L
4{j
638
T E RM É S Z E TH I S TO R IA .
fj Család : Hcringfélék.
Nem : Alóza.
p-aj : Vándor a'óza.
g) C s a lá d : Áiigolnafélék:
N em : Ángolna.
Faj : Sikos ángolna.
II. Rend. V é ? 't e sh a la k .
Alrend : Poi'cposvcrtesek.
C s a lá d : Tokfélék.,
Nem : T o k .
Faj : Szín tok.
Ke c seg e tok.
‘ Gmelin tok.
Sóreg tok.
Faj tok.
Vágó tok.
Viza tok.
III. Rend. S p á jtá tó h a la k , vagy K o r s p á ju a k .
C s a lá d : Kofúrók.
N em : Ingola.
Faj : Vak ingola.
Pláner ingola.
A . e , „ e . e a é s e ü a ^ f f Z
l e l i k n i e g o k o l á s u k a t , h o g j a r e n d s z e r e s g y u | t ó s m e _
ménekmegtelelñ, teljes ' « i » » " ‘ “ ( G 7 7 G fig^zhard, a mezásé
feles név, a me l , szenntem az rrodalomb J ^ ^
'C k V b M Í T X Z Z l T s M x é í e csrnél. neveke, mi r merôben
fölösleges voltuknál fogva is ki kellett hagynom.
A M A G Y A R ÉD E SV IZ E K H A LA IN A K E L T E R JED É S É R Ô L .
A kifejtett lajstrom reátanít halaink osztályozására s egyszersmind
megismertet mind azoknak a fajoknak a nevével is, a melyeknek
befogadását a könyvnek inkább halâszati, mint faunisztikai iránya
kôvetelt. A fajok nevével megjôtt a mód arra is, hogy az elterjedéssel
foglalkozhassunk.
Az elterjedés, a melylyel foglalkoznunk kell, jelleme szerint
kevésbbé fôldrajzi, ha helységnevek s a helységek kôzônséges fôld-
rajzi fekvése szerint veszskük ; annál inkább vízrajzi, mely a vizeket
■és a hozzàjok kötött halfajokat a vízfolyás eredete és fejlôdése, ehhez
képest pedig halfajokkal való benépesedése alapján tárgyalja.
Igy állapítva meg a feladatot, legott szemünk elôtt áll a magyar
foldnek valóban óriási vizhálózata s evvel együtt az a kérdés: ki
legyen az, a ki ennek a hálózatnak minden erecskéjét halaira nézve
kikutatta s ily alapon nyugodt lélekkel vàllalkozhat az elterjedésbôl
folyó tanulságok vázolására."
Ezt nem tette senki sem ; erre nem vàllalkozhat egyes ember ; nem
is lehet ez egyes ember feladata, mert ezt csak nagy idôknek gondos
munkafelosztàsa kózelítheti meg.
És a midôn én mégis vàllalkozom, elôttem csak egy ösztönzo áll,
■az, hogy a legnagyobb feladat megoldását is kezdeni kell valakinek,
ha kis erôvel is — de becsületesen. A megtört ôsvényen — ha rögös
is — majd indúlnak mások és ezek után ismét mások ; a kellô idô
pedig meghozza a kellô eredményt.
Mindenekelôtt tudnunk kell, hogy a hal sokban hasonlít a madâr-
hoz: szabadon vonúl a vizben, a mily szabadon vonúl a rôpülô madár
a levegôben ; sôt tudjuk, hogy az egyiknek úszása a másiknak röpü-
lése tulajdonképen ugyanazokra az erômûtani alapokra vezethetô
vissza.
Vi t Ì E h .