46 AZ O SH A L A S Z A T K E P E .
mai társadalom is tartozik, a midôn t. i. a mûvészet tôszomszédja az
elmaradottság, a gazdagságé a szegénység.
A míg egyfelôl a szerszámhoz való szívós ragaszkodás a kezdetle-
ges alakot a haladottabb korba is áthozta, addig másfelól esere,
prédajárás — sôt a keletkezett kereskedés is szétszórta, elhordozta
keletkezése helyéról és összehozta sokszor távolesó pontokon, egészen
más eredetu szerszámokkal.
így bizonyos, hogy a késó római kor még élt a bronszhoroggal
és ha a ma is élô halpeczket kénytelenek vagyunk a kókorszakbeli-
vel, ha nem is osszekottetésbe, de viszonyba hozni, viszonyba hozhat-
juk a néhol ma is dívó sárgarézhorgot a bronszhoroggal.
AZ ÔSHALÂSZAT KÉ P E .
Az eddig mondottakból láthatjuk, hogy ezen a téren minden állí-
tás csak viszonylagos értékkel bír s az aránylag legszilárdabb alap az,
a melyet a fóldtan nyujt. A hol a tárgyak úgy lépnek fól, mmt a
Somme rétegekben a jègellôkôvek, ott állíthatunk még a legbizto-
sabban, noha e jegellókóvek meghatározása is csak a most folyó élet
útján vált lehetségessé.
Kor szak-határnak nem vehetjük mé g azt sem, a melyet H o m é r o s z
kórülbelól 1000 évvel Kr . sz. e. más tekintetben alkot ; mé g kevésbé
azt, a mely H EROooT- ig ér, mert 2000 évvel Kr.s z. e. az ó-egy iptomiak-
nak már kifejlett halászatuk volt, tehát sokkal a c zolópépí tmények
klasszikus leirása elótt.
A halászat legôsibb része hézagos s az is marad talán örökre, mert
egyik fóelemnek, a rekesztô halászatnak nyomai elenyésztek ; pedig
fôltehetô, hogy ez megvolt.
Az enyészetnek oka az az anyag, a melybôl a rekesztô alkotmá-
nyok készülnek s a mely anyag egyáltalában gyors pusztulású, t. i. a
vesszó, a nád, a husáng, a fonadék s egyáltalában a fa és a rost. Ezek
az anyagok pedig már a dolog természeténél fogva talán az elsók
voltak, a melyekhez a legôsibb halász folyamodott.
Ezt annyival is inkább fóltehetjük, mert ezek ma is elsô helyen
állanak úgy a vadnépek kezdetleges halászatában, valamint a nuívelt
népeknél is.
A lapp ember még ma is a borókafenyó szíjjas fájából készített
horgot vet a lazacznak ; a nádnak, vesszónek úgy varsákra, mint
vejszékre és tapogatókra való alkalmazása világszerte dívik.
Éles, hu képet adni, a határokat a korszakok között megvonni
nem lehetséges ; mert péld. az eszkimó kezében még ma is ott van
a tú'zkó, mint vágó szerszám ; láttuk, hogy a halpeczek a mai napokig
kimutatható ; az ósszetett horog azonképpen.
Az egyedüli szilárdabb pont a tárgyak jelleme s e mellett az anyag ;
viszonylag dóntó azonban a dolog természete ; a halászszerszámnál
külônôsen az utóbbi és a mai élô használat, mely az analógiákat szolgál
tatja.
Föltehetünk egy kókorszakot, réz-, bronsz- és vaskorszakot,
de határaikat — idóben és térben — nem vonhatjuk meg, mert ezt
az átmenetek nem engedik s úgy vagyunk evvel, mintha a mai korban
az egész irodalom megszünnék, mely minden izében, komolysá-
gával, léhaságával tórténetírás; így a társadalom természetes moz-
galma által ôsszekeverôdô tárgyakat tóbbé részletesen osztályozni
nem lehetne. De a halászat ósszerszámainak e futólagos vázlata is
nem megvetendó tanuságot nyujt.
E tanuság az, hogy a halâszati szerszám lényeg szerint már legelsó,
legkezdetlegesebb alakzataiban ugyan az volt, a mi a mai, csak
az anyag haladott, a forma tokéletesedett ; de a lényeg megmaradt.
Látjuk a szúrószerszámot a szaka és több ág felé haladni; ma is
megvan a magyar és a tengeri halász kezében az egyágú dárdaszigony;
a tobbágú, szakás pedig általános használat tárgya.
Látjuk a horgot a halpeczektól, mely kótésében elvégre szintén
horgot alkot, a sima alakon át, a szakás felé fejlôdni.
Látjuk a hálót mai módon megkótve ; a fentôt, mai szerkezet
szerint s a magyar halászszerszám ósszehasonlító tárgyalásánál még
más sorozatok is fognak szerepelni, u. m. hálósúlyok, vágószerszámok
és egyebek, a melyek mind e tétel mellett tanúskodnak.
E jelenségnek oka egyszerü; valamennyi hal határozott természetü
elemben, a vízben él, életmódját ez az elem határozza meg s
innen van, hogy mozgás szerint hal és hal között lényeges eltérés
nincsen, mindez pedig szükségképen megszabja a halászszerszám
szerkezetét.
HÍi