7 I
‘ I Aifi f
^-,2 1 t e r m é s z e t h i s t ó r i a .
nak mondiuk - all, illetôleg nyilik Is, akkor, mint, tudjuk csúcshm
álló, tlletôleg nyiló (pisztráng!; ha az alsó állkapoes rézsünt fo 1-
felé irányúl s a felsó állkapocs is ehhez alkalmazkodik, akkoi jo l-
felá nrllú (kardos) ; végre. ha a felsó állkapocs hosszabb, vagy az
orrnak vehetô rész messze kinyúló, akkor toroknak nyilo (paducz
és a tokféle halak).
A legtóbb halnak a szája tóbbé-kevésbbé csószerüen ki is nyujtható,
azaz zsákszerüen kitolható. Legfôltünôbb ez a dévérkeszegnel
és rokonainál, továbbá némely tokhalaknál, a melyeknél a sza) tomlószerüen
kitolható. A száj mozgékonysága nyilván arra való. hogy a
hal oly áramot cslnálhasson, mely a kelló távolba vetódótt táplálékot
a szájába besodorja, külónósen pedig arra való, hogy a táplálékot
a kóvek kózül, repedésekbôl ki- s a fenékról felszedhesse, a mmt
ezt haltartóinkban igen kónnyen láthatjuk is.
A szájba tekintve, látszik a tólcsérszerü bárzsingnyilás, torok vagy
c’-arai, mely magába a hosszában redós bárpsingba vezet ; a barzsmg
lo k s lo r rendkívül tágítható, nagy darabok nyelésére alkalmatos.
A bárzsingra egyenesen, minden határszükülés — lefüzés — nélkul
a gromor kóvetkezik, mely némely halnál csak a bárzsing_ kitágulása ;
némelyeknél tetemesebb a tágulás s gyakran patkós hajlású.
A bárzsingba, illetôleg gyomorba vezet, még pedig a hatfelol, az
úspóhólrag csóve, természetesen csak azoknál a halaknal, a melye
úslóhólyaggal birnak s úszóhólyagjoknak klvezetó csóve van, a mmt
ezt majd alább látni fogjuk. ^
A gyomorból, és ismét határszükülés nélkül, indul a belek rends
z e r e , 1 melynek kezdetén, a gyomornyúónál, külónósen a cson-
toshalaknál s leginkább pedig a- lazacz-féléknél számos - i-tól
20o- ig— vakbélszerü függelékek vannak. A vérteshalaknál (tokfelek-
nél) hasonló függelékek a vékonybelen láthatók. Ezek a fuggelekek
a hasnyálmirigynek látszanak megfelelni s emésztó váladékot ereszte-
nek. Tulajdonképeni mkbél a mi halainknál nem található. A mondott
függelékek nincsenek meg pl. a csukánál, pontynál, harcsanal
stb.; megvannak a lazaczféléknél, még pedig a pérhalnál 19— 24, a
pisztrángnál 50-ig, a lazacznál 60-ig, a galóczánál kerek számban
200-ig
A^'vékonybél a vastag-bélbe tóbbnyire határ nélkül megy át ; a
A H A L S Z E R V E Z E T E . 62 3
tokféléknél az átmenet megkülönböztethetö s a vastagbél hosszában
egy csavaros redó fut végig, melynek néha negyven fordulata is van
s csavaros billentyü nevet visel. A végbélnek mindig külón nyilása van ;
a hugygyó.
A máj a mi halainknál egy darabból való ; néha két, néha három
karajos s az epehólyag a jobb felén vagy néha a kózepén látható.
A hasnyálmirigY eddig csak a tokféléknél, a csontoshalak kózül a
harcsánál s némely lazaczféléknél van kimutatva. Végül megvan a lép,
mely nagyság szerint igen változó, barnásvórós és vagy a gyomor kózelében,
vagy a belek kanyarulatai között található.
A kopjahal kivételével, minden halnak van veséje, mely a has-
üregben, felül, a gerincztól jobbra-balra a test
hosszában fekszik s vezetéke a hugygyó mögött
és igen gyakran az ivarnyilással együtt nyilik.
Az emésztószerveket kórülzáró hasüreg sok
2 9 8 . á b r a . A p o n t y k é t r é s z r e
l e f ü z o t t ú s z ó h ó l y a g a ; L le -
v e g o j á r a t .
halnál a hugygyón túl is terjed, tehát a fark
tórészébe is benyomúl. A hasüreget legtóbbnyire
ezüstös fényü hashártya béleli ki, mely
azonban némely fajnál, pld. a paducznál, fekete
színt is ölt ; — innen a paducz népiesen tintahal,
tlntaf . . ó is.
A p ú sp ó h ó ly a g . A halak emésztószer-
veihez csatlakozik az úspóhólyag — népiesen
pukkantó, pattantó — is. Az úszóhólyag a halaknak
kizárólagos tulajdonuk ugyan, de nem terjed ki valamennyire.
Altalánosságban kifejezve, inkább van meg az édes vizben élóknél,
mint a tengerbelieknél. Tudományos felfogás szerint az úszóhólyag
a bárzsing-fióktágúlata, s megfelel a felsóbbrendü gerinczesek tüde-
jének ; a bárzsinggal eredetileg mindig levegójárattal van kapcsolatban.
Ez a kapcsoló levegójárat néha eredeti alakjában marad meg,
majd szük tómlóvé alakúl, majd bezárúl s elenyészik. Elalaink kózül
az ingolának nincsen úszóhólyagja. Teljesen elzárult az úszóhólyag
a sügérféléknél és másoknál. A levegó-járattal biró úszóhólyagok vagy
egytómlósók, vagy egy szük korcz — lefüzés — két részre osztja
{298. ábra).
Az egytómlósóknél — csuka, lazacz, —■ a levegójárat a tómló ele