2 ()() H l G V l / E X VAI.O l IA LA S ZA ' r .
A nagy evedzok nyclcnek fclohosszában egy \’aspant van, az ú. n.
lugopâiil, melynek ji'de rájár egy megfeleló vasszegrc. Az evezo beakasztására
17 4 . ábra. Szerkezet az
cvcdzo beakasztására.
val(') cgesz szerkezet, clholyczcs szerint,
a dereglyén cs a laptáron ( 172, 17 ] . ábra)
láthat('); részeit a 174. ábra mutatja, a melyen L a
fáb()l val() húzóvánkos, az evezó nyelének megfeleló
vájással ; K a kokviLg, mely a húzíwánko-
son keresztül, hegyes végével a dereglye porfá-
jáha szolgál: evvel szemben van még egy erós
fejes szeg, mely az egészet megszilárdítja.
A nagy dereglye s ennek nagy terhe, hatalmas
evezót. fogására pedig markos halászembert
kiván, ki valósággal egész testével dolgozik. Lábát
neki támasztja a rúgójának, az evezó jogó-
ivgvl mind a kót kezével ragadja meg, a padról
felemelkedve vág a vízbe s azután hátravcti testét,
hogy egész súlyával s erejével húzza meg az evedzó
szerszámot, még pedig a tóbbi evedzótárssal egy-
bevágóan.
Mint minden szerszámnak, úgy az cvedzónek
is vannak részei, a melyeket a halâszember meg
tud nevezni. Am lássuk csak a 173. ábrán, mely
egy balatoni cvedzónek a képe.
Itt h a házópánl, melynek füle a húzóvánkos
kolonczára rájár ; ettól számítva az a rész; a mely
az evedzó nyelének a vége is [k] a kiiísói csapó ;
ellenben az, a mely /-vel van jelölve a belsó
csapó ; t a loll ; de ezek a részek még így sincse-
nek teljesen kifejezve, mert ezenkívül a külsó
csap(') az, a melyet a halász megragad ; ennélfogva
az cvedzónek fogóveff ; holott a tollas fele, a
melylyel a vízbe bevág, az cvedzónek a vág'óvege.
17 5 . ábra. Balatoni
C V ü d u ö .
Azoknál azevedzóknél, a melyek húzcípánt nélkül
valók s csak giysban járnak, péld. Komáromban
(I 36. ábra Gi, az evedzó nyele a megfeleló
i ‘
ì l i
K E R i rO HA L A S Z A I ' . GYA I .OM. 2ql
helyen a gúzsból kikopik, a minek azután kopás a mesterszava:
«kopásban tóríítt el az óvedzó!»
Ilyen módon a magyar halâszember mindent értelmesen ki tud
fejezni, péld. : «eltórt az cvedzóm a belsó csapcín, a kopáson, a fogó-
végén, a vágóvógón ; elhasadt a tolla» stb.
No de lássuk immár a 600 métcres gyalommal val(') halászatot
vagyis a tanyavetést.
Ez nyáron át mindig ójszaka foly. A halászság napkózben pihen,
a hál() a Icrítón szárad. Késó délután azután ósszcjón a bokor a Icríló-
helyen, leszedi a hákít, végig jágyja a parton, hogy a kiszakadásokat
befoltozza, a mi igen hamar megyen, mert nyolcz ember háhikótótíije
serénykedik benne.
Két ember azalatt a dereglyén é s a laptáron lesz-vesz. Kihányják
a bet()dult vizet, rendberakják a kóteleket, helyre teszik az evedzó-
kct, a kormányt; sz()val rendet csinálnak.
A mikor a nyolcz ember végig foltozta a háhit, kezdódik az
átfágyás a dereglye hák'ipadjára, a melyet magán a dereglyén a pará-
sok és inasok végcznck, a parton a tóbbi ember szedegeti. Azalatt
a laptáron is helyére kerül a kótélzct s ekkor minden ember utánalát
a czók-m()kjának ; viszi rongyos kódmónct, csizmáját, eledelét s helyére
kerül a pálinkás buiykos is. A kormányos mindent szemmel kísér s
a mikor látja, hogy minden rcndbcn van, s/.c) nélkül beszáll a dereg-
lyére s a fartókéhez állva, kezébe veszi a kormánycvcdzót. Ekkor
minden legény helyén terem s bcakasztja az evedzót a kolonczba.
Elól indul a laptár három cmberével ; ott az elsó legény vezeti a
kormányt, két halászlegény evedz ; a dereglye a laptár nyomán halad.
Külíínósen szép látvány ez a kiindulás a Sió csatornáján. Szép
nyári alkonyaton, telizcíld liget kcízótt halad a két járómü, melynek
hat evedzóje ' oly egyformán vág a vízbe, mintha nem is ember,
hanem valami gép mozgatná. A dereglye után szétfutó hullám-
barázda támad, mely utóbb a parton meglocscsan. A míg a hajók a
csatornában haladnak, a víz nyugodt, sima; de a mint a kógátat
elhagyják, mely messze benyúlik a Balatonba, a víz fodrot vet, az
esti szelló lebbenésétól nyugtalankodik s a laptárt kissé tánczol-
íatja is.
A sík vízre érve, a kép benyomása egészen tengerszerü. A két
19*
11' 11
l ' ¡ 7
r i v A J
ít Vi
■‘4