■»i'l
g
i1¡'
«Szerzelékben.) — 382 old. — a hol magyar levelekbôl idéz, így
15 59-bôl ; «ha csak egyetlenegy halam volna te kegyelmednek kiltem
volna, de bizon nem birok vele, mert a cqeghe elbomlott, hajnem most
újat csináltatom . . . ..) Továbbá .558-ból; «Volt nagyságtoknak
S e r é d i Lirammal vaiami Duna-szakadék vize, kin B á t h o r i uram
S e r é d i urammal zeg/et csináltatott, kihez én is kész voltam volna
minden koltségemmel, de az úr nem engedte és ott az fo g -
tanak tizenkéi vizáU. Ezek a kitünô jegyzetek teljesen bebizonyítják
hogy a crégék szilárd alkotású halfogók, hozzá vizafogók is voltak.
Talán elég érdekes dolog, hogy S z i l á d y és én, más-más pontrol
indúlva, mégis találkozunk.
A F Ü L E S V A R S A .
Már egy 1094-ben kelt oklevélben, mely Tihany halászatára
vonatkozik, akadunk egy helyre, mely a latin ansá-i^ — fül, példáúl
fazék füle — a Worsa-val hozza kapcsolatba; «in l capti
Worsa plena piscibus» ; továbbá D á v id herczegnek 1093-ben kelt
okmánya,9 mely már csak ansákról szól; «quod caperetur in ansis. . .
et in elevatioue ansa rum».
A varsával, kivált a vesszôbôl kötöttel üzött halászat a legrégibbek
kôzé tartozik s Tihanyra nézve arra a mocsárra érthetô csupán,
a mely a félsziget tekintôi által alkotott medenczében terjed.
Ezek a vesszóvarsák legnagyobb részben még ma is vesszôbôl
fonott füllel vannak ellátva, a melynél fogva a halász beteszi, vagy —
halásznyelven — berakja es kiveszi ; ezek tehát a füles varsák s épen
a fül által különböznek a többi, pld. a szárnyas- és a dobvarsától.
A füles varsának vagyis «ansa»-nak ma élô füles utódja leginkább az
Ecsedi láp csikvarsája és Kis-Majtény nagy varsája.
S ZÓ E G Y E Z T E T É S .
Már a régi okiratokból vett idézetek bizonyos ingadozást tüntetnek
föl némely népies mesterszavak alkalmazásában, sót a latia
terminologiában is.
j ] Cod. Dipl. 1, 487-
2] R óm e r F l ó r i s i. h.
A «peyzheh) kapcsolatba van hozva a «qe¿’e»-vel, a «clausura,
captura, lacuna, laqueus» viszonya a «veyz»-\\ei és «zege»-\\Qz szintén
ingadozik.
Komolyan számbajovó szótárainkban nem szólhatunk ingadozás-
ról, csupán zavarról.
A letárgyalt mesterszavakban a fótórekvés az volt, hogy az okiratokban
elófordúló mesterszavak kellô alapot nyerjenek; de egyedül
a «cqége» szónál tárgyaltatott a szótárak része is ; most tehát helyén
lesz a szótárakban foglalt többi halászmesterszót, annyival is inkább
tisztába hozni, mert a tórténetírók fordításaiknál nem a még elô
anyagra, hanem kizárólagosan a szótárakra támaszkodnak.
M o l n á r A l b e r t szótárában a kóvetkezóket találjuk ;
Gyaloni, Verriculum, Sagena. Zuggarn, Fischergarn-netz. Ez egészen
helyes ; a ma is élô kátás gyalom ; de a Sagena a mai óregháló,
mely káta nélkül való ; megfelel a német Segge-nek.
Gyalmosló, Piscina, Fischteich, Weiher. Ez is helyes, a gyal-
mot véve.
Tanya, Locus piscaturæ. Helyes.
Varsa, Nassa, Sagena, Fischerreuse, Fischgarn, Netz. Itt a Sagena
hibás, mert óreg hálót jelent; a németbòl csak a Fischerreuse helyes;
latinul csak Ansa lehetne.
Vész, Sagena, locus sagenarum, Netz, Fischgarn, Ort wo man
die Garne aufhenckt.
Ez teljesen hibás, mert nem lehet más mint Lacuna, Lache,
Weiher, Tie fe .*
Decipula, egérfogó, tôr, keleptze, Falle für Vögel. A magyar-
latin részben Szégye alatt áll, avval a toldással «und fü r andere Thiere».
Excipula, lesháló, haltör. Auffang, Eimerlein. A lesháló és haltôr
igen általános kitételek s minden álló szerszámra alkalmazhatók, leginkább
az ághegy-háló.
Nassa, varsa, veiz, verse. Fischerreuse. Itt a m ’q helytelen, mert
nem azonos a varsával.
* Csupán Miskolczon, a Sajó-halászoknál, van egy hálóból kötött szerszám, mely a
rendes magyar szárnyas varsának kibovitése s a melyet «Vész» szóval jolölnek ; de semmi
kétség, hogy ez a «vész» a vejszével szinonim, mert a szerszám megkozelíti a vejsze
szerkezetét.
i'
ft
- l!
r&trLl»
PhMít. lih
' ‘■-ÍTin
' 1,* -
; r
, L l
!l
#1 i ' t
ftl
a . . .
"fi !!
* "'Mil
\ J ir í í t
Mí;:;
7 . : ...