lì
■i’ .L::
f ; A
Uiii : .1' ■L,'. ¡.
li H
A M A G Y A R H A L À S Z A T M U L T JA .
rekesztés — captura — fogóhely — laqueus — tòr — lacuna — tócsa ;
továbbá számos helynév, melynek végzôdése «tó» és «taua» mmd-
inkább a halastavak rengetege felé vitte a búvárokat.
Az egyik három-négyezerre teszi az árpádkori halastavak számát ; 9
a másik, ugyane nyomon haladva, kimondja, hogy a halastavak soka-
sága — egy-kettò kivételével — mind a folyóvizek mentén feküdt
s nem egy, külön elrekesztés által magában a folyóban vagy tóban
készült.^í A tórténetírók mindinkább oda jutnak, hogy eza sok halastó
mind mesterséges volt.
Tagadhatatlan tény, hogy mesterséges halastavak voltak s úgy
készültek, hogy a források és folyások vizét alkalmatos helyeken gá-
takkal elfogták, ezeket zsilipekkePÍ látták el, a hol azután rendesen
malom is épült, mely a fólós vizet használta.
De az is tagadhatatlan, hogy nem minden «piscina» volt halastó,
mert a piscinának sokféle a jelentése. C a l e p i n u s a « Dictionarlum
undecim linguarum. Basileæ 1390» míívében igen kitünoen adja a
meghatározást, a melybôl kitünik, hogy ez alatt halfartók, fócsák,
meleg és hidegfürdok (tükrök), us^tatok, vígiartók, itafók is érthetók.4-1
Itt tehát a legnagyobb óvatossággal kell eljárnunk, mely kétszere-
sen is indokolva van azáltal, a mire a Tanya is reá fog tanítani s a
mely tanúlságot a többi torténeti mesterszó csak óregbítheti, még
pedig határozottan az eddigi felfogás ellenére.
1] P e s t i F r i g y e s ; M. O. vizhálózata stb. Századok. I.
2] O r t v a y T i v a d a r . M. O. règi vizrajza I, p. 557.
; ] A zsilip nyilván a szláv zleb = csatorna, a német «Rinne» értelmében ; a magyarsag
ma a felluizható és lebocsátható vízrekesztéket érti alatta.
4] Piscina:, Lacus et stagna ab initio dicta sunt, in quibus vivi pisces coércebantur.
G e r m . Fischgruben, We y e r od. dergl. Örter, in welchen man Fische erhaltet. Ungar.
Halas-tó. Varrò lib. 5. de Re . rust. cap. 5. «Piscinas voco eas quae in aquae dulci aut salsa inclusos
habent pisces ad viilain. Alio nomine vivaría vocantur. Plinius lib. 9. cap. 17. «Nec
in piscinis vivariisqiie crescunt. — Sed quoniain in piscinis nataie etiain solebant, invaluit con-
suetudo, id omnes in hunc usuin coUectce aquce sive frigida;, sive calida; cssent, piscina; diccren-
tur, videnturque a piscibus dici, quamvis in his nihil pisciuin sit, nisi quis inde dictas malit, quod^
homines piscibiis natando similes fiant. — Cicero. «Latiorem (inquit) piscinam voluissem, ubi
jactata brachia non ofl’enderentur. — Plinius ¡un. Epist. lib. VI. «Si natare latius aut
tepidius velis, in area piscina est, in proximo puteus ex quo possis rursus abstergi. Eee-
dem et natationes appelantur. — Piscina; pccorum. Columella lib. i . cap C «Haec quoque
si deficient, et spes arctior aquae manantis coegerit, vasta; cisternae hominibus plscinaequc
pecoribus instruantur colligendae aquae tandem pluvial!.— Quin etiam vasa lignea ad tenendum
aquam piscinx vocantur. Gallicum vulgus cuuas vocat. Plinius; Decoquitur in aqua,
et in piscinas ligneas funditur.
T Ô R T É N E T I M E S T E R S Z A V A K . 73
Igenis vannak okiratok, a melyek úgyszólván csábítják a tör-
ténetírót, hogy belölök a halastavat a szó azon értelmében olvassa
ki, kivált akkor, ha a «piscina» sokféle értelmezését figyelmen kívül
hagyja s egyáltalában minden rekesztést, minden helynevet, mely a
hallal összekötve az okiratokban szerepel, legott tónak vesz.
Ilyen például az a xiii. századbeli okirat is, mely 1228-ból
ered s a pécsváradi monostor javaira vonatkozik s akként rendelke-
zik, hogy a birtokon fakadó forrásokból az apát engedelme nélkül
«piscinákaf» állítani nem szabad ; 9 Itt érthetô mindaz, a mit C a l e p i n
u s a «piscináról» mond és különböztet.
Kétségen kívül halastó volt a «Kikiritó» Öskü és Palota kózt
Veszprémben, mely ma mívelés alatt álló medencze, vízérrel és
mocsaras helyekkel is; hatalmas kogátját még ma is szemlélhetjük
s a melyet F é n y e s E l e k - cii kívül ô a nép is halastó helynektart;
az utóbbi Mátyás királynak tulajdonítja.
Igy Q eg e mellett van a czegei tó; Nagy-Czég, tóval, a melyet
mégismertem; K is -C z ég ; ezeken kívül másodsorban vannak tavak
Katona, Cyeke, Mezo-Zdh, Tóhát s más helyek mellett. a legtóbbje
malommal is ; a mennyiben régi okiratok emlékeznek róluk . pis-
cinák, vagyis halastavak ; s csak újabb idóben néptelenedtek el.
Az tehát, hogy mesterséges halastavak szép számmal voltak,
kétségbe nem vonható.
De, C a l e p i n uson kívül, a magyar népies halászat szervezetének
beható tanulmányozása is nagyon megingatja a sok ezrekre rúgó mesterséges
halastavakba vetett hitet, külônôsen akkor, a mikor hal-
fogásra használt szerszámokra is kiterjed s mindevvel arról gyóz meg,
hogy a mal népies halászat még mindig az óslnek képét viseli ; szer-
vezetben, mesterszóban, eljárásban egyiránt.
Forduljunk tehát az elsô ponthoz, t. i. a régi okiratokban elóforduló
számos névhez, a melybôl a tórténetírók merô mesterséges
halastavat csináltak. A kiindulás pontja egy magyar-halász mesterszó
s annak változatai.
1 ] C o d . D ip i . Ill, 2, p. 2 14 .
2 ] f é n y e s E l e k ; M. O. s a hoz z á ta r t . mo s tani à l l a p o t j a . 18 5 6 . 1, p. 4 ? ? .
...
ill A' ■ :
. ' 1 : - j:
J,