M
■ m
;«.d
' ft
;s)«ir - f“ta!i i i
ft
f|
I! r j
- a :!
l í / ■ f£il i^
"I ■
i
:,i 1
to MU I
.. y ¡ i
hol a kürtô ici van àllitva, vagy a mely
arra alkalmas.
Küsz — Alburnus, 1. Allas Küsz, Sujtâsos
Küsz, Szélhajtó Küsz.*
Küsz — P. K. — H. O. — Alburnus lucidus
H e c k . Balaton. Innen : Sterna hirundo,
leticoparcja, melyek a Tiszánál «szerkó»,—
a Korôsnél «vizi csér», — a Dunánál és
Velenczei tónál «halászmadár» nevet viselnek,
a Balatonnál — fótáplálékjuk után J -
«küszvágók», — I. Kisz.
K ü s z v á gó — Balaton — a Sterna hirundo
halászneve; 1. Kiisz, Halászcsér, Halszerkó.
L áb — Bodrogköz - a bokorháló két kávája ;
Komáromban a hálókótótü alsó, kivágott
vége; általánosan a pántoknál a beakasztó
horog.
L ábas czólópépitmény — H. O. — olyan,
a mely a parttól távolabbra esve, szabadon
kiálló czölöpökre volt építve. *
L á b a sh o ro g ■— Csongrád — kabakhoz kötött,
tehát úszó horog ; 1. Lábóhorog.
Lábfa — Csongrád — 1. Lábvetó, Rúgófa.
L á bm e t tó — Bodrogköz — 1- Lápmetszó;
itt ezt a szerszámot a jég alatt való halá-
szásnál a vezérrúd hajtásra használják.
L á bm e t tó l e g é n y — Bodrogköz — rúdhajtó
a jég alatt való halászásnál ; 1. Vezeres.
L ábó — Nagy Bereg — czölöpsorok kôzzé
gyepbôl és zsombékokból vert keskeny
gát; legtöbbször könyökösen futó s a könyö-
kökben «kaslielyekkel»; 1. Kashely. A lábó
különben a csikász kózlekedési útja is.
L á bó h o ro g — Tápé — gyönge czérnával
kikötött kabakhorog ; a horogra került
hal a czérnát elszakitja s addig nyargal .a
kabakkal. mig kifárad ; a halász a kabak
nyomán találja meg a prédát ; 1. Lábaslio-
rog.
L á b v e tó — Komárom — az evezó padok
elótt levó, keresztbe alkalmazott dorong,
melyben a húzó legény lábát megveti,
hogy egész eróvel evezhessen ; 1. Rúgófa.
L á b v e t ó — a kullogó keresztfája, a melyen
a halász lábait megtámasztja.*
L a d ik — Komárom — halászhajó. M ik lo s i c h
szerint a szláv ladijka. Kétséges, mert leginkább
a deszkából tóduszerüen ósszerótt
alak viseli e nevet.
L a f t o ló háló (val halászni), — Komárom —
a hálót nem a partra, hanem csigával a
hajóba húzni ; 1. Laptoló háló.
L a f t o l n i — Komárom. — a háló elakadásá-
nál tartóztatva evezni ; I. Laplolóháló.
L á g y hal — általánosan — az olyan hal, a
mely a szárazra kivetve hamar hal meg s
romlásnak indúl, pld. : a pisztráng, galócza
stb.
L á g y s z á r n y ú a k — Malacopterygli, mint alrend.*
L a j f á n t — Komárom — erósebb fonal, a
háló állítása kórül; nyilván a német «Lcin-
faden». Leginkább a szétbontott kótélnek
(Leine) egyik fonala.
L a j t — Szeged, Komárom, Tata — kerékre
alkalmazott hosszú, lapos hordó, melyben
vizet hordanak, de halat is szállítanak;
Komáromban az a fedeles kád is, a melyben
az éló halat targonczán a piaczra szál-
litják.
L á n a k e s z e g — H . O. — 1. Làmia keszeg.
Bodrog mentén.
L á n c z l é k — Bodrogköz — Hajtólyuk a jegen;
I. Lánczosrúd.
L á n c z o s r ú d — Bodrogköz — hosszú rúd, a
végón reászegezett lánczczal. A téli szákkal
való halászáskor evvel hajtják a halat.
L an k á s p a r t — általánosan — mely igen
lassan ereszkedik a vízbe.
L á n n a k e s z e g — Pelecus cultratus L. Bodrogköz.
LÁP — Ecsedi Láp tája — az ingó, de járható
rész, a melybe a lápkútakat metszík ;
különben a rengeteg mocsárvilág egészsze
is.
L a p á t — Velencze — kissé kivájt lapát, mely
evezésre és vízkíhányásra is szolgál.
L a p á t k e s z e g — P. K. — Tiszqfôldvàr. Abra-
mis brama L. adult. H. O.
L a p fo rm a h a l p é n z e k — squamæ placoidæ.*
L á p i b o t — Bö rv ely — villásvégü bot, melylyel
a csikász az ingó lápot vlzsgálgatja,
hogy biztosan léphessen.
L a p ic z k a — Keszthely — a horog lapított
része, a melynél fogva a talpallóhoz (cserke,
pekle, patony) kötik.
