•p!
Triit.:;ki'r"ï
l îfe i’à-ra
!S.L
%:'aK"íri!Í
állkapocsnak megfeleló részen a bajuszok száma négy ; mind a tíz
bajusz páros elrendezésu s éló állapotban a vízben csillagszerüen
veszi körül a szájnyílást. Az úszók el vannak kerekítve ; a hátsórényúszó
a hasúszószárnynyal egy vonalba esik ; az alsósórényúszó hátra
van tolva. Az oldalvonaí az oldal kózepén és végig halad; a fej, a hát
és a has kózépvonala meztelen ; a héj pénzei igen kicsinyek, csak
kevéssé egymásra borúlók, azonfelül még igen vastag nyálkaréteg alá
temetkeznek.
Szín szerint a réti csík háta sótétbarna. feketés foltokkal ; hasa
szennyes narancsszínü, feketén pontozott; az oldalokban, az oldalvonalnak
megfeleló, széles, barna csík vonúl, mely tulajdonképen
foltokból van ósszerakva s egyenetlen szélü, fölötte s alatta egy szeny-
nyes sárga csík, mely a has felól egy keskeny sótét csikkal van
szegve.
A fej tele van barna pontokkal, foltokkal, a melyeken néha sora-
kozás is látszik ; a szemcsillag aranyos.
Ivik : áprilistól — júniusig.
Fogása : a rekesztó halászatnak, az u. n. csíkászatnak tárgya,
mely, mint tudjuk, szük vörcsökkel bíró /esszóvarsákkal tórténik.
A réti csík leginkább a sik, vagy tágas vólgyek álló, iszapos fenekü
vizeit, mocsarait, lápjait; de folyók és erek megfeleló részeit is lakja;
nemcsak túrja, hanem tartózkodásúl is választja az iszapot. Keményéletü
lévén, megmarad olyan vízben is, a melyben már a kárász sem
élhet meg s hogy a holt vizen kifogjon, koronkint felszáll a színére,
levegót szippant, a melyet felhasználás után a hugygyón kibocsát, természetesen
szénsavval terhelt állapotban. A pákászság erósen hitt
idójósló tulajdonságában s esküt tett reá, hogy az égzengést 24 órával
elóbb megérzi, felszáll a vízben, ficzkándozik benne s fel is zavarja
iszapját ; szilványrése szük voltánál fogva hetekig is kitart kiszáradt
pocsolyák nedves iszapjában s ez avatta «ásott hallá».
A csikász vidékek u. n. «kongós csíkja» t. i. nagyja 30 cm.-nyi
hosszúságú is.
Húsa lágy, iszapízü ; de jófajta káposztalében fóve, az úri népnek
is eledele.
Fajtái : a csíkkirály és a csíkdáma.
A csíkkirály egy sajátságos betegedésnek köszöni czímét, a sár-
K O V I C S IK . ’ 29
gasag egy nemének, mely vagy az egész csikot szállja meg, a midón
egészen narancssárgává válik, vagy a hátrészen terjed s ekkor tar-
kítja az állatot. Az állat e miatt meg nem fogy, élénk marad. Nálam
egy ilyen király hét hónap lefolyása alatt kózonséges csíkparaszttá
változott, a színezódés a has felol kezdódótt s az egész soron úgyszólván
pénzról pénzre haladott.
A csíkdáma a rendes réti csíknak még alapszínét sem tartja
meg, hanem testszínesfehér, valóságos albino. Az egyik jelenség tehát
chlorochroizmus, a masik albinizmus. Az elóbbit a Mosztongából és
az Ecsedi lápról Bórvely falu — ismerem ; a másikat csak az
utóbbi helyról. Egészben ritka jelenségek.
Flterjedése: H e c k e l a Mura, Fertó, Balaton, Tapolcza vizét,
«Erdélyt» és a Poprádot is felhozza, a mi úgy tórtént, hogy Tátra-
füred régi gondozója, R a i n e r , a csík átültetését kisértette meg.
A kisérlet sorsa ismeretlen. P e t é n y i feljegyzi a Szamos, Maros, a
Tisza, Dnna álló mellékvizeit, a Velenczei tavat; én a bihari Sárrét,
a Szernye, Ecsedi láp, Bodrogkóz —■ részben már fogyó — mocsár-
világát tehetem ide, mint klasszikus csíktanyákat.
A KOVI CS IK.
C o b i t i s b a rb a tu la , L in n é .
Fójegyei: teste kevésbbé nyujtott; a száj kórül csak hat, de hosz-
szacska bajusz; a test felhósen, nagy foltokban márványozott; feje
szélesedó ; a kormányúszó lapos-ívesen elvágott.
Sugárpata: HS. 3/7; HO. i / io ; HA. 2/6; AS. 3/5.
FA. 5—'5 Ya, a kormányúszót beleértve.
Egészben zömökebb kis hal ; teste vaskosabb, feje szélesebb és
aránylag hosszabb is ; a test csak kevéssel magasabb, mint a milyen
széles, illetóleg vastag, tehát hengeres forma ; a száj alkata egészben
véve olyan, mint a réti csíké, de öblösebb és csak hat bajusza van,
melyek kózül az elól álló két pár ósszébb áll, a szájzug tájára esótól
távolabbra, tehát csoportban; az alsó ajakon nincsen bajusz; a szájzugban
álló bajusz a leghosszabb; a szilványrés szük. A hát- és alsósórényúszó
elvágott s csak a hasúszószárny kónnyedén kerekvágású.
A héj pénzei rendkívül aprók, s nem borúlnak egymásra; a fej, meli
fri...
ï
fl.«
P;i1
úÁ © r i
f N