use
384 J E G E S H A L A S Z A T .
A midon a kiszemelt vonyóhoz érnek, a bedonto táján állapodnak
meg; ennek feje táján pedig rendbe fágyják az óreghàlót s kirakjàk a
tóbbi jeges szerszámot is.
26 5. ábra. Óregh á ló je g e s halászatra.
Lássuk már most a jegeshalászatra felszerelt óregháló dolgát, a
mint ezt a 265. ábra lehetóvé teszi.
A jegeshalászatra szolgáló óregháló hossza 200 méter kórül jár s
minthogy kálás — azaz psákja (Zs) van — , tulajdonképen gyalom.
A káta száját vagy torkáf egyfelól a fowkgyékény— néhol béka.tutaj{B) ■—,
másfelól a torokko — rnonykó [T ]— tartja nyitva. A gyalom fólét pál-
,-----
H A LO V E T E S . 385
hák — gyékénynyalábok (GG) — tartják úszva; inát a gyalomkóvek,
— hálókóvek vagy galacsérok (h, h) — húzzák le.
Mind a két szárnya elején van egy istáp — apacs, berenafa (J) ;
■V
— fele hosszában pedig ott van a túrsér [t).
Külónósen is figyelmet érdemel a húzókótél fólszerelése,
mely a jegeshalászatnál nagyon fontos. A húzókótél
négy egyenló részre van osztva — természetesen,
mindkét szárnyé egyformán ; felehosszába bötök van
kótve (ß/j s az így keletkezefc két fél, íelehosszában egy
szines, rendesen vörös posztódarabka [cg) van befúzve;
ez a cpéla. Az átlag száz méteres húzókótél végéhez
azután egy véknyabb, úgynevezett fágyókóféllel a vepéi
( V) van odakótve.
Már ebból is megérthetjük, hogy az egész beosztás
arra van kiszámítva, hogy a hálót, mely a jég alatt jár,
láttatlanban is egyenletesen lehessen húzni és úgy k¡-
hozni, hogy kátája a vonyón egész végig a tengely vonalá-
ban maradhasson, vagyis a bedóntótól az ajtóig egyenes
vonalban haladjon.
Ismerkedjünk meg most a vepérrel. A vezér egy húsz
méter hosszú rúd, mely három darabból van óssze-
illesztve (266. ábra). A hegyét megalkotó darab, valamint
az is, a mely végét alkotja, fenyófából való s az utóbbin
karika van, a melybe a húzókótél szolgál (lásd 265 V);
a kózépsó része, mely a két végsóvel erós, széles vas-
karikákkal van összekötve, tólgyfából való, azért, mert
a jég alatt való tologatásnál leginkább ez van megtá-
madva. Ez a vepérrúd, a melytól a veperes elnevezés is
ered, sugáregyenes s minthogy a sorlékek egymáskó-
zótti távolsága átlag véve csak 14 méter, a rúdé ellenben
266. ábrd.
A vezér.
húsz, ez mindig túljárhat a lékek kópein.
Ezek után átmehetünk a gyalom vagy hálóvetés magyarázatához,
mely azok után, a miket eddig megismertünk, már elég könnyü
feladat.
A magyarázatot a 267. ábrához kötjük, a hol a kónnyebb megért-
hetés kedvéért a háló [H) a vonyó irányának megfelelôen szét van
Herman O. A m a g y a r halászat.
G 4