iilli
liH feL
!»
• i l i i ' hir
: .'fit«;! , i'î T * . 4 I
1 il tiU't i
iMM' i"*:. ar
i‘ ' ! '!*!!' . _
,i' iï I1 lïu ”UJ! jtq
.iiiijlîjj). '.-“ra
M m
■at
F
l ....................Ü---ÜP
vel várnak s csak a másikat húzzák addig,
mig az elóbbivel egyenló ; ezt mondják
«ósszevárni»; s minthogy a szárnyak felehosszát
¡elek mutatják, ezeket «várják
óssze», pld. a túzsért, a kótelen a bótkót
stb.
Öv — Hegykö — bórból való eros derékhám,
rajta a «Mentó» és «Csüggesztó»; 1.
azokat. A hálóhúzáshoz való.
Ö v ed zö ( igy) — Körös-Tarcsa — e v e z ó .
P a dm a l y — Háromszék — az alámosott
part ; a hal kedves helye.
P a dm a l y o s p a r t — Székelyfóld — hosszá-,
ban alámosott part. ;
P ad 'u c z — Chondrostoma, 1. Jász Paducz,
Szilvaorrú Paducz, „ Vésettajkú Paducz.*
P a d u c z — s^er^Skiiél és sokhelyen — Chondrostoma
nasus L. A tót «Podustva» névvel
egy tóból fakadt. GALGÓc zi -ná l ( 1 6 2 2 )
megvan.
P a d u s z k (Igy) — H.O. — = Paducz. Bódva
mentén, Komjátiban. ».
P a i z s o s p o f á s o k , Cataphracti, mint család.*
PÁKÁSZ — Komádi — rétségi kishalász, vadász,
ki az egész évet a rétségben halászattal,
vadászattal töltötte. A szabályo-
zásokkal tünedezófélben van. Bihari szó
s az Ecsedi láp kórül ismeretlen, noha a
fajta ott még, «lápi ember, csikász» néven
akad.
P a l a ( í g y ! ) — Körös-Tarcsa — 1. P a r a .
P a l a h ú z ó — Záhony — a felsó Tisza halász-
bokrában két legény, a ki az óregháló
fólét húzza. :
P a l a j — Szatmár, Szamos mellék — a folyó
mentén felhordott sekély vizú homokos
helyek, melyek a kerítóhálók kihúzására
igen alkalmatosak.--L ehet a «palló alja»
ósszekopása.
PÁLHA — Bodrog mentén — a balatoni «gyékénynyel
» ugyanaz; 1. Palla, Para, Pallóka,
Póta, Pluta.
PÁLHÁS — Bodrogköz — óregháló fólfejé-
sénél, az egyik legény szedi a pálhást,
azaz a háló fólét = pálhás ín, a legény
pedig a «pálhás», I. Paraszedó, Felinhúzó.
PÁLHÁS FÖLE — Bodrogköz *■ Felúi-
P a l l a — Bodrogköz — 1. Para.
P a l l ó — Szeged — a fenékhorog ina.
P a l l ó — Máramaros — I. Halászszék.
P a l l ó k a —- Kis-Majtény — a horgon az
uszó tutaj ; a gyalmon a para.
P a l l ó k a — Máramaros, Visk — az eresztó
hálón, 1. Para stb.
P a l l ó k ó (kü) — Szeged — a fenékhorgon
a kikótótt vég felóli elso, nagyobb kó.
P a l u c z — H. O. — Chondrostoma nasus L.
; Nagy-Dobrony.
P am u k h á l ó — Balaton-Fiired — 1. Eresztóháló
; azért, mert vékony pamutból van
kótve.
P am u k o s — Balaton — a pamukhálóval halászó
halász ; 1. Eresztós.
PÁNCZÉL — Szirmay Andr. — Calllchthys
alatt, a magyar vizekre csak ráfogva.
PÁNCZÉLOS ARCZÚAK — Catapkracli. mint
család.
P a n n a l — Varbó, Ipoly mentén — a folyó
partja. A hálók használatáról mondják ;
«ez pannalrúl, amaz ladikról használtatik»
(palócz).
P á p a k e s z e g — H . O . — Komárom. Csak
bemondva. T. Sq. Nátly — Szeged, alkalmasint
Leuciscus rutilus L.
P a p t e t í í — K. — Acerina cernua L. A halászok
egymáskózólt leginkább ezt a nevet
használják.
P a r a — sok helyen — átlyukasztott kéreg
vagy fadarabok; az elóbbi nyárfa, az utóbbi
vörös fü z , melyet a hálózatok fólére
füzv e— kótnek, hogy úszva járjon a vizen;
1. Pala, Pálha, Palla, Pallóka, Póta, Pluta;
a bodrogközi Pálha gyékényból való.
P a r á s l e g é n y — helyenként — az, a ki a
háló felinát vagy fólét szedi.
P a r á s o k p ad ja , — Balaton — a dereglyén
a fartól számítva az elsó pad, kózvetlenül
a háló mellett, két legény számára, kik a
hálót kihányják s a parás fólét szedik;
csak béiióknél igy.
P a r a s z e d ó — Csongrád — az a legény, a ki
a hálónak a vízból való kiszedésekor s a
hajóba való betakarításkor a fellnt fólsze-
degeti és rendberakja.
P a r a s z t f a l ó — Kuthy — Harcsa, Silurus
Glanis L.
- P a r a s z t , h a l — Miskolczi Gáspár — kózónsége
s , bó sége s hal, pld. a hering.