L a p ic z k a — Keszthely — 1. Bécze.
.....
M E S T E R S Z Ó T À R . 809
L a p ic z k á s fo g a k — dentes scalpriformes.*
LÁPI PÓCZ, Umbra canina M a r s .*
L a p i s k a — H . O . — Abramis Brama L.
Bó dva mentén, Komjátiban ; így «lapiska
vagy p . . afedél».
L a p i s t y á n — Balaton — Rhodeus amarus
A g . biztos.
la p kó — Schmidt Sándor — Abramis Brama
L. Szendró.
L á p k ú t — Bö rvely — az ingó lápon a természetes
vagy a lápmetszóvel kivágott kis
tükrök, a melyekbe a csikkasokat beállít-
ják, hogy a levegóre felszálló csikok beté-
vedjenek.
L á pm e t s zó — Börvely — félholdalakú, a
nyélhez keresztbeálló vágó szerszám, a
melylyel a lápkútakat kimetszik,
L a po c z k a ~ os scapulare.*
L a p o c z k a — Felsó-Rákos — 1. Bécze.
L a po c z k a — Szolnok — félzslndely nagyságú,
vékony deszka, melyet pös helyett
az ¡lira kötnek.
L a po c z k a f a — Miskolcz — I. Bécze stb.
L a p o n y a - P K. — Rhodeus amarus A g .
kétes név.
L a p o s d é v é r k e s z e g — p k . — Abramis
ballerus L. Szatmár.
LÁPOS HELY Komádi — a hol a nôvényzet
a vizen takarót alkot. Csikfogásra alkalmatos
; 1. Láp.
L a pó sk a — H, o . — Abramis brama L.
Máramaros megye.
L a po s k e s z e g , Abramis Ballerus L .*
L a p o s k e s z e g — H . o . — Abramis brama
L. Berettyó-Ujfalu.
L a p o s k e s z e g — Kórós mentén ■— az Abramis
fajok.
L a p t á r — Balaton — kisebb ladik, a melyen
a segédszemélyzet foglal helyet ; a fogott
halak fôlvételére szolgáló láda s a vontató
kötelek is ezen vannak elhelyezve. A Balatonon
éles orrú, mély járású ; különben
általánosan is ez a neve, egy kivétellel,
1. Laptató.
L a p t á rh ám — Szolnok — a laptáros far-
hámja.
L a p t á r o s — általánosan — a halászbokor-
nak az az embere, a ki a partra való halászáskor
a parton marad s az egyik apacsot
a part kózelében megtartja, míg a többi
a ladikon beevez, kiveti a hálót, kerít s
a másik apacsot kihozza a partra. A laptáros
igen kemény munkát végez.
L a p t á r o s a p a c s — Csongrád — az az apacs,
a melyet a laptáros a part kózelében tart.
L a p t a tó — Ba ja — 1. Laptár.
L a p to ló h á ló — Komárom. Budapest — b e rendezése
olyan, mint a léhés vagy óreghálóé
; de csak 70 m. hosszú, 12 m. széles.
A folyó kôzepén halásznak vele. Kive-
téskor az egyik apacsot dézsa vezeti, a
keritést a ladik végzi, mely a dézsa után
iramodva azt kônnyen eléri.
L á p v á gó — Derczen. Nagy-Bereg — kurta
kasza, hasonló a magyar velenczei gyalázkához
; a vész tisztítására való.
L á t o t t hal — Tihany — kizárólagosan
Tihanyban, ószkor dívik, a mikor a garda-
hal — Pelecus cultratus — nagy töme-
gekbe veródik, a melyek a félsziget csú-
csairól láthatók. A hegyenjáró jelekkel
igazgatja a versengó halászhajókat ; I. He gyenjáró.
L a za c z — kózhasználatban — Trutta Salar
L. Népies magyar elnevezése nem lehet,
mert csak az Északi-tengerbe szakadó
folyókban él, nálunk a Poprádban, melynek
vizét magyar szigony nem vágja, magyar
háló nem járja. GALGÓczi-nál (1622)
megvan ; lengyelül : Losos.
L a za c z — Ujfalvi-Szikszai X V I . sz. — Salmo,
esox. Az Orbis pictus (1708) a semlinggel
egyértelmünek veszi.
LÁzÁcz (sic!) — Janua 1729 — Trutta Salar.
L a z a c z f é l é k — Salmonidei, mint család.*
L a z a c z p i s z t r á n g , Trutta Salar L.*
L e á n y k o n c z é r , Leuciscus virgo H e c k .*
L e á n yh a l — Nyelvór és H. O. — Leuciscus
virgo H e c k . Gyór.
L e c s e r l e c s — H. O. - - Acerina cernua L.
Komádi, 1. Lezsér.
L e e r e s z t ó v é k — Kopácsi — I. Bedóntó.
L e g e l — Tata — a ponty, mikor a tó fenekén
tenyészó nóvényzetet tépi. Szegeden
ugyancsak a ponty a «foldmorzsákat» legeli
a «szirtok» tôvén ; 1. Szirtok.
L e g y e s h o r o g , kis kosztos horog, a melyre
legyet húznak; aprólialra való.*
L éhé s — általánosan — a fonal, a melyból
a hálók kötve vannak ; de sok helyen az
t, n
"i ital
i!