«i'ízs-inijdró», azaz úgy van felpardzva, hogy a viz legfelsobb rétegé-
ben járjon, a hol a sebes ònhal — a Duna balínhala, a Kraszna
fenekeszege, a Körös nyilkeszege — villogtatja igazán ezüstös oldalát.
A KUTTATÓ- VAGY PIRITTY-HÁLÓ.
l i
I'
TI
I H'ïÂl íi*.
í.r;:.
III "
A kerító halászat eddig letárgyalt része a partra való halászatot
ismertette, a melynél a háló egyik — laptáros — vége a part mellett
i6S. ábra. Pirittyháló.
marad, a másik végével s illetôleg a hálóval pedig félkórt vágnak a
partnak valamely alább fekvó pontja felé.
De a folyómeder sokféleképen változik ; itt roppant szélességet
ölt, majd gödrös; amott ósszeszorúlva, vize sodorni kezd, órvényes,
igen mély; néhol tele van uszadékokkal, ezer akadálylyal, mely az
óregháló alkalmazását kizárja; néhol a partfelóli részek «atkások»
vagyis akadósok, a folyó kózepe ellenben halászatra alkalmatos. Ezekhez
és még ezer más kórülményhez alkalmazza a halász szerszámát.
Az a háló, a mely a folyó kózepének meghalászására való, a
piri'Hy- vagy lafloíóháló, melylyel két csónak jár s a melyet nem húz-
nak ki a partra, hanem ott a víz színén szednek a csónakba.
A piritty-háló a meder természetéhez alkalmazkodik (168. ábra).
Az apacsok, mind a két part felé szolgálva, róvldek, ¡tt tehát a háló
keskeny; a derekán ellenben a háló óblósen mély. Hossza 90 m.,
mélysége a derekán 12 m. ; de akad a Tiszán olyan is, mely 24 m.
mélységü. Berendezése különben olyan, mint az óreghálóé ; van
apacsa, loie, ina, parája, keresztkótete stb.
Ez a háló «futtató» is. Ennek egészen külön módja van.
A hálót a nagyobb csónakba felfágyják s a felül fekvó apacs
keresztkóteléhez egy derék, kóz()nséges dézsát kótnek, azután beve-
tik a dézsát apacsostúl a folyóba, utána hányják a hálót s e mívelet
kózben víz ellenében eveznek. Természetes, hogy a víz a dézsát
magával viszi, utána a hálót is, mely igy a folyás hosszában falsze-
rú’en kifejlódik. A mikor a háló elfogyott, akkoron a második csónak
már ott termett a dézsánál, megragadta az apacsot s húzókotelet
csatolt hozzá. A midón ezt a felül álló csónak észrevette, lefelé kezd
evezni s természetesen kort vág a dézsás csónak felé, mire a háló elóbb
patkóalakot íílt— a mint az ábra mutatja— , utóbb, mikor a két csónak
ósszeér, kcírt képez, tehát bekeríti a halat. Az ólmos ín, súlyát
kóvetve, a víz alatt (ísszeér s így a háló voltaképen egy óriási szúró
kanalat alkot.
Ezt a hálót azután úgy szedik ki, hogy az ina mindig ósszeérjen.
nehogy a hal aláfelé menekülhessen.
Ezek a valóságos kerítóhálók. az óreghalászat legfóbb szerszámai.
a melyekhez halâszbokor és vízijárómü kell.
n*
A SZEGÉNYSÉG KERITÓHALÓI .
De már az úgy van, hogy a legszegényebb ember is ráéhezik a
halra. Igaz azonban, hogy legtóbbszór az üres zsebü kivánja meg.
Hát ósszeáll a komájával s megkótik a kéikoz- meg a gyaloghálóf ;
10— 13 m. a hossza, 1 m. a szélessége. Apacsa olyan halászkézbe
való husáng, fole egy kis gyékény vagy kukoriczakóró ; kóve is csak
olyan rongyba kótótt patakbeli terméskô.
Hátukon czipelik ezt a jószágot a folyó sekélyebb helye felé.
■ (■H T
ir;