ME ST ER SZÖ T Ä R . 8 1 9
P a r a t a k a r ó — Szolnok — gyékény, a melylyel
nagy hóségben a parásinat betakarják.
P a r a v e t ó — Nyelvór — 1. Paraszedó és Pa ráslegény
; nagy hálóknál két ember hányja
ki a hálót, az egyik a fólét — paravetó —
a másik az inát.
P a r o s — Perca fluviatilis L. Erdóvidék, Olt
vize. Nyilván a «Barsch» magyarosítása.
P a r t — általánosan — az a szilárd fóld,
mely a vizeket beszegi.
P a r t r a h a l á s z n i — Fertó — mikor a kivetett
hálót a partra húzzák k¡ ; 1. Karóra
halászni.
P a r t r a h a l á s z n i — általánosan — a keritó
halászatnál a hálót a partra kihozni.
P a r t r ó l h a l á s z n i — általánosan — a partról
bevetni a szerszámot.
P á s z t a — a szinezetben a sz élesebb, szalagos
rajz, a német «Streifen» értelmében.*
P a t a k — általánosan kis folyóvíz, kivált a
■ s e b e s eb b folyású ; jó halasviz.
P a t i c z — P. K. — Chondrostoma nasus L.
Léva. Már tótosabb ; nyilván Paducz.
P a t o n y — Szentes, kórósi halászok — az a
vékóny zsineg, a melyre a horog erósítve
van ; az ángol gimp, a német 'Vorfach ;
1. Pekle, Cserke, Talpalló.
P a t t a n t ó — Balaton-Fiired — 1. Pukkantó
hólyag.
P a t t a n t y ú — Agárd — I. Pukkantó.
P a t t y a n t y ú — Szeged — 1. Pukkantó.
P a t u s — Szeged — Chondrostoma nasus L.
1. Dunai hal ; külónben Paducz.
P a u z — Simontornya - 1. Vezé r ; nyilván a
póznával egy tóból való.
P e . a v á g ó — Cobitis taenia L. Székelyfóld.
P e c z e h a l — H. O. — Umbra canina Mars.
Börvely.
P e c z e k — általánosan — az óregháló kijáró
kótelén keresztbe alkalmazva ; arra való,
hogy a csónakba akasztva, a hálót a partra
kihozza, anélkül, hogy tartani kellene, mert
a kievezéskor minden ember deréksza-
kadtig evez.
• P e c z e k l y u k — Komárom — a halászladik
peremében az a lyuk, a melybe a kijáró
kótél peczkét beakasztják.
P e c z k e s h o r o g , — Komárom — úszó jele-
zóvel ellátott horog, 1. Pedzó.
•P e d z e n i — Berettyó — a horogról : «jól
pedzi a halat» = biztosan fogja, innen :
— H. O. — Elóre pedzó horog = Lime-
rik ; oldalt pedzó horog = Kirby.
Pedzó — Bodrogköz — ® kosztoshorog úszó-
fája, mely a hal rángatását mutatja ; ugyanott
az a jelezó vesszó, melyhez a téliszák
feljáró óre erósitve van. A Latorcza mentén
egyértelmü a pálhával ; 1. Picze.
P e d z ó h o r o g — Berettyó-Újfalú - 1. Kosztoshorog.
P ed z ó s é g — H. O. — a horog fogóssága.
P eh e l -h a l —Gr o s s in g e r a tárgymutatóban —
Alburnus lucidus He ck ; 1. Peleh-hal.
P eh e ly h a l — mint a Grossinger-féle Pehel,
Pe leh alaknak helyese.
PÉKLE, — Komárom — az a vékony zsinór,
a melyre a horog kótve van. Az ángol
«gimp» és a német «'Vorfach» szó értelmének
megfeleló ; I. Batony, Cserke, Pa-
toiiy, Talpalló.
P e l e h a l — F ó ld i — Phoxinus laevis Aa. Ke-
ncssey-né\ hibásan Pehelyhal = Gobio vulgaris
; nyilván Grossinger-tól való.
P e leh -h a l — Gr o s s in g e r — Alburnus lucidus
Heck. értelmében ; külónben egy a
Pelehallal is, és tulajdonképpen evvel
együtt sajtóhiba 1. Pehel-hal, tehát a hal
kicsi voltáról «pehclyhal».
P e l e t é r — Keszthely— a magyar vejszénél,
1. Pelócze.
P e l l e — Komárom — mindenféle apró hal
ós s z e s ége , a melylyel a fenékhorgot fel-
halazzák, tehát a «Köder» ; I. Csali.
P e l l e s z e d ó — Komárom — az, a ki a horogravaló
apró halakat fogdossa.
P e l l é z ó — Komárom — hosszú, keskeny,
istápokra feszíthetó háló, a melylyel a halakat
a varsa felé terelik ; rendeltetése
szerint megegyezik a magyar-velenczei
verés sel ; sót a magyar vejsznél a peló-
czével és peletérrel ¡s.
P e l ó c z e — Tapé, óshalászat — a magyar
vejszénél azok az oidalfalak, a melyeken
a hal betéved ; a jobboldali a «kis peló-
czé», a baloldali a «nagy pelócze».
P e n d e lh á ló — Komárom — I. Vetóháló.
Pen d ó h á ló — Komárom — 1 . Vetóháló.
P é n t ó h á ló — Sió mentén — 1. Vetóháló.
Pénz — Bódva mentén általánosan — a hal
héjja V. pikkclye ; a Balaton némely pontÍF..........
7 Ó!
ih; filili l i! i'
■ f e
■ i|
!)
lt|
: iJ