: r
u
lEi
' ■ ; ;l i
;■ 9f:
Í 1 ! . !!'
7 : ; e t 'v
f-ÉTE 'E '-,•.■.;I;II-;
I
•J¡
f i . ■
■ .4; V r - y:
l ì ' ' ■ ■;
i g :
t o. . f
I'
jlf;
124 A M A G Y A R H A L A S Z A T M U L T JA .
Kóvetkeznek immár T okok:
Tok, Acipenser schypa. G ü l d .
T o k soba melegen. — T o k koczionnaul. — T o k tiszta borsai. — T o k eles
leuel. — T o k pastétomba. — T o k sütue leuet alaia. - - T o k szarazon fokhagymaual.
— T o k szaraz tiszta uizben vérés hagymaual. — T o k szaraz olaios leuel. —
T o k szaraz giômélcsés leuel. — T o k száraz szekfûves level. — T o k hidegge
eles leuel.
K ó v e t k e z n e k im m a r K e c s e g e k ;
Kecsege, Acipenser ruthenus. L.
Ke c ség é soban. — Ke c ség é sütue egészen. — Ke c ség é eles leuel melegen.
— Ke c ségé tiszta borsai. — Ke c ség é pástétomban. — Ke c ség é hidege éles
leuel. — Ke c ségé szaraz fokhagymaual. — Ke c ségá aszu vérés hagymaual. —
Ke c ség é Koczionniaual. — Ke c ség é Spinaczal. — Ke c ség é repaual.
E l v e g y ü l v e s r é s z b e n c s a k a s z ó v e g b e n t a l á lh a t ó k ;
Ingoia, Pelromyzon JluvialiUs. L.
Ingoia eles leuel. — Ingoia ratua. — Ingolat is mint kel füzni.
A s o r o z a to n k ívü l t a l á lh a t ó k ;
De Piscibus. Ponty, Crprinus Carpio. L. Ponty, fekete lewbe ualo.
Lazacz, Salmo salar. L. Lazaczot sütni.
Angolna, Anguilla ßiivialilis. Ag. Angolnatt frissen feo modon süttni. — An-
golnanak az feozese.
sallo, Lucioperca Sandra. C u v . Sollo leuel ha Söllöd nines.— Swllott lo feozni
Soban. — Sullo hidegge.
G a l g ó c z i I s tv án u r am k ó n y v é b ó l t e h á t k ó v e t k e z i k , h o g y a m a g y a r
v i z e k b e n t e rm ô v a g y l e g a l á b b is f ia s í tó h a la k k ö zü l h a rm in c z faj ju to t t
a k o n y h á b a , i l l e t ô l e g a n em e s é s n em z e t e s u r a k a s z t a lá r a , u. m.
1. Angolna — Anguilla fluviatilis Ag. — kétféleképen ;
2. Balin — Aspius rapax Ag. — egyféleképen ;
j. Csik — Cobitis fossilis L. — tizenháromféleképen ;
4. Csuka — Esox lucius L. — huszonhétféleképen ;
5. Czompó — Tinca vulgaris C u v . — hatféleképen ;
(>. Déverkeszeg — Abramis Brama L. — egyféleképen ;
7. Dórgécse — Acerina cernua L. — egyféleképen ;
8. Galócza — Salmo Hucho L. — hatféleképen ;
9. Harcsa — Silurus glanis L. — kilenczféleképen ;
10. Héjjas kóvihal — Gobio vulgaris C u v . — egyféleképen ;
I I. Héjjallan kövihal — Cobitis barbatula L. — négyféleképen ;
* Fáy-nál «buretot» és «borodito.»
A M A G Y A R K O N Y H A É S A T U D O M Á N Y . 125
12. Ingoia Petromyzon fluviatilis L. — háromféleképen ;
13 . Kárász — Carassius vulgaris N i l s . — nyolczféleképen ;
14. Kecsege — Acipenser Ruthenus L. — tizenegyféleképen ;
15. Konczhal — Scardinius erythrophthalmus Bon. — egyféleképen ;
16. Kophal Cottus gobio C u v . — háromféleképen ;
17. Lazacz — Salmo salar L. — egyféleképen ;
18. Lepényhal — Thymallus vexillifer Ag. — háromféleképen ;
19. Menyhal — Lota vulgaris C u v . — tizféleképen ;
20. Okie — Alburnus lucidus H e c k . — egyféleképen ;
2 1 . Ónkeszeg— Squalius dobula L. — egyféleképen ;
22. Orsófark — Aspro vulgaris C u v . — egyféleképen ;
23. Paducz — Chondrostoma nasus L. — egyféleképen ;
24. Piszitáng Salar Ausonii Va l . — nyolczféleképen ;
25. Poniy = Pozsár — Cypr inus carpio L. tizenkilenczféleképen :
26. Semling— Barbus Petényi He c k . — háromféleképen ;
27. sallo — Lucioperca sandra Cu v . ■— egyféleképen ;
28. Sügér — Perca fluviatilis L. — kétféleképen ;
29. Tok — Acipenser schypa G ü l d . — tizenkétféleképen ;
30. Viza — Acipenser Huso L. — tizenkétféleképen ;
Tehát csupán magyar vizekben termô vagy fiasító halfajokból
száznyolczvankilencz-féle étel telt ki akkoron.
8- jegy^^^Esk nem egy neve reámutat az erdélyi eredetre, igy a
Szilágyságra, Szászságra is ; de a Balatonmellék nyoma is kimutatható.
A Székelyfôldre csupán egy név mutat.
Az ingoia — Petromyzon fluviatilis — székely halnév, mely az
Erdóvidék és Udvarhelymegye halászainál ma is divik.
A kopha l Gottus gobio — nyilván a német Kopp, Koppen,
Groppen származéka ; Kopsa alakja ma is hallható Udvarhely me-
gyében, noha igazi székely neve botos-kölönte ; csonkított alakja
butikó, a butától, t. i. nagy fejétól van véve; Komáromban is kophal.
A lepen yh a l Thymallus vexillifer — a Szilágyságban ma is
élô halnév; a Székelyfôldôn pérhal.
A po p sá r Gyprinus carpio — a pontynak vagy potykânak
erdélyi neve; de a pozsàr a Balaton vidékén is hallható a magyar
pontyra — Gyprinus hungaricus — alkalmazva.
A koncghal — Scardinius erythrophthalmus — a Balaton vidékén
konczér és konczàr alakban ma is divik ; Siófokon már góndérré
kopott.
. !,
• Ü.
IS;/'