oí ííf
■ll) I'
r
azt mondja neki, hogy az ívásra alkalmatos helyek a patak felsó
lolyásában vannak.
^ És ha Igaz, hogy a szerelem nem ismer akadályt s ha ez valamire
egeszen railhk, úgy a pisztráng megkóvetelheti magának, mert ó valóban
nem ismer, nem akar ismerni akadályt.
Megfeszíti izmait, két-három méternyi magasra veti fel magát a
zuhatagnak s ha a leomló vízsugár elég tömött, felj'ut, felszárnyal
rajta. Szaz- meg százszor ugrik, visszaesik, újra ugrik ; bezúzza a
sziklan az orrát; de az a hatalmas ösztön százszor és újra nekiugrasztja.
Sokszor már felszárnyalt a vízsugáron, már a párkányig ért
íel, a hol a víz esése hajlik - itt fogy el ereje s visszazuhan, rendesen^
a vízsugár alsó felén. Ezt használja fel az orvhalász, kit nem a
halaszat gyónyóre lelkesít, hanem a könnyü módon szerezhetó préda
ingerel.
Kiszemeh a jó helyet s egy félkórü kávára alkalmazott zsákha
Ot allít a zuhatagba úgy, hog y a visszadüló szerelmes pisztráng
beleesik. Nem egészen sikerülten, de érthetóen magyarázza ezt a
13 2. ábra.
A milyen kényelmes a rekesztô halászatnak varsás része, olyan
kartekony ,s ; mert rendesen az apróbb, fejletlen hal a prédája K é nyelmes
volta magyarázza meg, hogy általánosan el van ter,edve.
Alkalmazasa csak azokban a mocsarakban van megokolva, a hol más
halaszat! mcíddal boldogulnj egyáltalában nem lehet.
I I . K E R I T Ô H A L Á S Z A T .
Valamennyi halâszati mód között a kerító halászat a legelóke lóbb.
Oige^/ialds.^ légi ok iia tokban «Eoreog)) — oregs'erszám elsó helyen
jar az apos tolok mesterségében.
Hogy sikere legyen, ahhoz egy ember nem elégséges, mert
elvegre még a legszegényesebb kéfkóz hálóhoz is két ember kell
hogy mindenik végére jusson egy s így két ember kózt legyen, 1
honnan azután «ketköz» neve ered.
A keiFó halászat lényege abban áll, hogy egy, a víz mélységének
megfeleló szélességü, lehetóleg hosszú háló, a midón a vízbe kerül,
onmagától falszerüen megálljon s két vége ósszehozaíván, kört alkoL
hasson, vagy a parthoz hozatván, legalább is félkórt tegyen ki, a
melynek a szilárd part az átméróje.
Hogy ez létrejójjón, szükséges, hogy a háló fólén úsztató készülék
legyen, alján ellenben sülyesztó foglaljon helyet.
Ám kössük ennek magyarázatát képhez s válaszszuk az óreghálók
kózül azt, a mely a legmagyarabb, a mennyiben usztató és sülyesztó
készülékét a halâszember nem az ipartól, hanem az anyatermészettól
kólcsonzi.
13 3 . ábnt. T ih a n y i háló felszerelèse.
Ez a Tihanyban dívó «gyékénycsnek» egy darabja, a melyen a fel-
szereléssel megismerkedhetünk.
A háló, a vízbe dobva, szükségképen úgy áll meg benne, a mint
a darabja ( 13 3 . ábra) ide van rajzolva.
A je lsö indra gYékénynyalábok (Gjó vannak kótve s ezek ezt a
részt a víz szmén tartják. Az alsó inára hálókóvek (H) lyukas ter-
méskóvek, lyukasztott tégladarabok — vannak kótve és így természetes,
hogy ezek a hálónak ezt az inát lefelé húzzák ; így a háló falszerüen
úszik a vízben; annál tókéletesebben, minél jobban van elta-
lálva a gyékények és kóvek közötti arány.
'T".yó:'-' fe
:!;/■ •
À./fi ;
iiffek
:'8"8 I::';
fel ; i IvÁ
:, i i i i p S ; I.
: ' i'
'' i , ¡ ¡' f-e, lkií'
■ i
; ¡I
}L..
í ’■
i I: ; ifefe'
' ' I
G i l í F I, :,8 f ..
II!
^ '1
fii
i i