, Piszli-
czár ll.
P i s z k e v a s — Komárom — a szolgabot végének
hegyes vasalása, I. Biczke.
P i s z t r á n g - Trutta, I. Sebes Pisztráng.*
P i s z t r á n g — K . — Trutta Fario L. A tót :
Pstruh névvel egy tóból fakadt. Található
e név már egy 1462-ki eredeti oklevélben
is *, mely Majláth Béla tulajdona. Galgó-
czinál (1622) megvan.
P i s z t r á n g — Ujfaivi — Szikszai xvi, sz. —
Truta aurata, varioltis. Az Orbis pictusban
(1708) Trutta.
P l a n e r in g o l a , Petromyzon Planeri Bl .*
P l a t y i c z a — H. O. — Abramis Brama L,
Mezó-Záh. Nyilván Latice = late = széles.
Oláh eredetü.
P l a t y i k a — G r o s s in g e r — nyilván az oláh
«Platyicza», tehát Abramis Brama L.
P lu t a — Erdóvidék, Olt mentén — |. Para.
P ó c z — Umbra, I. Lápi Pócz.*
P ó c zh a l — Károli J . — Umbra canina Mars.
Bodrogköz. Legmagyarabb neve.
P o c z o k f a r k ú — Aspro vulgaris Cuv. Szeged ;
vékony, érdes farkáról, mely valóban a
patkányéra emlékeztet.
P o d v izh a l — Chondrostoma nasus ; elrontott
Paducz. Göcsej.
P ofa — általánosan — a hajó orrán az a
MI
Kazay Albert levele, Mátyás kir.iidvarából occséhez.
resz, mely rendszerint faragványokkal van
diszítve.
P ohé — K arád — alkalmasint Rhodeus ama-
rus Ag.
POHOSKESZEG _ T . Sq. Nátly - Szcgcd. L e het
a Scardinius erythrophthalmus Bon.,
ikrás nósténye.
P o id k a — Marsilius, Bloch — 1, Potyka.
PÓK — Körös-Tarcsa — 1. Ághegyháló. Kitünóen
jellemzó elnevezés, mert a két
abroncs négy vége úgy viszonylik az általa
Uileszített hálóhoz, mint a Linyphia-
vagy Tegenaria-pók lába a hálójához.
P o l in d - h . o . - Aspius rapax L. ipoly-
Nyátra, Nógrádmegye (palócz).
PÓNÉ — B . Szabó D á v id — a Bónéval egy
értelemben magyarázva, I. Bónéfa. Ennek
a véter- és méthálóval való ósszevetése
hibás.
P o n t y Cyprinus, I. Jóvevéi iy ponty, magyar
ponty, tó ponty, továbbá kárász-
ponty és pontykárász.*
P o n t y — Janua 1729 — Cyprinus Carpio L.
P o n t y — K . — Cyprinus Carpio L. Galgóczi-
nál (1Ó22) megvan.
P o n t y — Orbis pictus 1708.
P o n t y f é l é k — Cyprinoidei, mint család.*
P o n t y - k á r á s z hal, Carpio Kollari H e c k . '
P o n t y k á r á s z - P. K. - H. O. Carpio Kollarii
H e c k . Fertó tava, Velenczei tó. Ke ve rék.
P o n t y n y á r s — Tih an y — ága szerint is kü-
lón-külón hasított villás ág, melybe a hasitott
halat becsiptetik, hogy siithessék.
PONTYÓ,— B . Sqafó D á v idn á l - a ponty,
Cy'printis Carpio L.
PoNTYo — Ujfalvi-Szikszai xvi. s z .— carpo,
carpio ; a tó ponty.
P ó r á z Felsó-Rákos — lószórból vert kótél,
a melynél fogva a halász a rokkolya-
hélót tartja ; I. Rokkolya-háló és Vetóháló.
PORCZOGÓ - Fdj'-féle szakácskónyv, xvii.
század — p. 90 a viza gyomrának fózésé-
ról ; «Az Vizának porczogójabann is legyen
kózótte». Nyilván a porczogós gerincz.
P o r c z o g ó s z á r n y ú halak — Tóth R i!, Bonnet
forditásában — Chondropterygii .
PORCZOSVÉRTESEK, Choiidrostei, mint alrend.*
ita ta
I J
í!
■i
:.î