s lì ‘
î s
k
nadfaiazat megkôtése emészt; innen van az is, hogy a halászsá<n
bokorba ail ossze, Igy kiiti a falazatot s megosztozik a prédàn
rdekes az allandobb aa/aye àDitâsa. Elôbb kiszemelik a helyet
gtmdosan hgyeire azokra a pontokra, a hol a halnak atjaroja van’
pd. . ^ d n s toh .k kozetret aznlân szemre „kimérik. a helyet hov j
any ol esza kell. Mtkor minden meg van kotve. akkor nagy h e Î
gerbe teketA ossze a falazatot, két lad,ko. ôsszek.l.nek, f e I r a k o d L
k,sza lanak a helyre. Ilyenkor kôlcsiin kérik az asszony.feleséo-tôl a
sulykolo, a melylyel a fehérnemût. mosriruhàt szok.a snlykoln, mert
avvel ver,k le a „àdfalazato. a vízfenék iszapjába
A helysz,'„ére érve, kisze,nelik az elsô ve,szefe,nek a helyét s ot,
7 .megep,.,k., azntàn kifeitik a lészát egészen odáig, a hol a màso-
. o b b L ^ r Û T f i lanakodnak. hogy ,tt
■lobbangynheta a l . . em,t, meg ,obban ,,vàr,a. a kapn s Ig to vÎb b
ro.hld s T L T ; hanta)
o.had s a alkotntany engedn, kezd ; a ,nidôn ez. észrevesz.k n.ra
sznaijak fel, hogy haromszor-négyszer snlykolva is, a vejsze mév
mmd.g hasznalhato legyen azaz a viz szine fölött kiálljon
sebh " '".gtohélete-
7e . szerkezete. már a tôr.éneti rész ,à,-gya„a. HôzzâT Fertôdo
ô r r “ ' T ' '" '9 9 - nagyon ért, a
dol^at O tndia, hogy a karasz, a dévérkeszeg, a czompô igen könynyen
«v ed a ,e,be mert nem gyanakodO, annál inkább L,;kodO I
pomyot .meregbe kell hrtzni, hogy bemenjen..
Ez mtndenesetre igen érdekes biología! feladat ; megoldàsa pedio
ayes tanubtzonysaga a magyar halász éleselméjiíségének.
at ogyan lehet a pontyot megharagitani .1
fe' l 'k. ha ez a kapu csak kaptmak all, hát a ponty megfordúl s
Inte g y en ^ ^nn hová. Hogy ez meg ne t ô r . é „ L , L à r me sz a
M alUlmaz a laT ás:
lobban kozeht, meg a kaput, annál inkább oly irányt ád azok
na a terelôknek, hogy tôlcsérszerhen szükO„e„ek ; I g y I r l a L L
gymasba ntint a kereskedô egymásba dugott papir .staniczhje.
csakhogy kellô hézag marad mindenütt, «an,czh,e.
R E K E S Z T O H A L A S Z A T . V E S Z . 235
Arról is gondoskodik a halász, hogy az átjárók ne vágjanak egybe,.
ne tâmadjon utcza ; hanem hogy a fordulô hal mindig tévesztôt làs-
son maga elôtt. Mihelyt a ponty a verések kôzé behatolt, rosszùl
kezdi magât érezni, mert szabad viz kellene neki ; próbál tehát erre
is, arra is ; de mindenütt falba ütôdik. Ekkor megharagszik s turni
kezd itt is, ott is; de minthogy a nàdfal nem enged, végig bökdösi s
Litôvégre mégis csak az átbúvón tôr tovább, azaz a kapu felé. T er mészetes,
hogy minél tovább haragszlk, annál mélyebbre jut, s minél
mélyebbre kerül, annál szûkebb a hely — annál nagyobb az ô haragja
és annál biztosabban jut a fejbe, a, honnan ki nem talál soha.
El kell ismerni, hogy a hal életmódjának rendkívül finom ismerete
kell ahhoz, hogy az ember a hal indulatosságát a maga hasznára for-
ditsa. És hogy az indulatossâg megvan, arról magam is szâmtalanszor
gyôzôdtem meg kis haltartôim eviczkelô népénél. Valahányszor a nagyobb
haltartô potyka-népe eledelt kap, a kis haltartô küszhala roppant
dühbe jön; böki az üveg falat, vagdos a farkával, indulatosan kôrül-
rohan s ismét csak ott böki a falat, a hol àllok.— Tud az haragudni!
Mint tudjuk, a czége és vejsze közt az átmenetet Komárom
tóságainak czigányvejszéje alkotja ; a vejszék és varsák kózótt ellenben
a Miskolcz halászainál dívó, ott úgynevezett vész képezi az
átmenetet, mely hálóból való és karókra feszül.
A rekesztô halászatnak eza szerszáma adhatott okot arraa zavarrra,
mely szótárainkban s ezek révén az íróknál a vejsze, vejsz, vész és
vészháló* tekintetében uralkodik. Miskolcz vésze alapjában véve
hálóból való vejsze, melynek Ibgórésze varsasszerü, tehát valódi
átmeneti alak, mert, a vejszéhez hasonlítva, egyszersmind «vérszerinti
rokona» a szániyasvarsdk seregének is.
A miskolczi vész ’ 3 - ábra) kilencz karóra feszül; részeinek pedig
ez a nevók : a tulajdonképpeni vész( Vó’),tehát az, a mi a vizet elrekeszti ;
ezt tartja a nyolcz vészkaró {k /<), mely a víz fenekébe szolgál. Ez a
nyolcz karó mindóssze hét egyenló részre osztja a rekesztô hálózatot
s a kózépsó részbe van belékótve a vész fogószerszámja, a varsa (V),
mely három kávára feszül, tehát kéthagyású, s a melyet a farkaró (F)
* Finnistáinknál a vészháló «Fangnetz« ; de vészháló nem él a nép száján, csupán az
egyszerü vész, mely rokon a vész = lacuna, vejsze = clausura és a vészlés = lacunar
halász mesterszavakkal s a rekesztô halászathoz tartozik.
i j P Í
frii
i i .
■ f' í ’
' í ■' '
ri'i ' '
: ,;i I
T: ri
;:f
: I
ri- ri’ '