388 T E R M É S Z E T H I S T Ó R I A .
Óta, még pedig a Fertó vészeiból ismer, mely azonban igazán tôméntelen
sokaságban a Szernye mocsárban, a Sárréten és az Ecsedi láp-
ban is él, a nyilsebességtól a lebegésig, a lókésszerú tovamozgástól
az egyenletes haladásig, az úszás minden nemét gyakorolja s az eddig
ismeretes halak kózül az egyetlen, mely meglehetósen merólegesen
akár fejjel fólfelé, akár lefelé megáll a vízben.
S . . .
..-S
288. ábra. A lápi póczhal liszószerkezete.
Uszószárnyait, a sórényeket is beleértve, rendkívüli finomság jellemzi
s külónósen hónaljúszószárnyának és a hát sorényúszójának járása
világosan mutatja, hogy ez a hal az úszószárnyak minden sugarát
külon-külon mozgathatja, épen úgy, mint az ember kezeujját.
A 288. ábra A alakja a lápi póczhal ; 5 a hát sórényúszója, F a
kormányúszó, H a hónaljúszószárny, /? a hasúszószárny, / az alsó
sórényúszó. Maradjunk egyelóre ennél az alaknál.
A hal jó vetéló alakú, oldalt mérsékelten lapított. Sórényei egészt;.:
is.
ben iránytartók; úszószárnyai evezve csavaros mükodésre alkalmatosak;
farka a kormányúszóval iklandva csavaros hatású.
Ez úszószerkezet mükodésének vázlata im ez ; A két legfóbb
hajtó a páros hónaljúszószárny [H) és a fark, kormányúszójával együtt
(F) ; mind a kettóben az emeltyü a csavarral van egyesítve. Az emeltyü
az illetó tag a maga egészében, a mint — a fark — jobbra-balra moz-
gatható s a hónaljúszószárny lefelé merólegesen Is felállítható, amellett
oldalt és hátrafelé is irányozható. A csavart a tagok sugaras része
alkotja meg. A kormányúszó ugyanis nem csak lapátszerüen mükôdik,
hanem felülete 5 szerüen hullámzik is ; és minthogy ez a hul-
lámosság felváltva folyik, vagyis az egyik állásból a másikba való
átmenet, hogy a domború rész homorúvá válik: a hullámzás ósszege
mindig kiadja a 8 alakot. A 288. ábra A alakján a kormányúszó csavaros
hullámzása árnyékolással van kifejezve (F).
A hónaljúszószárny mükodése még feltünôbb, minthogy állása vál-
toztatható és sugárzata kiválóan mozgékony. A csavaros felület ala-
kulását a 288. ábrán B alatt látjuk. Itt a sugarak járása olyan, mint
mikor az emberi kéz ujjait folytonosan peregtetjük. Itt is — a mozgás
egészét véve — a hullámzatosság átvitele g -ast alkot meg s ez oly
gyorsan foly, hogy elsó pillanatra «forgásnak» tünik íel; ez tévesztette
meg a P e t t i g r e w szemét.
De még evvel sincsen vége, mert a póczhalnál a hátsórényúszó-
nak (S) külónósen utolsó harmadrésze is hullámzó, a mint ez a
288. ábrán (A) lehetóleg ki is van fejezve.
Vessünk már most egy pillantást az úszószerkezetnek csoportosí-
tására, úgy a mint az a haladás irányában alakúl, mert a 288. ábrán
csak oldalról tekintve ismerjük meg.
Ha a lápi póczhalat akkor nézzük, a midón szembe jon, kórülbelól
úgy látjuk, a mint ezt a 289. ábra mutatja. Világosan kivehetjük,
hogy a hát- és alsósorényúszó [A, B) meróleges tengelyt alkot, mely
a haladás irányával ósszevág és — egyebet nem is tekintve — fóképen
arra való, hogy a halat a felblllenéstól megóvja. Ehhez a ten-
gelyhez illeszkedik kétfelól az emeltyüsen és egyszersmind csavaro-
san mükódó hónaljúszószárny (C, C), hátrább a hasonló természetü
hasúszószárny (D, Û). Ezek együttvéve megalkotják az iránytartó
(A, F) és másodrendü hajtó (C,C—D, D) szerkezetet. Ezt, mint elsófi
.Vi F